Kezdőlap » x-demokrata » Mégis lehet énekelni a himnuszt Szlovákiában
Korpás Éva Fotó:Decsi Kati #moszkvater

Mégis lehet énekelni a himnuszt Szlovákiában

Korpás Éva: Egészen addig szokott harmonikus lenni a szlovák-magyar együttélés, amíg nem kerülnek elő bizonyos témák, mint például az anyanyelvi oktatás szükségessége, illetve a történelem fekete pontjai

Posta Ákos István írása a #moszkvater számára

Kikerült az idegen országok himnuszának éneklését korlátozó rész az állami jelképekre vonatkozó szlovák törvényből. A himnusztörvényként ismertté vált jogszabály módosítását nagy többséggel szerdán hagyta jóvá a pozsonyi törvényhozás.A jogszabályba belekerült egy olyan mondat is, amely leszögezi: a jogszabály nem korlátozza a természetes és jogi személyeknek azt a jogát, hogy előadják (játsszák vagy énekeljék) más ország himnuszát. A gyorsított eljárásban elfogadott módosítást a Most-Híd vegyes párt képviselői terjesztették be, akik márciusban ugyancsak megszavazták a himnusz éneklésének korlátozását is magában foglaló teljes jogszabályt.Az állami jelképekre vonatkozó szlovák törvény megváltoztatásának a céljával közben áprilisban a Magyar Közösség Pártja (MKP) aláírásgyűjtésbe kezdett. Petíciójukkal azonban nem csak a törvény a himnusz éneklésének korlátozását akarják megszüntetni, hanem annak teljes megváltoztatását célozzák, úgy, hogy lehetővé váljon a nemzeti szimbólumok, köztük a – korábban betiltott – nemzeti zászlók teljes körű szabad használata is. A Szlovákiában előállt helyzetről Korpás Éva szlovákiai magyar népdalénekesnővel beszélgettünk, aki az egyik fellépője volt annak a szlovák himnusztörvény ellen kezdeményezett megmozdulásnak, amelynek során a pozsonyi parlament előtt énekelték el a himnuszt és a Kodály Zoltán által Felvidéken gyűjtött világhírű A csitári hegyek alatt című népdalt.

Korpás Éva Fotó:Decsi Kati #moszkvater
Korpás Éva
Fotó:Decsi Kati

– Hogyan zajlott le a himnusztörvény elleni megmozdulás? Hányan voltak jelen, civil vagy pártpolitikai esemény volt? Utólag a közösségi oldalakon sokan vitáztak arról, hogy civilek vagy pedig az MKP különböző helyi szervezetei álltak-e mögötte?

– A rossz idő ellenére sokan vettek részt, mintegy 500 – 700 ember. A megmozdulás egyértelműen civil kezdeményezés volt. A szervezők ügyeltek is arra, hogy ne sajátíthassák ki a pártok maguknak, hiszen ez össznemzeti ügy. Nagyon fontosnak tartom, hogy a pártpolitikán túl is legyen magyar összefogás.

– Mi vezetett a himnusztörvényhez? A mindennapi életben is fokozódik a szlovákok és magyarok közti viszálykodás vagy ez csak a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) blöffje volt, hogy megmutassa, ezt is megtehetjük a magyarokkal?

– A törvény kiindulópontja az volt, hogy egy SNS-es képviselőt zavarta a dunaszerdahelyi DAC meccsein állandóan elhangzó magyar himnusz. A mindennapi életben jó a szlovák-magyar együttélés. Én egy magyarlakta faluban élek, a szomszédom viszont szlovák és semmi probléma nincsen. Egészen addig szokott harmonikus lenni a szlovák-magyar együttélés, amíg nem kerülnek elő bizonyos témák, mint például az anyanyelvi oktatás szükségessége, illetve a történelem fekete pontjai, így a Beneš-dekrétum vagy a nemzeti jelképeink használata. Ekkor ugyanis a szlovákok egy része felhördül és kinyomja  tüskéit, amivel nagyon szeretne és tud is szúrni. A himnusztörvény után a következő ilyen ütközőpont a lakosok és a városi testületi tanács egyértelmű tiltakozása ellenére is Štúr szobrának felállítása Párkányban. Elszomorító, hiszen egyébként békésen, problémamentesen él, élne együtt a szlovák és a magyar.

– Ön autentikus népzenét és világzenét egyaránt előad. A szlovák közönség melyiket fogadja be jobban? Szlovákiából Magyarországon a híres jazzénekes Peter Lipa a legismertebb…

– A művészvilágban rendkívül tisztelik egymást a szlovákok és magyarok. Az átjárhatóság minden szinten megtapasztalható. Tanulunk egymástól. Ha a népi közeget veszem górcső alá, mindez mintaértékű. Egymás zenéjét, táncait vesszük át, és az együttműködés is a legszeretetteljesebb. A szlovákok rengeteget tanultak a magyar táncház mozgalom jó példájából. És sokat köszönhetnek Bartók Bélának. A népi fesztiváljaiknak is rendszeres résztvevői a magyar együttesek. Így én is énekeltem már ilyen rendezvényeken nagy sikerrel. A világzenei vonal később kezdett népszerűvé válni Szlovákiában, mint Magyarországon. Ennek ellenére vannak már olyan rendezvényeik is, ahol ez a fajta zenei világ is szerepet kap és kedvelik is. Remélem, nemsokára ilyen helyen is énekelhetek. Szerencsére a jó zenére a szlovák és a magyar közönség egyaránt fogékony és a két kultúra kölcsönösen hat egymásra.