„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
Az atomjégtörő a Murmanszk – Ferenc József-föld, Északi-sark útvonalon várhatóan augusztus 17-én éri el az Északi-sarkot és augusztus 22-én tér vissza Murmanszk kikötőjébe
Az expedíció résztvevőit érdekes programok várják az út során, tudományos előadások, kísérletek, mesterkurzusok mellett megismerkedhetnek a sarkvidék sajátos flórájával és faunájával, illetve az északi-tengeri hajózási útvonalon megvalósuló fejlesztésekkel.
A Roszatom támogatásával megvalósuló projektben az orosz diákok mellett Bangladesből, Dél-Afrikából, Fehéroroszországból, Indiából, Irakból, Kazahsztánból, Kamerunból, Kínából, Kirgíziából, Magyarországról, Mongóliából, Örményországból, Tunéziából és Üzbegisztánból érkezett fiatalok vesznek részt.
Varga Levente a hajóra szállva elmondta, nagyon örül, hogy tagja lehet az expedíciónak, és kitűzheti a magyar zászlót az Északi-sarkon- Reméli, hogy a felfedező úton számos új ismeretre és sok új barátra tesz szert
Az atomjégtörő a Murmanszk – Ferenc József-föld, Északi-sark útvonalon várhatóan augusztus 17-én éri el az Északi-sarkot és augusztus 22-én tér vissza Murmanszk kikötőjébe.
Háttér:
Az orosz atomjégtörő-flotta 7 egységből áll jelenleg, élén a legújabb generációt képviselő három univerzális atomjégtörővel, az Arktikával, a Szibírrel és az Urállal. A korábbi generációhoz tartozik az expedícióban részt vevő 50 Let Pobedi, amely a jelenlegi legnagyobb és az egyik legmodernebb atommeghajtású jégtörő.
Műszaki adottságai lehetővé teszik bevetését az Északi-tenger bármely, jéggel borított területén a hajókaravánok átvezetéséhez, a jég fogságába került hajók mentéséhez és expedíciók célba juttatásához.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2024 - #moszkvater
Dr. Mészáros Gyula szerint:
Véleményem szerint az orosz-ukrán háború csírájában már jóval előbb beágyazódott az európai régió életébe.
Út az orosz-ukrán háború felé:
A hatalmi vákuumba került volt szocialista országok vezetői a katonai blokk-semlegesség helyett a NATO katonai blokkot választották, átadva az Északi tengertől a Fekete tengerig húzódó sávot a NATO erőinek Oroszország határainak közvetlen közelébe való lopakodó stratégiai előrevonásának. A terület hamarosan a Nyugat és a NATO erők érdekszférájába került. Amerika és a NATO politikai és katonai hatalmának keleti irányba történő kiterjesztésével a stratégiai egyensúly fokozatosan megbomlott. Ez nem az orosz-ukrán háború következménye, hanem az USA agresszív hatalmi törekvései hozta létre.
Ez vezetett potenciálisan első lépésként az orosz-ukrán háború kitöréséhez. Egy katonai blokk-semleges zóna buffer zónaként megakadályozta volna a NATO keleti irányú terjeszkedését. A NATO hitszegő módon fokozatosan elfoglalta a szovjet érdekszférából kikerült területeket, és kivetett hálóját a stratégiai hídfőt jelentő Ukrajnára is, ami aztán a Majdani eseményekhez (2013), a Krím félsziget elcsatolásához, a Donyecki és Luganszki területek elszakadásához, a Minszki megállapodások végrehajtása helyett Ukrajna háborúra való felkészítéséhez vezetett. (Vezérkari akadémiát végzett nyá. tanszékvezető, egyetemi docens, az 5. HDS volt repülőfőnöke).