Egy részben félrefordított német interjú alapján hirtelen a fél magyar sajtót bejárta annak a híre, hogy akár magyar gyártású páncélosok is érkezhetnek Ukrajnába. Ám, mint ilyenkor általában a valós helyzet egy teljesen más képet tár elénk. Mik a Magyarországon aktív és Magyar Honvédség szempontjából kiemelt beszállítóként kezelt Rheinmetall tervei Ukrajnával? Mi is az a Lynx? Hogyan és miért merült fel a típus ukrajnai rendszeresítésének gondolata? Tényleg magyar gyártású páncélosok érkeznek Ukrajnába? Egyáltalán reális opció a Lynx ukrajnai megjelenése?

Először is fontos azt tisztázzuk, mit is értünk pontosan a Lynx alatt. A magyar sajtóban több helyen megjelent állításokkal szemben ugyanis a KF41 Lynx nem harckocsi, hanem egy gyalogsági harcjármű. Legrövidebben a két kategória különbséget úgy lehetne leírni, hogy a magyarul lövészpáncélosként is ismert gyalogsági harcjármű a harckocsihoz képest vékonyabb páncélzattal, valamint harckocsiágyú helyett közepes kaliberű gépágyúval – 20-50 milliméter – van felszerelve.

„Egyúttal, mint a neve is mutatja, a gyalogsági jármű képes legfeljebb egy rajnyi gyalogság – 6-9 fő – szállítására, közvetlenül a harci érintkezés vonalába”

A gyalogsági harcjárművek a harctéren a csapatszállítási feladat mellett harckocsik támogató eszközeiként is szolgálnak, így képeseknek kell lenniük az utóbbiakkal való közös mozgásra a harctéren. Mindezt úgy érdemes elképzeljük, hogy a páncélos ék csúcsán a harckocsik, míg közvetlen mögöttük a gyalogsági harcjárművek állnak.

KF41 Lynx éleslövészeten 

A gyalogsági harcjárművek további jellegzetessége, hogy bár említett páncélvédelmük gyengébb, mint a harckocsiké, ám azt a szintet eléri, hogy kilövésükhöz ellenséges oldalról a harckocsik ellen alkalmazott páncéltörő fegyverzet használata szükséges.

„A félreértés okát vélhetően a németről magyarra történő fordítás hibáiban kell keressük”

Ugyanis a német Panzer kifejezés a magyarban, mint a harckocsi megfelelője honosodott meg, ám a valóságban annál egy jóval tágabb fogalmat jelent. Átfogóbban, a magyar páncélos kifejezéshez hasonlóan a német Panzer is minden páncélos jármű esetében – Schützenpanzer, Transportpanzer, Kampfpanzer – használt fogalom.

„A Lynx esetében a német Rheinmetall hadiipari konszern legmodernebb, jelenlegi konfigurációjában 2018-ban bemutatott fejlesztéséről beszélhetünk, amely kialakítását és felépítését tekintve az Ukrajnát is megjárt Marder szellemi utódjának tekinthető”

A típus első – és a videó felvételének pillanatáig egyetlen – rendszeresítője a Magyar Honvédség, amely 2020 augusztusában összesen 218 darabot rendelt meg a Lynxből. A megállapodás részét képezi a gyalogsági harcjármű hazai gyártása is 172 példányban, amely az idén nyáron átadott zalaegerszegi üzemben zajlik nagyjából éves szinten 40-45 darabos mennyiségben.

Technikai kialakítását nézve a Lynx jelentős mértékben épít a modularitásra, mind a felépítés, mind az alkalmazott technológiát illetően. A meghajtásért felelős 1140 lóerő teljesítményű Liebherr D9612 jelölésű V12 dízelmotor az építőipari szektorból, míg a Renk HSWL 256 típusú, 6 sebességes nyomatékváltó a Puma és Ajax gyalogsági harcjárművekből érkezett. A lánctalp azonos a szintén Magyaroroszágon rendszeresített Panzerhaubitze 2000 önjáró tüzérségi lövegével, egyszerűsítve a logisztikát és a karbantartást.

„További jellegzetessége a Lynxnek, hogy felépítésének köszönhetően könnyen az adott feladatkörhöz szükséges missziós modulokkal lehet ellátni”

Ennek révén a Lynx alapját használva viszonylag egyszerűen lehet csapatszállító, gyalogsági harcjármű, műszaki mentő, önjáró aknavető, kis hatótávolságú légvédelmi rendszer – Skyranger –, mobil vezetési pont vagy épp sebesültszállító járműveket kialakítani.

A gyalogsági harcjárműnél maradva a KF41 fő fegyverzetét a Magyar Honvédség esetében egy 30 milliméteres gépágyú adja, amely a Lance 2.0 nevű lövegtoronyban foglal helyet. Utóbbiban kiegészítéseként az izraeli Spyke LR2 irányított páncéltörő rakéta, valamint másodlagos fegyverzetként egy 7,62 milliméteres géppuska is helyet kapott. Ám megrendelői kérés esetén a 35 milliméteres WOTAN gépágyú is rendelkezésre áll, amelynek előnye, hogy esetében könnyen megoldható a kaliberváltás az 50 milliméteres lőszer használatára.

„A harcjármű védelmét illetően a passzív védelmet biztosító, kategóriájában az egyik legjobb értékeket mutató páncélzat mellett a Lynx esetében megjelent a modern harctéren mára elengedhetetlennek számító aktív védelem – APS – is”

Utóbbit a Rheinmetall által kifejlesztett Strikeshield nevű rendszer biztosítja, amely az izraeli Trophy-hoz hasonlóan képes a beérkező páncéltörő rakéták elfogására még becsapódásuk előtt. A Honvédség esetében a 218-ból 209 példány kapja meg a Strikeshield aktív védelmi rendszert.

A Strikeshield aktív védelmi rendszer felépítése és működése 

Viszont a 9 fős desszanttérből adódó nagy méretnek és magas páncélvédelemnek megvan azon hátulütője, hogy a Lynx harci tömege megközelíti az 50 tonnát. Így a szállítás esetében jelentkezhetnek problémák, miután akár a hazai, akár az ukrajnai példákat ha nézzük, nem mindegyik híd vagy egyéb átkelő rendelkezik a szükséges teherbírással. Összehasonlításképp, az Ukrajnának átadott  Leopard 1A5 harckocsik tömege 42,2, míg az orosz T-72B3 harckocsiké kialakítástól függően 46-48 tonna.

„Hogyan került szóba a Lynx ukrajnai rendszeresítése?”

A találgatások alapjául szolgáló interjú, 2023. december 2-án jelent meg a német Weltwoche című portálon, amelyet aztán az ilyenkor szokásos pár napos késéssel a magyar sajtó is átvett. Ebben az interjúban, Armin Papperger, az Európa-szerte több országban aktív német Rheinmetall hadiipari konszern vezetője vázolta fel vállalatának terveit Ukrajna vonatkozásában.

A Papperger által felvázolt tervek között szerepelt többek közt a közös harcjárműgyártás, amelyet a Rheinmetall az első példányok kivételével Ukrajnán belül, bérelt üzemcsarnokokban kíván megoldani. Ennek részeként amennyiben szerződéskötésre 2024 elején sor kerül, úgy azt követően az első ukrán gyártású Fuchs típusú csapatszállítók 6-7, míg a Lynx gyalogsági harcjárművek 12-13 hónapon belül gördülhetnének le a gyártósorról.

Nem kizárt, hogy a Rheinmetall a legújabb Fuchs változatot is felajánlja Ukrajnának 

Amíg viszont nem állnak rendelkezésre az ukrajnai üzemek, a Rheinmetall a meglévő európai gyártókapacitását felhasználva kívánja a Kijevnek szánt példányokat legyártani. Ennek részeként Papperger szerint az Ukrajnának szánt első Lynxek gyártása már zajlik a Rheinmetall németországi vagy magyarországi üzemeiben. Utóbbi vagy – eredeti szövegkörnyezetben oder – kötőszó magyar szempontból kiemelten fontos, és a későbbiekben még visszatérünk rá.

„Miért küldené a Rheinmetall a Lynxeket Ukrajnába?”

Nos, miután egy tőzsdén is jegyzett Európa-szerte több telephelyen aktívan jelen lévő multinacionális hadiipari konszernről beszélhetünk a Rheinmetall esetében, úgy a válasz már alapvetően adja magát.

Mint arról már arról számos alkalommal beszámoltunk, Ukrajna teljesen más, mint az elmúlt évtizedek aszimmetrikus konfliktusai, mivel itt két reguláris haderő csap össze egymással, európai szinten először 1945 óta. Az ukrajnai háború egy olyan lehetőséget nyújt mind az orosz, mind a nyugati gyártók számára, ahol éles harci körülmények között, egy valódi konvencionális háborúban próbálhatják ki termékeiket.

„Ebből pedig érthető módon a Rheinmetall sem akar kimaradni”

A Rheinmetall „gondozásában” már számos egykori német vagy nyugatnémet típus, így a Marder gyalogsági harcjármű, a Panzerhaubitze 2000 tüzérségi löveg, a Leopard 2 harckocsi – utóbbi kettő közösen a KMW vállalattal – Leopard 1 harckocsi, a Bergepanzer műszaki mentő, a Fuchs csapatszállító, illetve számos egyéb eszköz jelent már meg az ukrán hadrendben.

„Lényegében a Rheinmetall vált Ukrajna legnagyobb és legfontosabb hadiipari partnerévé, amely 2022-ben 900 millió, míg 2023-ban már 2,5 milliárd eurónyi megrendelést kapott”

Ezek mellet csak idő kérdése volt, hogy mikor kerül elő a Lynxek ukrajnai rendszeresítésének gondolata. Sőt, ez részben már korábban, a nyár folyamán felmerült, mikor is Papperger a feltehetően a Lynx alapjaira épülő, de jelenleg is fejlesztés alatt álló KF51 Panther típusú harckocsit próbálta Ukrajnának eladni.

Armin Papperger az ilyen jellegű megnyilatkozásai során nem csupán a Rheinmetall vezérigazgatójaként, hanem egyben részben a részvényesi és a kapcsolódó üzleti-politikai körök közvetítőjeként is megszólal. Ugyanis, ha a kapitalizmus alapjaiig megyünk vissza, akkor a Rheinmetall esetében is a profit és nyereség kitermelése az elsődleges szempont, ehhez pedig elszalaszthatatlan lehetőséget biztosít az ukrajnai konfliktus.

„Hogyan valósulhat meg a Lynx járművek exportja a gyakorlatban?”

A fegyverzet exportjának esetében az eddig vizsgáltak mellett bejön a képbe egy új szereplő is, méghozzá az állam képében. Ugyanis érthető módon a nemzetbiztonsági szempontból érzékeny technológiák exportját világszerte kormányzati hozzájáruláshoz kötik az Egyesült Államoktól Oroszországon át Kínáig.

Viszont sajátságos módon nem feltétlen annak az országnak a hozzájárulását kell megszerezni, ahol az adott vállalat – értve itt most a Rheinmetallt – van bejegyezve, hanem amely kvázi gyártónak számít. Gyártóvá pedig akkor válik egy ország, ha a legtöbb hozzáadott értéket – általában az összeszerelést és részben alkatrészgyártást – az adott állam területén belül végzik el.

„Azaz lehet a Lynx esetében egy német fejlesztésű páncélosról beszéljünk, miközben a gyártósorról lekerülő termékre végül a <Made in Hungary> felirat kerül a hozzáadott érték következtében”

Ebben az esetben viszont a hatályos exportszabályozás értelmében Rheinmetallnak a magyar kormány exportengedélyét kellene megszereznie, amelynek álláspontja a fegyverszállítások esetében a háború kitörése óta mindeddig változatlanul elutasító maradt. Így a jelenlegi helyzetet nézve rendkívül valószínűtlen az, hogy magyar gyártású Lynxek jelenjenek meg Ukrajnában.

A zalaegerszegi gyártóüzem átadása

„Ám a kérdés itt még nem ér véget”

Itt térünk vissza az emlegetett vagy kötőszóhoz. Ugyanis a Lynxek gyártása, még ha kisebb volumenben is, de az egyéb programok mellett zajlik a Rheinmetall Landsysteme Hannover melletti unterlüßi üzemében. Tehát a Rheinmetall választhat, hogy melyik gyártósorról adja át az első Lynxeket Ukrajna számára. Főképp úgy, hogy a német kormány az exportot már előzetesen jóváhagyta.

„Így amennyiben a szállításra sor kerül, annak végrehajtása vélhetően a németországi üzem feladata lesz”

De jogi szempontból akkor is német gyártásúnak – így berlini exportengedély alá tartozónak – minősül az eszköz, ha a gyártásban a magyar leányvállalat, mint beszállító vett részt, ám a végszerelés Unterlüßben történik.

Ez viszont potenciális feszültségekhez vezethet a magyar és német kormányzat között és ismét csak nem elképzelhetetlen, hogy az Ukrajnának szánt Lynxek esetében azok teljes legyártására kizárólag a németországi üzem részvételével kerül sor.

„Egyúttal a Lynxek ukrajnai rendszeresítése még koránt sem biztos”

Kijev a Rheinmetall mellett ugyanis hasonló jellegű tárgyalásokat folytat az ukrán hadsereg által már bevetett CV90 esetében a jogokat birtokló brit BAE Systems, illetve az amerikai General Dynamics termékét képező ASCOD gyalogsági harcjárművek ukrajnai gyártásáról. A Lynx ebben a felállásban tehát csak, mint egy opció jelenik meg a többi szereplő mellett és egyáltalán nem biztos, hogy Kijev végül a düsseldorfi vállalat termékét választja.

Az orosz erők által zsákmányolt egyik ukrán CV9040C gyalogsági harcjármű bemutatása Szergej Sojgu védelmi miniszternek

Főképp úgy, hogy az ellenséges páncélozott járművek leküzdésében kiemelten fontos Spyke LR2 irányított páncéltörő rakéták izraeli fejlesztésűek. Miután pedig Jeruzsálem eddig minden Ukrajnának szánt fegyverszállítást vagy technológiai transzfert megtagadott, úgy aligha valószínű, hogy a Lynx esetében változtatna ezen.

„Végső soron jelen helyzetben a nyíltan elérhető információk alapján még túl korai bármiféle előzetes értékelést tegyünk a kérdésben”

Épp azért is, mivel Kijev a Rheinmetall mellett még további európai partnerekkel is aktív tárgyalásokat folytat a nyugati harcjárművek beszerzéséről és gyártásáról. Nem elképzelhetetlen a Lynx ukrajnai megjelenése, de annak ellenkezője sem, amelyet a gyártási kapacitások és azok esetleges ukrajnai kiépítése mellett jelentős részben befolyásolhatnak magának a háborúnak a folyamatai.

Avagy egyáltalán meddig húzódhat el még az ukrajnai konfliktus, milyen frontok és erőviszonyok mellett, továbbá egyáltalán milyen jellegű orosz és ukrán haderőt fogunk nem, hogy 2025-ben, de egyáltalán 2024-ben látni. Egyúttal az esetleges ukrajnai Lynx gyártás kérdése magyar szempontból további kérdéseket vethet fel, de ezek jelen helyzetben túlmutatnak portálunk keretein.

„Amennyiben mégis sor kerülne a típus ukrajnai megjelenésére, úgy a potenciális szállítási/gyártási darabszám is kérdéses”

Ugyanis önmagában a jelenlegi felhasználási/veszteség szintek mellett – miután a harckocsikhoz hasonlóan az gyalogsági harcjárművek is fogyóeszköznek számítanak egy tömegháborúban – a Lynx mellé mindenképpen legalább egy, de inkább több kiegészítő típust érdemes rendszeresíteni. Mindezt azért, hogy a lövészpáncélos kategória az ukrán haderőn belül legalább a jelenlegi szinteken létezni tudjon.

Elég csak az eddigi amerikai M2 Bradley veszteségeket nézzük, amelyek esetében az orosz Lostarmour portál adatai szerint a 2023 június 8. -november 14. közti időszakban az ukrán haderő több, mint 42 darabot vesztett el – nem tartalmazva az orosz csapatok által zsákmányolt példányokat – a típusból.

Ráadásul, mint ahogy azt Volodimir Dacenko, az ukrán Ukroboronprom állami hadiipari vállalat egykori munkatársa is bemutatta, még a jelenlegi szintek mellett is az orosz hadiipar havonta majdnem háromszor annyi páncélozott csapatszállító és gyalogsági harcjármű legyártására képes, mint amennyit Ukrajna nyugati partnereitől kap.

„Arra pedig végképp semmilyen garancia sincs, hogy akár a Rheinmetall, akár más nyugati hadiipari vállalat ukrajnai gyártóüzeme ellen nem indít tömeges rakétatámadást Oroszország”