Kezdőlap » Szerkesztő ajánlata » Magyarellenes óriásplakátok Kárpátalján
"Állítsuk meg a szeparatistákat" felirattal és a kárpátaljai magyar közösség vezetőinek neveivel, valamint fényképeivel jelentek meg óriásplakátok kárpátaljai városok közelében 2018. október 20-án #moszkvater

Magyarellenes óriásplakátok Kárpátalján

Ukrajnában fogadkoznak, hogy a Krímet ugyan „bealudták”, de Kárpátalját már nem fogják

"Állítsuk meg a szeparatistákat" felirattal és a kárpátaljai magyar közösség vezetőinek neveivel, valamint fényképeivel jelentek meg óriásplakátok kárpátaljai városok közelében 2018. október 20-án #moszkvater
“Állítsuk meg a szeparatistákat” felirattal és a kárpátaljai magyar közösség vezetőinek neveivel, valamint fényképeivel jelentek meg óriásplakátok kárpátaljai városok közelében 2018. október 20-án
Fotó:Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség

„Megállítjuk a szeparatistákat” felirattal és a kárpátaljai magyar közösség vezetőinek neveivel, valamint fényképeivel jelentek meg óriásplakátok szombat reggelre a főutak mellett Ungvár, Munkács és Beregszász körzetében. Kárpátalja kormányzója saját weboldalán erről azt írja, hogy az elkövető valószínűleg az orosz titkosszolgálat, akiket korábban is a helytelen nyelvhasználatuk buktatott le.

Mindezt nem lehet kizárni, ám az is igaz, hogy Kijev mindenhol oroszokat lát, s hát az ukrán médiában hónapok óta zajlik ugyanilyen szellemben magyarellenes kampány. S hát az is erősen elbizonytalaníthat sokakat, hogy Petro Porosenko a pravoszláv egyházi viszály közepette buzdított a minap egyenruhásokat az ukránoknak nem tetsző papok és hívők kiebrudalására a templomokból és kolostorokból. S a lényeg most jön, hiszen azzal nyugtatta őket, hogy ne féljenek, hiszen úgyis mindent Moszkvára kennek majd.

De emellett is nyugtalanító hírek támasztják alá, hogy az ukrán hatalom immár a magyarokon keresztül is erősíti az ellenségképet. Ahogy egyre többet hallani és olvasni a médiában, Ukrajnában immár el is hiszik, hogy tartani kell Kárpátalján a szeparatizmustól. Ahogy fogalmaznak, „a Krímet bealudták, de Kárpátalját már nem fogják”.

„S ebben a harci szellemben Kijev már minden sarokban szeparatistákat lát”

Így például súlyos szankciókkal kellett szembenéznie számos ukrán-magyar focistának, akik részt vettek az úgynevezett Conifa-világbajnokságon. Az Ukrinform, az ukrán állami közmédia szerint megszületett a végleges döntés, és több labdarúgót, köztük a nyolcszoros magyar válogatott Sándor Györgyöt is kitiltottak az ország területéről, a csapat tagjai pedig nem lehetnek igazolt játékosok Ukrajnában. A kárpátaljai válogatott tagjai ellen az ukrán sportminiszter, Ihor Zsdanov kezdeményezett eljárást, szeparatista törekvéssel vádolva a csapatot. A sportvezető csak azt kezdeményezte, hogy a tizennégy játékost tiltsák el minden sporttevékenységtől az ország területén belül. De a döntés a vizsgálat után végül az lett, hogy a játékosokat kitiltották az ország területéről is, azaz többen többet nem mehetnek vissza szülővárosukba sem.

Az Ukrán Labdarúgó Szövetség Ellenőrző- és Fegyelmi Bizottságának döntését a szövetség alelnöke azzal indokolta, hogy a kárpátaljai csapat részvétele a Conifa-világbajnokságon rontotta az Ukrán Labdarúgó Szövetség hírnevét. A Conifa az Állam Nélküli Népek Labdarúgó-szövetsége, kétévente rendeznek világbajnokságot, legutóbb Londonban volt a torna, amelyet a kárpátaljai válogatott nyert meg.

Azon már ebben a hangulatban meg sem lepődhetünk, hogy a Munkácsi Vármúzeum pályázatot hirdetett Ukrajna címeremlékművének elkészítésére, amellyel valószínűleg a turulszobrot cserélik majd le a vár fokán álló obeliszk tetején. A zakarpattya.net.ua kárpátaljai hírportál szerint az emlékműcsere feltehetően válasz a magyar kormány „ukránellenes és Ukrajnával szemben ellenséges retorikájára”. A munkácsi polgármesteri hivatalnak eltökélt szándéka, hogy Ukrajna állami jelképével váltsa fel a Magyarország „katonai erejét jelképező” turulnak a város fölé magasodó emlékművét, írta a munkácsi városi tanácsi (közgyűlési) forrására hivatkozva a portál.

 Eredetileg a millennium évében, 1896-ban állították fel a munkácsi várban a turulmadaras emlékművet, amelyet a Kárpátalját megszálló csehszlovák hatóságok 1924-ben lebontattak. A megsemmisült emlékművet a fennmaradt tervek és fotók alapján Pákh Imre, munkácsi származású üzletember készíttette el és állíttatta vissza 2008-ban édesapja, Pákh Sándor kívánságára. Az egytonnás turulszobor 2,5 méter magas, szárnyainak fesztávolsága 6 méter, a csőrében lévő kard súlya 70 kilogramm. A talapzat és a szobor együttes magassága 25 méter. Az emlékmű a várral együtt Munkács legnépszerűbb idegenforgalmi látványossága.

Ezt megelőzően jelentette be budapesti sajtótájékoztatóján Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár, hogy

„a magyar kormány megduplázza és közel 3 milliárd forintra emeli a Kárpátalja támogatását célzó szociális csomag jövő évi keretösszegét”

Ezzel évente 23-24 ezer embernek tudnak majd segíteni az oktatás, az egészségügy területén, illetve a szociális és kulturális ágazatban.  Mint az államtitkár kifejtette, az oktatásban azt tudják elérni reményeik szerint, hogy az itt dolgozók száma stabilizálódik, nem csökken tovább. A döntéssel a kárpátaljai magyar pedagógusoknak járó éves támogatás összege az eddigi 270 ezer forintról 500 ezer forintra növekszik.

Mondhatnánk erre, hogy nagyon helyes, hiszen ha megdobnak kővel, dobj vissza kenyérrel. De Ukrajnában már ezt a gesztust is másképp értelmezik. Mint az LB.ua külpolitikai rovatát vezető Igor Szolovej egy a kétoldalú kapcsolatokról szóló cikkében fogalmaz, a kijevi békítő hangok ellenére Budapest a feszültség maximális kiélezésében érdekelt. Mégpedig azért, hogy a kárpátaljai lakosságot a jelenlegi elnök leváltására mobilizálja. Így aztán az ukrán vezetés számára csak egy út maradt, megszüntetni az ukrán Kárpátalján Budapest önkényeskedésnek az alapjait, ezzel megakadályozni, hogy bevonják az ukrán régió lakosságát Budapest politikai játékaiba. S természetesen az írás a szeparatizmus jeleiként értékeli, hogy a kárpátaljai magyar szervezetek felújították a bevonulás elkerülését 2015-ben segítő jogsegély szolgálatot, tiltakoznak a Beregszász nemzetiségi egyensúlyát felborító katonai egységek városba telepítése ellen. S hát azt is felrója Budapestnek, hogy szeptemberben az iskolakezdésre kétmillió dollárnyi támogatást nyújtott a kárpátaljai magyar iskolások szüleinek.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.