„A jelenlegi politikai patthelyzet Rumen Radev államfő malmára hajtja a vizet, mert két év alatt immár negyedszer maga nevezi ki az ideiglenes kormányait, működő parlament nélkül korlátlan hatalommal bír, egymaga dönt az ország legfontosabb kül- és belpolitikai kérdésekben”
Fotó:EUROPRESS/DIMITAR KYOSEMARLIEV/AFP
Az előző választásokhoz hasonlóan most sem kívánt a választásra jogosultak kétharmada az urnákhoz járulni, ezáltal továbbra is megkérdőjelezhető az újonnan felálló parlament legitimitása. Georgi Markov volt alkotmánybíró és volt parlamenti képviselő szerint a pártok NGO-ra, a pártvezetők neves doktorokra való cseréje nem hozott sikert, az embereknek elegük lett az euroatlanti értékek sulykolásából.
„Feleslegesnek tartják a szavazásokat, mert szerintük nem számít a szavazatuk, kívülről kormányozzák Bulgáriát”
Külföldről akarják a bolgárokra ráparancsolni, hogy Kövesi Laura típusú ügyészre cseréljék le Ivan Gesev főügyészt, fogadják el az Isztambuli egyezményt és gender ideológiát. Markov egyben bírálta a bolgár választási rendszert, véleménye szerint addig nem lesz változás, ameddig a tisztán arányos választási rendszert nem váltja fel a félig többségi választási rendszer, illetve ameddig a kis pártok és a koalícióra lépő kis pártok parlamenti küszöbe továbbra is 4 százalék marad.
A végleges választási eredmények szerint a győztes Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) és a Demokratikus Erők Szövetsége (SZDSZ) szövetsége együttesen a szavazatok 26,5 százalékát szerezte meg, vagyis a 240 fős bolgár parlamentben 69 mandátumra tett szert. Bojko Boriszov pártja nagyobb arányú győzelmet is arathatott volna, ha két nappal a választások előtt nem tesz koalíciós ajánlatot Kiril Petkovéknak, aki anno személyesen adott utasítást Boriszov letartóztatására, amelyet később a bíróság törvényellenesnek minősített.
„A GERB hívei csalódottak, amiért Boriszov mindenáron tetszeni akar az amerikai külügyminisztériumnak, hajlandó kiegyezni a neoliberális pártokkal az úgynevezett euróatlanti értékek mentén, és kész fegyverszállításokkal támogatni Ukrajnát az oroszokkal szemben”
Hiába kötöttek koalíciót a Folytatjuk a Változást és a Demokratikus Bulgária (PP és DB) neoliberális pártok, csupán 24,9 százalékos eredményt értek el, amivel csupán 64 mandátumot szereztek. A két évvel ezelőtt nyári Boriszov-ellenes tüntetéssorozatot szervező PP és DB képviselői a múlt vasárnap mintegy 70 ezer szavazatot vesztettek a legutóbbi választásokhoz képest, pedig azzal hitegették a közvéleményt, hogy legalább 5 százalékot rávernek a GERB-re. Amennyiben a két párt, a PP és DB külön-külön indul, jobb eredményt értek volna el mint együtt. A pártszövetség tagjainak nincs pártidentitása, víziója, csupán a GERB-ellenességre és Gesev főügyész leváltására építették kampányukat.
„A választások legfőbb nyertese a harmadik helyen végzett oroszbarát, nacionalista, EU-szkeptikus Vazrazsdane (Újjászületés) párt, amely a voksok 14,4 százalékát kapta, 4,4 százalékkal, mintegy 102 ezer szavazattal szerzett többet a legutóbbi parlamenti választásokhoz viszonyítva”
Politológusok egybehangzó véleménye szerint a Vazrazsdane párt nem a hagyományos pártoktól, hanem a volt kormánypárttól, a Folytatjuk a Változást párttól szipkázta el a szavazókat. A 37 képviselői helyet szerző pártban nagy növekedési potenciál rejtőzik, mert képes megszólítani a lakosság azon csoportjait, akik nem értenek egyet a politikai pártok oroszellenes retorikájával, akik ki akarnak maradni a háborúból. A párt ráérzett a lakosság ellenkezésére az euró bevezetésével szemben, ezért 590 ezer aláírás begyűjtésével pedig népszavazást kezdeményeznek a bolgár leva megtartása érdekében.
A negyedik és ötödik helyen két tradicionális párt, a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPSZ) nevű török kisebbségi liberális párt végzett 13 százalékkal, és az egykori kommunista párt utóda, a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) 9 százalékos eredménnyel. Az előbbi 36, az utóbbi 23 mandátumot szerzett.
Újból van elnöki rendszer bevezetéséért küzdő párt a bolgár parlamentben, miután Szlavi Trifonov csalgaénekes, a Van Ilyen Nép (ITN) nevű pártja visszatért a parlamentbe, átlépve a bejutáshoz szükséges 4 százalékos küszöböt, 4,25 százalékkal 11 mandátumra tett szert.
„A jelenlegi politikai patthelyzet Rumen Radev államfő malmára hajtja a vizet, mert két év alatt immár negyedszer maga nevezi ki az ideiglenes kormányait, működő parlament nélkül korlátlan hatalommal bír, egymaga dönt az ország legfontosabb kül- és belpolitikai kérdésekben”
Bár némi átrendeződés tapasztalható a politikai pártok rangsorában, ez a parlament is széttöredezett marad, a bolgár parlamentarizmus válságára csak a koalíciós kormányzás hozhat megoldást, de egyelőre nem sok jóval kecsegtet a mostani helyzet sem.
A parlamenti pártok kompromisszumkészségét két tényező döntően befolyásolja: az őszi helyhatósági választások közelsége, egyik párt sem akar beállni a másik mellé, sokuk a múlt vasárnapi választásokat az őszi főpróbájának tekintik, illetve a geopolitikai helyzet, az amerikai külügyminisztérium és a szófiai amerikai nagykövetség, illetve az Washington és Brüsszel folyamatos nyomásgyakorlása.
„A parlamenti matematika szerint a győztes GERB párt előtt két lehetőség van. Az egyik a nagykoalíció lehetősége a második helyezett PP-DB pártszövetséggel”
Annak vezetői azonban már siettek kinyilatkoztatni, hogy nem támogatnak semmilyen kormányt sem, amelyben a GERB szerepel, de másodikként, ha megkapják a kormányalakítási megbízást az államfőtől, megpróbálnak saját koalíciós kormányt alakítani.
A másik lehetőségként a tradicionális pártok, a GERB, a DPSZ, BSZP formális, vagy informális összefogása, esetleg egy szakértői kormány felállítása jöhet még szóba. Kérdés azonban, mit szólna az amerikai külügyminisztérium, ha az oroszbarátnak tartott szocialistákat Boriszovék bevennék a kormányba.
Rumen Radev államfő az ortodox április 12-re hívta össze az új, 49. bolgár parlamentet. Addig is folytatódnak az egyeztetések a GERB és a szóba jöhető pártok között az új koalíciós kormány létrehozására. Amennyiben most sem sikerül kormányt alakítani ennek a parlamentnek a keretein belül, akkor Rumen Radev azt feloszlatná, és új választásokat írna ki, és újra ideiglenes kormányt fog kinevezni, vagyis de facto marad az elnöki kormányzás.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater