//Már megint támadnak az oroszok?
A Politico által közzétett műholdkép Jelnyja térségéből #moszkvater

Már megint támadnak az oroszok?

MEGOSZTÁS

Az elmúlt napokban ismét az orosz csapatmozgásoktól, és egy esetleges Ukrajna elleni orosz akciótól hangos a nyugati – és ezáltal természetesen a hazai – sajtó. Noha a sémát már idén áprilisban pepitában megfigyelhettük – bár a várva várt offenzíva érdeklődés hiányában elmaradt –, ez a legkisebb mértékben sem zavarja a potenciálisan bekövetkező háború rémképével riogatókat. Mi zajlik pontosan a határmenti régiókban, mi Oroszország célja, és egyáltalán mi várható a jövőben?

A hétvégén előbb a The Washington Post, majd hétfőn a Politico állt elő olyan állításokkal, amelyek szerint Oroszország az elmúlt hetekben, illetve lényegében a Zapad-2021 hadgyakorlat lezárását követően jelentős csapatösszevonásokat rendelt el az ukrán határ közelében, növelve az Ukrajnára gyakorolt politikai és katonai nyomást.

„A nevük elhallgatását kérő európai, illetve amerikai források aggodalmukat fejezték ki az orosz csapatok, valamint haditechnika „irreguláris mozgása” kapcsán, felidézve az idén áprilisban kialakult feszült szituációt”

Viszont az egész sztorival akad egy apró probléma. Ugyanis előbb az orosz védelmi minisztérium, és Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő cáfolta a csapatösszevonásokról szóló híreszteléseket. Utóbbi egyenesen rosszminőségű kattintás vadász akciónak titulálta azokat. Kedden pedig maga Olekszij Danyilov, az elmúlt időszakban hírhedtté vált ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) vezetője, az ukrán védelmi minisztériummal együtt nevezte hangulatkeltő dezinformációnak az orosz csapatmozgásokról szóló híreket. Mint elmondta az ukrán határ közelében tartózkodó orosz csapatok számában sem az elmúlt hetekben, sőt az elmúlt egy hónapban sem állt be semmilyen változás. Danyilov szavait idézve az MTI fordításában:

„Nem tudjuk, hogy holnap mi lesz, de akkora csapatösszevonás, amiről írnak, nincs”.

A Politico esetében pedig egy felettébb kínos bakira derült fény, ugyanis a műholdképeken megnevezett Jelnya település a Szmolenszki területen található. Utóbbi pedig 260 kilométerre fekve a legközelebbi ukrán területektől kereken nulla kilométeren határos Ukrajnával. Bár a terület határ menti elhelyezkedése még akár stimmelne is, ám a keresett ország Ukrajna helyett Belarusz. Miután pedig a tavaly augusztusban még felettébb turbulens helyzetet Lukasenko hamar konszolidálta, aligha lenne logikus a csapatok Belaruszba vezénylése. Bár a további helyszínekként megnevezett Brjanszk és Kurszk legalább már régiós szinten határosak Ukrajnával, ám még így is jelentősen messzebb vannak a lehetséges konfliktus zónától.

A Politico által közzétett műholdkép Jelnyja térségéből #moszkvater
A Politico által közzétett műholdkép Jelnyja térségéből
Fotó:EUROPRESS/AFP/Satellite image ©2021 Maxar Technologies

Danyilov nyilatkozata ellenére az ukrán álláspont mégis egyfajta kognitív disszonancia okozta kettősséget vesz fel. Noha hivatalosan nem tapasztalták az amerikai média által látni vélt csapatösszevonások jeleit, mégis egyre hangosabb retorika mellett készül az ország egy lehetséges orosz offenzívára.

„Mintha Kijev egy rövid gondolkodási időt követően csak azért is felhasználná a hirtelen jött hírverést saját narratívájának nemzetközi erősítésére, és a belső problémák elleplezésére”

Nem egész egy nappal azután, hogy Danyilov dezinformációnak minősítette az ukrán határ mentén történő orosz csapatösszevonás hírét, az ukrán védelmi minisztérium alá tartozó Hírszerzési Főigazgatóság (GUR) – lényegében a GRU ukrán megfelelője – közleménye szerint az ukrán határ közelében, a Krím-félszigeten, és a szakadár népköztársaságok területén (sic!) tartózkodó orosz haderő létszáma meghaladja a 90 ezer főt. Utóbbi ráadásul az „ukrán területekre rotációs alapon átdobott orosz egységekkel” valósul meg, összesen két hadtest formájában. Nem fura ez egy kissé? Nincsen csapatösszevonás az orosz határon, de mégis tartunk az orosz offenzívától, sőt Oroszország az, aki fokozza a feszültséget a Donbasszban. Mintha a nagy átalakítgatások közepette továbbra sem lenne meg a megfelelő kommunikáció még a védelmi szférán belül sem, nemhogy a kormányzat egészében.

„Azért fontos megjegyezni, hogy a média által is felkapott 80-90 ezer fős orosz kontingensről szóló számok még az ukrán fél értelmezésében sem a csapatösszevonás bizonyítékai”

Ugyanis Danyilov vagy éppen a fentebb említett GUR ezen a számokat még a Zapad-2021 hadgyakorlat ideje alatt, illetve közvetlen utána dobta be a köztudatba. Ugyanis a 90 ezer fő szolgált volna bizonyítékként arra, hogy Oroszország a stratégiai hadgyakorlat végeztével nem szállította vissza csapatait eredeti állomáshelyükre, hanem azokkal Ukrajnára kíván nyomást gyakorolni. Hogyan is néz ki tehát mindez a gyakorlat nyelvére lefordítva? A nyugati sajtó meg nem nevezett forrásokra hivatkozva kapta fel a még Zapad-2021 idején tett szokásos ukrán nyilatkozatokat, mint az orosz csapatösszevonásokról szóló híresztelések bizonyítékait. Ám végül ezen értesüléseket Oroszország mellett maga Ukrajna cáfolta, amivel párhuzamosan azért csak felfestette egy küszöbön álló orosz offenzíva rémképét a falra.

„Ha azt hinnénk, hogy ezen kuszaságot nem lehetne tovább fokozni, nagyon is tévedünk!”

Ugyanis Igor Romanenko, az ukrán hadsereg egykori vezérkari főnök-helyettese a Glavred portálnak írt publicisztikájában kifejtette, Ukrajnának a közeljövőben lehetségesen bekövetkező orosz agresszió fényében fel kell készülnie 2018 után a hadiállapot ismételt bevezetésére. A nyugalmazott altábornagy szerint ugyanis bár Oroszország a csapatösszevonások mellett egyelőre még nem döntötte el, hogy megindítja-e Ukrajna ellen az offenzíváját, ám az országnak fel kell készülnie minden eshetőségre. Az elmélet további kifejtésében Romanenko megjegyzi, hogy ha esetleg Putyin mégis elrendelné az offenzívát, az Oroszország számára „vérfürdőben érne véget”, és végső soron nem tudna semmilyen ukrán területet tartósan elfoglalni.

Érdekes egy eszmefuttatás, bár ezen sorok írója nehezen tudja elképzelni, hogy a világ haderőit évente sorba rendező Global Firepower nemrégiben közzétett listáján második Oroszországot Ukrajna egy konfliktus esetén tartósan fel tudná tartóztatni. Romanenko részben belátva saját logikájának hibáit, mindezt természetesen aktív amerikai segítséggel oldaná meg, mivel „Németországban Merkel távozik hivatalából, Franciaországban pedig Macron készül a választásokra, minden remény az amerikaiakon és önmagukon (ukránokon-szerk.) múlik.”

„Finoman szólva is naivitás lenne azt hinni, hogy az Egyesült Államok majd épp Ukrajna kapcsán fogja a nyílt konfliktust felvállalni Oroszországgal, miközben a Távol-Keleten Kína és Tajvan kapcsán már közvetlen amerikai érdekek kerülnek veszélybe”

Mégis, az elmúlt időszakban nem Romanenko az első, aki egy hipotetikus orosz-ukrán konfliktusban utóbbi győzelmét prognosztizálta. A háromoldalú kontaktcsoport szóvivője és egyben az ukrán elnöki hivatal tanácsadója, Olekszij Aresztovics az Ukrajna 24 csatornának nyilatkozva úgy vélekedett, Oroszország egyszerűen képtelen lenne egy nyílt háború esetén győzelmet elérni Ukrajna felett. Ukrajna pedig külső államok segítségével nemcsak nagyszabású defenzív konfliktusra dolgozott ki külön forgatókönyvet, de készen áll az orosz támadás esetén bizonyos régiókban mindezt ukrán ellentámadásba átfordítani.

De még mindig nincsen vége a káosznak. Ugyanis a csütörtöki napon Anna Maljar helyettes védelmi miniszter olyan kijelentést tett, amely szerint Oroszország mindössze december-január folyamán fogja összevonni haderejét Ukrajna határainál. Oroszország tehát nem vonja össze csapatait, de a határnál tartózkodva mindegyik pillanatban támadhat, viszont azt mégis inkább elnapolja a hadászati értelemben sokkalta rosszabb téli időszakra? Ne essen kétségbe az olvasó, ha már nem tudja követni a vélt-valós, vagy szimplán csak beképzelt orosz csapatmozgások idővonalát.

„Az ukrán politikai elit fejében uralkodó, mindenféle logikát nélkülöző káosz úgy tűnik immár nemcsak hivatalos szintre emelkedett, de ki is szabadult a palackból. Akárcsak a lenini permanens forradalom, úgy tűnik a permanens orosz támadás lehetősége is konkrét határidő nélkül lebeg az éterben”

Ukrajna többek közt az orosz-ukrán határ teljes hosszában 2025-ig felhúzandó határkerítéssel küzd az „orosz agresszió” ellen. A „fal” a közbeszédben Jacenyjuk vagy éppen Kolomojszkij kerítése néven ismert #moszkvater
Ukrajna többek közt az orosz-ukrán határ teljes hosszában 2025-ig felhúzandó határkerítéssel küzd az „orosz agresszió” ellen. A „fal” a közbeszédben Jacenyjuk vagy éppen Kolomojszkij kerítése néven ismert
Forrás:Globalsecurity.org

Ráadásul mintha Kijev direkt még rá is játszana a donbasszi konfliktus kiélezésére. Az elmúlt napok kormányátalakítása a védelmi minisztériumot sem hagyta érintetlenül, épp ellenkezőleg. Miután már hosszabb ideje tudni lehetett Andrij Taran védelmi miniszter távozásáról, lemondása után a helyébe Olekszij Reznyikov, az ideiglenesen megszállt területek visszaintegrálásáért felelős miniszterelnök-helyettes lépett. A háromoldalú kontaktcsoport tagjaként Reznyikov nem éppen kompromisszumkészségéről vált híressé orosz körökben.

„Még ennél is az aggasztóbb Dmitrij Jaros kinevezése Valerij Zaluzsnij vezérkari főnök tanácsadójává. A szélsőjobboldali Jobb Szektor vezetőjéből lett egykori parlamenti képviselő ugyanis lényegében a szélsőséges nacionalizmus ukrajnai arcaként finoman szólva is megkérdőjelezhető választás volt egy ilyen fontos pozícióba”

Ezzel ugyanis Zelenszkij – bár leszerelte az agresszív nacionalista erők ellenállását -, mégis abszolút veszélyes precedenst teremtett. Az agresszív, a donbasszi konfliktus katonai megoldását sürgető nacionalista erők immár a kormány felsőbb szintjeire is beférkőztek.

A kelet-ukrajnai konfliktus pedig továbbra sem csillapul, sőt. Az EBESZ adatai szerint október 29. és 31. között Donyeck térségében 988, míg Luganszk esetében 471 alkalommal tapasztalták a megfigyelők a tűzszüneti rezsim megsértését. Ez több mint kétszerese a 2020-ban tapasztalt számoknak. Szintén az EBESZ megfigyelői szerint a donyecki régióban található Konsztantyinovka vasútállomásán 24 darab T-72 harckocsit, míg a Luganszki területen fekvő Rubizsnye közelében 30 2A65 Mszta-B, 2A36 Giacint-B és MT-12 tüzérségi eszközt vont össze az ukrán haderő. A harci folyamatok és a védelmi területen bekövetkezett személycserék kombinálva a Bayraktar TB2 első harci alkalmazásával abba az irányba mutatnak, hogy éppen Kijev érdekelt a konfliktus szításában.

2A36 Giacint-B vontatott lövegek vasúti szállítása Ukrajnában.

Mindezek mellett Ukrajna immár nemcsak szén és gáz, de lassan elektromos áram nélkül is marad. Ugyanis az általunk is megírt 2200 orosz és 885 fehérorosz importszerződések végső soron nem materializálódtak. Sőt, a hét elején Belarusz 500, míg Szlovákia 100 MW elektromos energiát biztosított a vészhelyzeti áramszállítási mechanizmus keretein belül az Ukrenergonak. Miután szén hiányban ugyanis a hőerőművek csak részleges kapacitáson képesek mozogni, az ukrán országos villamosenergia-hálózat az összeomlás küszöbére került.

„Ilyen elkeseredett helyzetben – soha a függetlensége óta nem kezdte meg Ukrajna a fűtési szezont ilyen alacsony szénkészlettel – pedig Kijev természetesen a keleti konfliktus kiélezésére játszik, amibe minden áron be akarja nyíltan rángatni Oroszországot”

Szergej Lavrov a napokban hangot is adott elégedetlenségének, mivel szerinte a jelenlegi provokációkkal, és a konfliktus felmelegítésével Kijev Moszkvát közvetlen módon akarja bevonni a Donbasszban folyó harci cselekményekbe. Az utóbbival ugyanis Ukrajna két legyet üthetne egy csapásra, szemében megvalósulna az évek óta riogatott orosz agresszió, amellyel a Nyugathoz futva totális szankciós blokádot vezettethetne be Moszkva ellen. Ez pedig a Kijev szemében megbocsáthatatlan tüske, az Északi Áramlat felfüggesztését is jelentené. Ám erre nem fog sor kerülni, illetve ahogy a Bayraktar esetében is láttuk, a túlzott provokációk pont Zelenszkijre, és nem a szakadár népköztársaságokra vagy a Kremlre ütnek vissza.

„Mi folyik akkor ténylegesen az ukrán határ közelében?”

Ahogy Vlagyiszlav Surigin katonai szakértő az Izvesztyija című lapnak elmondta, a műholdképeken szereplő Jelnyja közelében már 2014 óta zajlik a 144. gárda-lövészhadosztály és alegységeinek reaktiválása, válaszul a megnövekedett katonai jelenlétre a NATO keleti szárnyán. A védelmi minisztérium nem is rejtegette az egység újjászervezéséről szóló információkat, amelynek létesítményei a kereskedelmi műholdfelvételeken – így akár a Google Mapson – megtekinthetőek. Az orosz fegyveres erők állapotáról szóló számos NATO jelentésben is szerepel a hadosztály reaktiválása.

„Mindezek pedig pontosan azt támasztják alá, hogy nem rögtönzött csapatösszevonásról van szó, hanem csupán arról, hogy a hadosztály egységei szimplán a saját honi bázisukon tartózkodnak”

Az Izvesztyija megkeresésére válaszul pedig a védelmi minisztérium közölte, a Nyugati és Déli Katonai Körzetben bizonyos egységek rutin gyakorlata zajlik a napokban, ám ezek nem számítanak nagyobb szabású műveleteknek.

Moszkva, ahogy áprilisban, úgy most sem kívánja lerohanni Ukrajnát, ám a kelet-ukrajnai hadi helyzet romlása esetén az amúgy is jelentős feszültségek további eszkalációja várható. A bizonyos esetekben tapasztalt csapatmozgás nem több mint üzenet Kijev számára. Moszkva igenis figyelemmel kíséri a kelet-ukrajnai helyzetet, és előbbi jobban tenné, ha nem fordulna újabb provokációkhoz vagy katonai megoldáshoz.

„Ám ahogy még azt az ukrán oldal is jobb pillanataiban elismerte, nincs szó semmilyen csapatösszevonásról, vagy az Ukrajnát lerohanni készülő hadoszlopokról”

Viszont Kijev harcias és egyben felelőtlen álláspontja sem fordítja a feleket a megbékélés irányába. Sőt, az olyan valóságtól elrugaszkodott nyilatkozatok, mint az Oroszországgal szembeni győzelem lehetőségének felemlegetése kontraproduktívan éppen a szituáció helyes belátását korlátozza. Noha az elmúlt években a nyugati médiumok szempontjából divatos Oroszországot a szándékos dezinformáció és manipuláció vádjával illetni, a nem létező hadoszlopokkal, vagy Szmolenszk térségében az ukrán határ benézésével pont saját magukat járatták le. Mégis a legnagyobb probléma, hogy mindezt szinte egész Európában – Magyarországot is beleértve – és Nyugaton a mainstream média kritika nélkül vette át.

MEGOSZTÁS

1997-ben született, jelenleg is tanulmányait folytató nemzetközi kapcsolatok szakértő. Érdeklődési körének középpontjában Oroszország, az orosz fegyveres erők, az orosz és globális geopolitika, biztonságpolitika, valamint alapvetően a haditechnikával összefüggésben felmerülő témák állnak. Mindezeken túl aktívan figyelemmel kíséri a globális világrend fokozatos átalakulását. Diplomáját nemzetközi tanulmányok szakon szerezte, angolul, oroszul és németül beszél.