„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
– Magyarország és Szlovákia bejelentette, hogy blokkolja az Európai Bizottságnak az orosz energiahordozók teljes kitiltásáról szóló határozatát. Miért ellenzi Magyarország és Szlovákia következetesen az oroszellenes szankciókat?
– Ha széles kontextusban nézzük a kérdést, akkor e két ország azért bírálja az EU szankciós politikáját, mert azt hibásnak tartja. Úgy látják – és ebben igazuk van -, hogy a szankciók nem érik el a hatásukat, többet ártanak az Európai Uniónak, mint Oroszországnak. Így ennek a politikának az erőltetése értelmetlen. Ha leszűkítjük a kérdést, akkor a két közép-európai ország a saját érdekeit védi például az energetikai szférában, hiszen tengeri kijárat nélkül számukra túlságosan drága lenne az orosz energiahordozók kiváltása. Ezt pedig a jelenlegi gazdasági helyzetében egyik ország sem engedheti meg magának. Ráadásul az orosz olaj- és gázszállítás évtizedeken át nemcsak olcsóbb – jelenleg mintegy 15 százalékkal -, hanem megbízható is volt. S ha ebből a szempontból nézzük a kérdést, semmi értelme nincs annak, hogy az egyik függőséget Európa felváltsa egy másikkal. Több lábon kell állni, diverzifikálni kell, így pedig az európai energia mixben továbbra is helye van az orosz gáznak és olajnak. De ha még tovább megyünk, akkor azt is látjuk, hogy e két ország sokszor zsarolási eszközként használja a fenyegetést a vétóval. A szankciók elleni fellépésüket ezen kívül meghatározza a mozgásterük is, így inkább a fenntartások hangoztatásáról van szó – különösen Szlovákia esetében -, mint következetes vétózásról. Ezzel eddig sikerült elérni, hogy átmeneti időre felmentést kaptak a szankciók alól, és most ennek a meghosszabbítása a tét. S akkor arról még nem is beszéltünk, hogy az Európai Bizottság az orosz gáz kivezetését az európai piacról kereskedelmi kérdésként, és nem a szankciók részeként kezeli, így ez esetben nem is lehet vétózni. Ezért kell ezt az eszközt az újabb szankciós csomag kapcsán lebegtetni. (Végül Magyarország ezúttal is egyedüliként ellenezte a csúcsot lezáró szövegben az Ukrajnáról szóló részeket – ebben szerepel a csatlakozási tárgyalások első fejezetének megnyitása is -, ezért azt végül nélküle, a többi 26 tagállam aláírásával közölték, míg az Oroszország elleni 18. szankciócsomagról azért nem sikerült megállapodni, mert Fico vétó fenyegetése miatt a kérdést levették a napirendről. Előzőleg Szlovákia és Magyarország még a Külügyek Tanácsában megvétózta a csomagot.)
– Milyen károkat okoznak az oroszellenes szankciók az európai gazdaságnak?
– Egyértelműen látszik, hogy a szankciók, a leválás az orosz energiahordozókról, gyengítette az európai versenyképességet, egész iparágak – lásd német vegyipar – kerültek a csőd szélére. Ehhez a dezindusztralizációhoz jelentős mértékben hozzájárult a radikális és átgondolatlan zöld átállás is, ehhez jött magának a háborúnak a hatása, és e hármas hatás alatt került mély válságba az európai gazdaság.
– Figyelemre méltó, hogy az energiaszektorban hozott oroszellenes intézkedések esetére Magyarország belengette az Ukrajna felé történő áramszállítás korlátozását. Milyen következményekkel járhat ez Ukrajna számára?
– Magyarország évekig nem szállított áramot Ukrajnába, majd 2024-ben hirtelen a legnagyobb uniós áramexportőr lett. Az orosz támadások következtében összeomlott az ukrán energetikai szektor, így 2024-ben Ukrajna 5,5-szeresére, 4,4 millió megawattórára növelte a villamosenergia-importot. Ebben az importban Magyarország adja a legnagyobb részesedést 35 százalékkal, második helyen Szlovákia áll 25 százalékkal. A magyar export aránya megnégyszereződött, már 152 ezer megawattot importál Kijev Magyarországtól. Ez azonban potenciálisan veszélyes konstelláció, hiszen Magyarországon már most sincs elég áram, másrészt nemcsak Ukrajnában, de Magyarországon is emeli az áram árát. A piacvezető német tőzsdéhez (Epex spot) viszonyítva a magyar árak magasak. Közben folyamatosan emelkedik Magyarországról Ukrajnába történő áramszállításhoz napi határkapacitás ára is. Emiatt az ukránok nem jutnak olcsó áramhoz – sőt többet fizetnek, mint a németek. Ugyanakkor Ukrajnába irányuló villanyáram export nemcsak eszköz a nyomásgyakorláshoz, de hatalmas üzlet is. Magyarország ezért egyelőre inkább csak lebegteti az export leállítását. De nemcsak emiatt. Nem akar újabb frontot nyitni Brüsszellel szemben sem. Ráadásul a fenyegetéssel többet elérhet Kijevnél a vitás kérdések kezelésében, mint az export leállításával.
– Az ukrán fél, mindenek előtt Volodimir Zelenszkij közben aktívan támadja Orbán Viktor magyar miniszterelnököt „ukránellenes álláspontja” miatt. Mit ér el Zelenszkij ezzel a fellépéssel?
– Érthető, hogy Zelenszkij szemében Orbán tüske a köröm alatt. Azon sem lepődhetünk meg, hogy nagyon örülne a kormányváltásnak Magyarországon. Kijev számára ugyanis rendkívül kellemetlen a magyar kormánynak a háborúval, Ukrajna támogatásával és az európai integrációjával kapcsolatos reálpolitikai, az európai fősodorral szembe menő megközelítése. Ezért Zelenszkij minden eszközt megragad ahhoz, hogy nyomást gyakoroljon a magyar kormányra. Jó példa erre a két ország között kirobbant kém botrány. A kétoldalú viszonyt még inkább kiélezte, hogy nem csupán Kijev játssza ki otthon és az európai porondon a magyar kártyát, de Orbán is használja ezt a kérdést a belpolitikában. Magyarországon a belpolitikai élet, a már most kezdődő kampány központi témájává vált egyrészről Ukrajna európai integrációjának, másrészről az Oroszországhoz és a háborúhoz viszonyulásnak a kérdése. Az egyik oldal célkeresztjében Zelenszkij, míg az ellenzék részéről folyik a „putyinozás”. A választások közeledtével ezért Kijev egyre szorosabbra fűzi a kapcsolatokat a magyar ellenzékkel, és az Orbánnal szembeni kirohanások is ebben a kontextusban értelmezhetők. Kijev immár kimondottan budapesti kormányváltásban reménykedik. A magyar-ukrán viszony állapotát látva nincs ebben semmi meglepő.
– Milyen következményekkel járhat Kijev számára, ha tovább romlanak a kapcsolatai Budapesttel?
– Budapest kezében kevés eszköz van arra, hogy Ukrajnát a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak érvényesítésére, a kétoldalú viszony konszolidálására kényszerítse. Kijev számára az Ukrajnát érintő kérdésekben magyar részről az európai porondon folyamatos hangoztatott fenntartások kellemetlenek, ám nem tudják megváltoztatni Brüsszel politikáját. Ukrajna, akárcsak Trump esetében, úgy Orbánnal kapcsolatban is abban reménykedik, hogy valahogyan kihúzza a bukásukig, aztán úgymond „ezek a problémák megoldódnak”.
– Milyen az orosz-ukrán tárgyalások folytatásának a kilátásai? Milyen tényezők fogják meghatározni a kimenetelüket, és milyen következményekkel járhat a kudarcuk Ukrajna számára?
– Az isztambuli orosz-ukrán egyeztetések célja egyik oldalról sem az azonnali tűzszünet vagy békemegállapodás, hanem inkább Trump „játékban tartása”. A helyzet még nem érett meg a békére, hiszen Ukrajna nem omlott össze, Oroszország pedig nem győzött egyértelműen. A frontokon látható egyre intenzívebb orosz előrenyomulás egyértelműbb helyzetet teremthet. A másik, a rendezést akadályozó probléma az európai „tettrekészek” koalíciójának a vártnál nagyobb ellenállása Trump rendezési elképzeléseivel szemben. A megállapodás valamikor Trump és Putyin között születhet meg, addig azonban egyrészről Moszkvának a jelenleginél egyértelműbb helyzetet kell teremtenie a fronton, másrészt Trumpnak megfelelő mozgásteret kell teremtenie az elképzelései érvényesítéséhez, uralnia kell a nyugati blokkot. Egyelőre egyik feltétel sem teljesül, így a béke is messzebb van, mint azt sokan Trump visszatérésekor gondolták.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
csakafidesz says:
Annak idején volt a Dr. Agy c. a tévében egy rajzfilmsorozat. Ebben egy bennszülött csak szakít egy banán a fáról és megvan az ebédje.. Nos egyes országok minden nyersanyaggal rendelkeznek (Oroszország) mások pedig ezt nélkülözik. Igazságos? Nyilvánvaló, hogy nem, de az egyenlőtlenség ott kezdődik, hogy kit hová tesz le a gólya. Ebben a világban inkább alkalmazkodni kellene és nem konfrontálódni.