//Megnőtt az azeriek étvágya?
A Lachin régió visszatérését ünneplik Bakuban 2020. december 1-én #moszkvater

Megnőtt az azeriek étvágya?

MEGOSZTÁS

Bár ennek nincs sok realitása, de a Törökország által támogatott, önbizalmában megnövekedett  Azerbajdzsánnak állítólag a nahicseváni folyosón túl már Örményország déli részére is fáj a foga. Török források legalábbis arról szivárogtattak ki híreket, hogy Baku horribilis kártérítési igényét szeretné Örményország Zangezur nevű régiójára váltani.

Fiát Gábor írása a #moszkvater.com számára

A Lachin régió visszatérését ünneplik Bakuban 2020. december 1-én #moszkvater
A Lacsin régió visszatérését ünneplik Bakuban 2020. december 1-én
Fotó:EUROPRESS/Murad Orujov/Sputnik

A 44 napos karabahi háborút lezáró, november 10-én orosz közvetítéssel aláírt azeri-örmény fegyverszüneti megállapodás Hegyi-Karabah egyes részei mellett a terület védhetőségét korábban szavataló pufferzóna Azerbajdzsánnak történő átadására kötelezte Jerevánt. Meglehet, a fegyvernyugvásért, pontosabban az elmúlt három évtized során a mostanáig örmények által megszállt azeri területeken okozott károk jóvátétele érdekében Örményország kénytelen lesz lemondani az ország déli tájegységéről, Zangezurról is Azerbajdzsán javára.

„Baku ugyanis mintegy  50 milliárd dollár kártérítést követel Jerevántól, amelyet az örmény kormány képtelen megfizetni”

Az ellenzéki örmény Republikánus Párt szóvivője, a jereváni parlament korábbi alelnöke, Eduard Sarmazanov – akit a török Yeni Safak napilap idézett – a dailiysabakh.com kormánypárti török portál cikke szerint attól tart, hogy Nikol Pasinjan miniszterelnök le fog mondani Azerbajdzsán javára a stratégiai fontosságú déli országrészről, Zangezurról annak érdekében, hogy az ország mentesüljön az akár 50 milliárd dollárt is elérő jóvátételi kötelezettség megfizetése alól. Ez a nemzetközi jog szerint Azerbajdzsán szerves részét képező, Hegyi-Karabah körüli hét járás három évtizedes örmény megszállása, illetve az ezen idő alatt a területeken okozott pusztítások miatt kellene megfizetnie a későbbiekben. Legalábbis ezt szeretné állítólag Baku, amely számos követeléssel szándékozik előállni, és ezeket független nemzetközi bíróságok bevonásával kíván érvényesíteni. Igaz, ehhez lesz még néhány szava a világban befolyásos örmény lobbinak is.

„Nem kizárt tehát, hogy az azeri és a török elnök titkos tárgyalásain született ilyen terv, amelynek megvalósítása érdekében a két szövetséges ország nyomás alá kívánja helyezni Jerevánt”

Ily módon ugyanis nem csupán egy orosz ellenőrzés alatt álló folyosó létesülne az Örményországtól nyugatra fekvő, ám Azerbajdzsánhoz tartozó nahicseváni exklávé és Azerbajdzsán között, hanem megvalósulna a két, egymástól teljesen elválasztott országrész egyesítése.

A mindössze három millió lakosú Örményországot nyugaton az ellenséges Törökország, illetve az Azerbajdzsánhoz tartozó nahicseváni exklávé határolja, míg keleten az ugyancsak ősellenség Azerbajdzsán. A déli Zangezur tartomány biztosítja az összeköttetést a baráti Iránnal, amellyel Jereván élénk gazdasági kapcsolatokat folytat.

„A tartomány esetleges elvesztése az Iránnal való összeköttetés megszakadását is jelentené a jelentős területveszteség, s az ebből fakadó beláthatatlan következmények mellett”

Ebben az esetben Örményország kapcsolata a világ felé Grúziára szűkülne, amely ugyan  Örményországhoz hasonlóan keresztény ország, ám egyre erősödő török befolyással. Igazi csapdahelyzet ez Jereván számára,hiszen a kis kaukázusi ország GDP-je 2020-ban várhatóan a 10 milliárd dollárt sem éri el. Így 50 milliárd dollár nagyságrendű kártérítés megfizetése Örményország számára vállalhatatlan. Már ha ezt bármilyen bíróság meg is ítéli.

A drapp színnel jelölt területek alkották 1994-2020 között a pufferzónát, amelyet a megszálló örmény szeparatisták Karabah védelme érdekében alakítottak ki, elűzve innen az azeri lakosságot. Ezek a területek december 1-re visszakerülnek Azerbajdzsánhoz.  A sötétszürke színnel jelölt terület Hegyi-Karabah. Ennek déli része Shushával szintén Azerbajdzsánhoz kerül, mivel az azeri csapatok elfoglalták a 44 napos háború során.  A rózsaszínnel jelölt terület Zangezur tartomány, amely Örményország része. Ezt szeretné még kihasítani Azerbajdzsán, török támogatással, hogy létrejöhessen a területi összeköttetés Nahicsevánnal #moszkvater
A drapp színnel jelölt területek alkották 1994-2020 között a pufferzónát, amelyet a megszálló örmény szeparatisták Karabah védelme érdekében alakítottak ki, elűzve innen az azeri lakosságot. Ezek a területek december 1-re visszakerülnek Azerbajdzsánhoz. A sötétszürke színnel jelölt terület Hegyi-Karabah. Ennek déli része Susával szintén Azerbajdzsánhoz kerül, mivel az azeri csapatok elfoglalták a 44 napos háború során.
A rózsaszínnel jelölt terület Zangezur régió, amely Örményország része. Ezt szeretné még kihasítani Azerbajdzsán, török támogatással, hogy létrejöhessen a területi összeköttetés Nahicsevánnal

Amennyiben pedig Nikol Pasinjan miniszterelnök ténylegesen tárgyalásba bocsátkozna Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel Zangezur régió esetleges átadásáról – amely szinte kizárható – az forradalmi helyzetet idézhetne elő Örményországban. Nikol Pasinjant sokan már most is hazaárulónak tartják hazájában a fegyverszüneti megállapodás megkötése miatt, amely gyakorlatilag kapitulációt jelentett.

MEGOSZTÁS