„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”

Marad-e az elnöki kormányzás Bulgáriában?

2023. ápr. 11.
Tütünkov Jordán

MEGOSZTÁS

Most sem hozott lényeges változást az egy hete megrendezett bolgár előrehozott parlamenti választás eredménye, így az elmúlt két évben ötödszörre sem   sikerült gyógyírt találni az ország egyre jobban mélyülő politikai válságára. Maradt az alacsony választói aktivitás, mindössze 40,69 százalék, de ebből 4,1 százalék a szavazólapon szereplő nem támogatok senkit sem (!) opcióra voksolt.

„A jelenlegi politikai patthelyzet Rumen Radev államfő malmára hajtja a vizet, mert két év alatt immár negyedszer maga nevezi ki az ideiglenes kormányait, működő parlament nélkül korlátlan hatalommal bír, egymaga dönt az ország legfontosabb kül- és belpolitikai kérdésekben” #moszkvater

„A jelenlegi politikai patthelyzet Rumen Radev államfő malmára hajtja a vizet, mert két év alatt immár negyedszer maga nevezi ki az ideiglenes kormányait, működő parlament nélkül korlátlan hatalommal bír, egymaga dönt az ország legfontosabb kül- és belpolitikai kérdésekben”
Fotó:EUROPRESS/DIMITAR KYOSEMARLIEV/AFP

Az előző választásokhoz hasonlóan most sem kívánt a választásra jogosultak kétharmada az urnákhoz járulni, ezáltal továbbra is megkérdőjelezhető az újonnan felálló parlament legitimitása. Georgi Markov volt alkotmánybíró és volt parlamenti képviselő szerint a pártok NGO-ra, a pártvezetők neves doktorokra való cseréje nem hozott sikert, az embereknek elegük lett az euroatlanti értékek sulykolásából.

„Feleslegesnek tartják a szavazásokat, mert szerintük nem számít a szavazatuk, kívülről kormányozzák Bulgáriát”

Külföldről akarják a bolgárokra ráparancsolni, hogy Kövesi Laura típusú ügyészre cseréljék le Ivan Gesev főügyészt, fogadják el az Isztambuli egyezményt és gender ideológiát. Markov egyben bírálta a bolgár választási rendszert, véleménye szerint addig nem lesz változás, ameddig a tisztán arányos választási rendszert nem váltja fel a félig többségi választási rendszer, illetve ameddig a kis pártok és a koalícióra lépő kis pártok parlamenti küszöbe továbbra is 4 százalék marad.

A végleges választási eredmények szerint a győztes Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) és a Demokratikus Erők Szövetsége (SZDSZ) szövetsége együttesen a szavazatok 26,5 százalékát szerezte meg, vagyis a 240 fős bolgár parlamentben 69 mandátumra tett szert. Bojko Boriszov pártja nagyobb arányú győzelmet is arathatott volna, ha két nappal a választások előtt nem tesz koalíciós ajánlatot Kiril Petkovéknak, aki anno személyesen adott utasítást Boriszov letartóztatására, amelyet később a bíróság törvényellenesnek minősített.

„A GERB hívei csalódottak, amiért Boriszov mindenáron tetszeni akar az amerikai külügyminisztériumnak, hajlandó kiegyezni a neoliberális pártokkal az úgynevezett euróatlanti értékek mentén, és kész fegyverszállításokkal támogatni Ukrajnát az oroszokkal szemben”

Hiába kötöttek koalíciót a Folytatjuk a Változást és a Demokratikus Bulgária (PP és DB) neoliberális pártok, csupán 24,9 százalékos eredményt értek el, amivel csupán 64 mandátumot szereztek. A két évvel ezelőtt nyári Boriszov-ellenes tüntetéssorozatot szervező PP és DB képviselői a múlt vasárnap mintegy 70 ezer szavazatot vesztettek a legutóbbi választásokhoz képest, pedig azzal hitegették a közvéleményt, hogy legalább 5 százalékot rávernek a GERB-re.  Amennyiben a két párt, a PP és DB külön-külön indul, jobb eredményt értek volna el mint együtt. A pártszövetség tagjainak nincs pártidentitása, víziója, csupán a GERB-ellenességre és Gesev főügyész leváltására építették kampányukat.

„A választások legfőbb nyertese a harmadik helyen végzett oroszbarát, nacionalista, EU-szkeptikus Vazrazsdane (Újjászületés) párt, amely a voksok 14,4 százalékát kapta, 4,4 százalékkal, mintegy 102 ezer szavazattal szerzett többet a legutóbbi parlamenti választásokhoz viszonyítva”

Politológusok egybehangzó véleménye szerint a Vazrazsdane párt nem a hagyományos pártoktól, hanem a volt kormánypárttól, a Folytatjuk a Változást párttól szipkázta el a szavazókat. A 37 képviselői helyet szerző pártban nagy növekedési potenciál rejtőzik, mert képes megszólítani a lakosság azon csoportjait, akik nem értenek egyet a politikai pártok oroszellenes retorikájával, akik ki akarnak maradni a háborúból. A párt ráérzett a lakosság ellenkezésére az euró bevezetésével szemben, ezért 590 ezer aláírás begyűjtésével pedig népszavazást kezdeményeznek a bolgár leva megtartása érdekében.

A negyedik és ötödik helyen két tradicionális párt, a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPSZ) nevű török kisebbségi liberális párt végzett 13 százalékkal, és az egykori kommunista párt utóda, a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) 9 százalékos eredménnyel. Az előbbi 36, az utóbbi 23 mandátumot szerzett.

Újból van elnöki rendszer bevezetéséért küzdő párt a bolgár parlamentben, miután Szlavi Trifonov csalgaénekes, a Van Ilyen Nép (ITN) nevű pártja visszatért a parlamentbe, átlépve a bejutáshoz szükséges 4 százalékos küszöböt, 4,25 százalékkal 11 mandátumra tett szert.

„A jelenlegi politikai patthelyzet Rumen Radev államfő malmára hajtja a vizet, mert két év alatt immár negyedszer maga nevezi ki az ideiglenes kormányait, működő parlament nélkül korlátlan hatalommal bír, egymaga dönt az ország legfontosabb kül- és belpolitikai kérdésekben”

Bár némi átrendeződés tapasztalható a politikai pártok rangsorában, ez a parlament is széttöredezett marad, a bolgár parlamentarizmus válságára csak a koalíciós kormányzás hozhat megoldást, de egyelőre nem sok jóval kecsegtet a mostani helyzet sem.

A parlamenti pártok kompromisszumkészségét két tényező döntően befolyásolja: az őszi helyhatósági választások közelsége, egyik párt sem akar beállni a másik mellé, sokuk a múlt vasárnapi választásokat az őszi főpróbájának tekintik, illetve a geopolitikai helyzet, az amerikai külügyminisztérium és a szófiai amerikai nagykövetség, illetve az Washington és Brüsszel folyamatos nyomásgyakorlása.

„A parlamenti matematika szerint a győztes GERB párt előtt két lehetőség van. Az egyik a nagykoalíció lehetősége a második helyezett PP-DB pártszövetséggel”

Annak vezetői azonban már siettek kinyilatkoztatni, hogy nem támogatnak semmilyen kormányt sem, amelyben a GERB szerepel, de másodikként, ha megkapják a kormányalakítási megbízást az államfőtől, megpróbálnak saját koalíciós kormányt alakítani.

A másik lehetőségként a tradicionális pártok, a GERB, a DPSZ, BSZP formális, vagy informális összefogása, esetleg egy szakértői kormány felállítása jöhet még szóba. Kérdés azonban, mit szólna az amerikai külügyminisztérium, ha az oroszbarátnak tartott szocialistákat Boriszovék bevennék a kormányba.

Rumen Radev államfő az ortodox április  12-re hívta össze az új, 49. bolgár parlamentet. Addig is folytatódnak az egyeztetések a GERB és a szóba jöhető pártok között az új koalíciós kormány létrehozására. Amennyiben most sem sikerül kormányt alakítani ennek a parlamentnek a keretein belül, akkor Rumen Radev azt feloszlatná, és új választásokat írna ki, és újra ideiglenes kormányt fog kinevezni, vagyis de facto marad az elnöki kormányzás.

MEGOSZTÁS

Tütünkov Jordán
Magyarországi bolgár kertészek leszármazottjaként született 1951-ben Budapesten. A Budapesti Metropolitan Egyetem turizmus oktatója, a Kispesti Bolgár Nemzetiség elnöke, az Országos Bolgár Önkormányzat tagja, az önkormányzat mellett működő Bolgár Kutatóintézet főmunkatársa. A Magyar Nemzet napilapnak 2009-től rendszerességgel küldi tudósításait. Legfőbb kutatási területe a turizmuson kívül a Balkán problémái, a bolgár belpolitika, a bolgár történelem, a hazai bolgárság története, ezen belül a bolgár-magyar történelmi kapcsolatok feltárása. A hazai média és politikai intézetek Bulgária-szakértőként tartják nyilván.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK