//„Lökdösődnek, mint az állatok az itatónál…”
Oroszországban eddig 51 millió tesztet végeztek el #moszkvater

„Lökdösődnek, mint az állatok az itatónál…”

MEGOSZTÁS

Nemcsak a koronavírus világra gyakorolt hatásáról, a következményekről, de a járvány elleni küzdelemről is sok szó esik a Valdaj Klub idei éves konferenciáján. Mi a helyzet Oroszországban? Miért támadják az orosz vakcinát? Milyen egy vektorvakcina?

Oroszországban eddig 51 millió tesztet végeztek el #moszkvater
Oroszországban eddig több mint 50 millió tesztet végeztek el
Fotó:EUROPRESS/Alexei Danichev / Sputnik

„Büszkék vagyunk arra, hogy a COVID-19 ellen a világon elsőként bejegyzett vakcina orosz. Nagyon rövid idő alatt kifejlesztették a kutatóink ezt a védőoltást, és a Szputnyik-V-öt további kettő követi, a Vektor pedig már a koronavírus és az influenza elleni közös védőoltás fejlesztésén dolgozik. Mindez az orosz tudomány hatalmas sikere, de ennél is fontosabb, hogy ezzel megelőzhető a betegség, és emberi életeket menthetünk meg.” – fogalmazott Mihail Misusztyin a Valdaj Klub Moszkvában és ezzel párhuzamosan online zajló éves találkozóján. A COVID-19-ről egyébként a vállalkozók szervezetével tanácskozva beszélt Vlagyimir Putyin is. Az elnök szerint

„az orosz vakcina a világpiacon a becslések alapján évi 100 milliárd dolláros forgalmat bonyolít majd, így érdemes aktívan bekapcsolódni a gyártásba”

Az orosz kormányfő a koronavírus-járvány kapcsán elmondta, hogy az orosz egészségügyben még vannak tartalékok, maszkokban és tesztekben nincs hiány, mint ahogy lélegeztető gép is van bőven. Mint hangsúlyozta, az orosz orvosok már nagyon sokat tudnak az új típusú koronavírusról, a megelőzésre helyezték a hangsúlyt, tanultak mások hibáiból, és Oroszország a saját útját járja a járvány és következményeivel szembeni harcban. Kiemelte, hogy nem uralkodott el a pánik, és nem engedik összeomlani a gazdaságot sem.

„Misusztyin megemlítette azt is, hogy Oroszországban eddig több mint 50 millió tesztet végeztek el. A tesztelést folytatják, mint ahogy a vakcina is készen áll”

A világon elsőként, még augusztus 11-én bejegyzett Szutnyik-V vakcinát a moszkvai Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet fejlesztette ki. A második oltóanyagot, a szeptemberben bejegyzett EpiVacCorona elnevezésű vakcinát a novoszibirszki Vektor Állami Biológiai és Virológiai Központ állította elő. De közeledik már a moszkvai Mihail Csumakov Immunbiológiai Készítmények Kutatásának és Kidolgozásának Szövetségi Tudományos Központja által fejlesztett harmadik vakcina is, amelynek elkezdték a tesztelését.

„A jelenlegi helyzetben természetesen a pandémia, annak a világ fejlődésére gyakorolt hatása áll a Valdaj Klub idei találkozójának középpontjában”

Ennek jegyében sok szó esik az oroszországi helyzetről is, ahol napról napra új negatív csúcsokat dönt a fertőzés. Immár átlagosan naponta 16 ezerrel növekszik az igazolt fertőzöttek száma, és a napi esetszám-növekedés a várakozások szerint november elején 20 ezer környékén tetőzhet. A járvány kezdetétől már majdnem 1 millió 500 ezren kapták el a koronavírust. A tavaszihoz képest nagyobb a halálozási arány is, amelyet Putyin elnök az okok pontosabb diagnosztizálásával magyarázott. Eddig összesen 25 ezren haltak meg, míg több mint egymillióan már meggyógyultak. Az országban a járvány kezdete óta több mint 54 millió, az elmúlt napon pedig mintegy 496 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával 321 488 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt.

„A legtöbb megbetegedés Moszkvában van – az összes új eset 28 százaléka -, ahol jelenleg mintegy 10 ezren vannak kórházban”

Az orosz vezetés hangsúlyozza, hogy nem tervez a tavaszihoz hasonló teljes leállást, Moszkvában azonban arra kötelezték a cégeket, hogy foglalkoztatottjainak 30 százalékát a lehetőségek szerint irányítsa át távmunkára. Az idei évre a gazdasági minisztérium és a központi bank a GDP 4-5 százalékos esésével, míg 2021-re 3-4 százalékos már növekedéssel számol. Ezzel még a nemzeti össztermék a 2019-es szint alatt marad.

„Ezzel a helyzet jobbal alakulhat, mint az euró zónában, ahol az előrejelzések szerint az idei 8,3 százalékos esést jövőre 4,7 százalékos növekedés követi. Elmarad ugyanakkor a világátlagtól, hiszen globális szintem idén a GDP 4,4 százalékos zsugorodása után jövőre 5,2 százalékos bővüléssel számolnak”

A Valdaj Klub vendégei voltak a vakcinák fejlesztésében és gyártásában részt vevő orosz cégek vezetői is. Kirill Dmitrijev, az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezérigazgatója, Alekszandr Gincburg, az oltóanyagot kifejlesztő Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet vezetője, valamint Rinat Makszjutov, a novoszibirszki állami kutatóközpont, a Vektor intézet vezérigazgatója.

Alekszander Gincburg a Gamaleja Intézet vezetője a Valdaj Klub tanácskozásán Moszkvában 2020. október 21-én #moszkvater
Alekszander Gincburg a Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet vezetője a Valdaj Klub tanácskozásán Moszkvában 2020. október 21-én
Fotó:Valdai Discussion Club

Alekszandr Gincburg ismertette a Szputnyik-V nevű, a világon elsőként bejegyzett védőoltás jellemzőit. Elmondta, hogy

„egy vektorvakcináról van szó, amely egy olyan adenovírus-DNS-en alapul, amelybe beépítették a SARS-CoV-2 koronavírus egyik génjét”

Az adenovírust (közepes méretű, lipidburok nélküli, többnyire légzőszervi megbetegedést okozó családhoz tartozó vírust) az eljárás során olyan „tartályként” használják fel, amely a koronavírus-gént a sejthez szállítja, ott beindítja az új koronavírus burkának fehérjeszintézisét, és ily módon „megismerteti” az immunrendszert a potenciális ellenséggel.

„Hasonló két szert dolgozott ki az oxfordi egyetem, az Astra Zeneca és a kínai CanSino Biologics”

Gincburg szerint a Gamaleja Intézet és az Oxfordi Egyetem vakcinája azonos technológián alapul, de mivel az orosz védőoltás kétkomponensű, hosszabb immunitást alakít ki, mint a brit. A Gamaleja Intézet által az Ebola ellen 2014 óta kifejlesztett vektorvakcina is mintegy két évig biztosít immunitást. Rámutatott, hogy amíg Nagy-Britanniában majomtól származó, addig Oroszországban emberi adenovírust használtak fel „tartályként” a koronavírus-génnek a sejthez szállításához, így az biztonságosabb.

A Covid-19 elleni orosz vakcinával veszélytelenségével szemben megfogalmazott kételyekkel kapcsolatban azt mondta, hogy

„a gyorsaság itt viszonylagos, mert Oroszországban 20-25 éve kezdték el kidolgozni az eljárást, amely alapján már három-négy védőoltás készült az Ebola és a MERS koronavírus ellen”

Gincburg szerint a SARS-Cov-2 elleni vakcina 80 százalékban homológ azzal, amelyet a Gamaleja a MERS ellen már kifejlesztett és 220 orosz állampolgáron első és második fázisban már kipróbált, csak ez másik genetikai sort kellett a vektorba (az adenovírusba) betáplálni.

„A cél a szakértők szerint az, hogy a fertőzést ellenőrzés alatt tartsák”

Mint fogalmaztak, most az ellenanyagot kiváltó, a fertőzést imitáló gyors eljárásról van szó, de az igazi védőoltás kifejlesztéséhez még évek kellenek. Közben a vírus is változik, így folyamatos fejlesztésre van szükség. A három szakember elmondta, hogy az elnök utasítása alapján januártól gyorsították fel a fejlesztéseket, különböző alapról kezdték ezeket, és a legfontosabb az volt, hogy kizárják a negatív reakciókat. Úgy vélik, hogy

„vakcinák sora kell a biztonságos védekezéshez, így nem is értik, hogy miért folyik az orosz védőoltás ellen lejárató kampány. Ezek a fejlesztések ugyanis kiegészítik egymást, így mindegyik megtalálja a helyét a piacon”

A kutatók hosszan beszéltek az orosz védőoltásokat ért támadásokról, az ezzel kapcsolatos bizalmatlanságról. Az hamar kiderült, hogy hasonló alapú fejlesztések máshol is folynak, így a sajtóban megjelentekkel ellentétben egyáltalán nem ismeretlen a technológia. Mint már Alekszandr Gincburgot idéztük, vagy negyedszázada folynak ezzel sikeres kísérletek Oroszországban. Ennyit tehát a gyorsaságról. Azt sem tagadták a kutatók, hogy további fejlesztésekre van szükség. Kirill Dmitrijev a szintén a koronavírus kezelésére fejlesztett Faviripavir gyógyszer esetét említette.

„Amikor Oroszországban bejegyezték a Faviripavirt, összehangolt kampány indult ellene, majd amikor a japánok igazolták az orosz kutatók állításait, és a szer hasznosságát, akkor még bocsánatot sem kértek az orosz szakemberektől”

Így azonban Dmitrijev szerint Oroszország öt hónapot nyert. Az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezérigazgatója úgy látja, most a vakcinával folyik ugyanez a geopolitikai hátterű lejáratás. Próbálják az orosz vakcinát ellehetetleníteni. Ahelyett, hogy örülnének, hiszen a szakember szerint vakcinák különböző csoportjára van szükség ahhoz, hogy a világ sikeresen védekezzen a járvánnyal szemben. Oroszországban is két különböző fejlesztés van már.

„Olyan ez, mint amikor az állatok lökdösődnek az itatónál”

Többségében megalapozatlannak tartja az orosz védőoltásokkal szembeni kritikákat Rinat Makszjutov is, míg Alekszandr Gincburg szerint azért a külföldi gyártók már sorba állnak, hogy megkaphassák az engedélyt.

A Szputnyik-V nevű védőoltást Oroszországban öt helyen kezdik el a kapacitás fokozásával gyártani, míg a második védőoltást egyelőre csak Novoszibirszk mellett. Havi 5-6 millió dózis piacra dobása a terv, hogy egy év alatt leolthassák az orosz lakosság 70 százalékát. Az általános oltás még az idén elkezdődik.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.