//Léket kapott a koszovói „Pax Americana”
„A fentiek alapján Thaçit nem kellett megdolgozni. Vucsics viszont biztos, ami biztos, mégis készült a washingtoni „deal”-re” #moszkvater

Léket kapott a koszovói „Pax Americana”

A koszovói és a szerb államfő június 27-re tervezett amerikai találkozója meghiúsult. Washingtonban azt remélték, ennek révén sikerül előre lépni a két fél között évtizedek óta húzódó rendezésben. A koszovói háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság azonban 25-én bejelentette, vádat emelnek a koszovói elnök ellen. Újabb évtizedes helyben járás következik?

Gyetvai Mária írása a #moszkvater.com számára

„A fentiek alapján Thaçit nem kellett megdolgozni. Vucsics viszont biztos, ami biztos, mégis készült a washingtoni „deal”-re” #moszkvater
„A fentiek alapján Thaçit nem kellett megdolgozni. Vucsics viszont biztos, ami biztos, mégis készült a washingtoni „deal”-re” Forrás:telegrafi.com

Alekszandar Vucsics, szerb elnök mondta néhány héttel ezelőtt, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok elképzelése a koszovói kérdés rendezéséről nem tér el lényegesen egymástól. Értsd, mindketten elvárják, hogy Szerbia elismerje szakadár tartományának függetlenné válását, de nem tudják eldönteni, hogy melyiküké legyen a vezető szerep. Már-már úgy tűnt, hogy Amerikáé lesz az érdem. Trump elnök koszovói különmegbízottja, Richard Grenell múlt szombatra Washingtonba invitálta Hashim Thaçi, koszovói és Vucsics, szerb elnököt. Bár nem sokat hoztak nyilvánosságra a találkozó céljáról, nagyon valószínű, hogy a bevett módszer (bot és sárgarépa) szerint valamilyen megegyezést kicsikartak volna a felekből. Grenell Berlinben egy „mini schengeni zónát” és különleges gazdasági övezetet emlegetett, kínai mintára.

„Távolabbi célként azonban a területcsere is napirenden van”

Erről a színfalak mögött folynak a tárgyalások a Thaçi- és Vucsics-kabinet részvételével. Már térképek is készültek, amelyeknek tanúsága szerint három, túlnyomórészt szerbek lakta észak-koszovói járás Szerbiához kerülne, cserébe a dél-szerbiai Preševo-völgy három, túlnyomórészt albánok lakta járása pedig Koszovóhoz. Ám Preševo városa és az azt Belgráddal, illetve Észak-Macedóniával összekötő vasútvonal nélkül. Utóbbi, ahogy Kurti fogalmazott, „a kínaiaké”. Valóban kínai cég (CRBC) végzi a vonal korszerűsítését, amely minden valószínűség szerint görög kikötő[k] felé halad majd tovább.

Mindez egybevág Vucsics terveivel, Koszovó azonban Abin Kurti kormányzása alatt nem kért az újabb közösködésből Szerbiával. Washingtonnak, tehát, el kellett hárítania egy-két akadályt a Trump-adminisztráció nagy külpolitikai sikere elöl. Kurtit, a baloldali nemzeti Önrendelkezés (Vetevendosje) párt elnökét mindössze 50 napos kormányzás után megbuktatta. Helyébe a kisebbik koalíciós partner, a jobbközép Koszovói Demokratikus Szövetség (LDK) delegálta a sokkal „kezesebb” Avdullah Hotit. Megszavazására a parlamentben került sor (Kurti pártjának részvétele nélkül), mert a járványra hivatkozva új választásokat nem írtak ki.

„A fentiek alapján Thaçit nem kellett megdolgozni. Vucsics viszont biztos, ami biztos, mégis készült a washingtoni „deal”-re”

Egyrészt kijelentette, hogy pusztán az EU-tagságért nem mond le Koszovóról. Másrészt beszélt Szerbia két legfőbb patrónusával, Macron, francia és Putyin orosz elnökkel. Tárgyalt a Belgrád-Pristina párbeszédben az EU-t képviselő Miroslav Lajčákkal, Belgrádban. Majd 27-én az EU meghívására Brüsszelbe utazott. Onnan repült volna tovább Washingtonba. Tárgyalt Ursula van der Leyennel, az Európai Bizottság és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével. Valószínűleg már itt közölték vele, hogy a washingtoni „sárgarépára” ne számítson, fogadja el azt, amit az EU kínál, s cserébe hajtsa végre a megkövetelt reformokat. Náluk jobban aligha tudta valaki is, hogy milyen sorsra jut az amerikai kezdeményezés.

„Brüsszel ugyanis nagyon megszeppent, hogy Washington „ellopja a show-t”. Gyorsan tennie kellett valamit ennek megakadályozására”

A bíróság bejelentése a vádemelésről meglepetésként hatott még akkor is, ha Thaçit már régóta gyanúsították háborús bűnök elkövetésével. A vádirat már áprilisban elkészült. Az, hogy pont a washingtoni találkozó előtt hozták nyilvánosságra, nem lehetett véletlen.

Mire és kinek volt jó az amerikai kezdeményezés meghiúsítása? Az EU-nak semmiképpen. Tétova Balkán-politikáját, illetve a félsziget népei körében megfogyatkozott tekintélyét biztosan nem javítja. A legjobb esetben is csak kifizető helynek tekintik. Egy szerb elemező találóan így nyilatkozott: nem tudni, mit ígérhet, hiszen még a saját költségvetését sem sikerült elfogadnia.  Az semmiképp sem áll, amit Brüsszel hangoztat, hogy Trump elnök bizalmasa „piszkos üzletet” kínált fel az érintetteknek, hiszen a tervei közé már az előző ciklusban maga is bevette a koszovói kérdés lehetséges megoldásaként a területcserét.

„Arra mindenesetre jó volt ez mostani akció, hogy a választások előtt Trumpot elüsse egy jó külpolitikai poén megszerzésétől”

A koszovói megegyezés folyamatát is megakasztotta, de miféle elköteleződés várható tőle, ha Lajčák személyében olyan ország diplomatáját bízza meg a tárgyalások követésével, amely nem ismerte el Koszovó önálló államiságát. A közvetlenül érintettek közül Szerbiának a mostani helyzet egyáltalán nem kedvezőtlen, hiszen amúgy is az amerikai választások eredményére várt a következő lépésével. Megteheti, úgy az európai, mint az amerikai terv az ő malmára hajtja a vizet. Vucsics nyugodt lélekkel jelenthette ki a New York Timesnak, hogy nem áll szándékában letenni a garast egyik vagy másik nagyhatalom mellett, hanem továbbra is Szerbia érdekeinek megfelelően fog politizálni, s nem ártja bele magát a világpolitika nagy játékosainak dolgába.

„Sokkal kedvezőtlenebb helyzetben vannak az albánok”

Az októberi választásokon győztes Vetevendosje-LDK páros – különösen az előbbi elkötelezettsége okán a reformok mellett -, azzal a reménnyel kecsegtetett, hogy végre történik valami az 50 százalékos munkanélküliséggel és mindent átszövő szervezett bűnözéssel küzdő országban. Ez hamar szertefoszlott. Hotinak most sok kis párttal és a Belgrádból irányított Szerb Listával kell kormányoznia. A koszovói albán vezetés az 1998-99-es háború és az azt megvívó Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) foglya. Kurtin nincs ilyen múltbéli stigma. Diákvezérből került a politika élvonalába. Hozzá fogható legitimációval és tömegtámogatottsággal nem rendelkezik senki a „tiszta lappal” induló koszovói politikusok közül.

„Nevető harmadik kettő is van. Oroszország az egyik, neki minden jó, ami jó – legalábbis Vucsics felfogása szerint – Szerbiának, mert rajta keresztül akarja visszaszerezni befolyását a Balkánon. Kína a másik”

Nagy ország nagyban gondolkodik, ha befektetésről, befolyásról van szó. Az egész Balkán sem ér fel egy tartományával. Mindegy, ki lesz ott az úr, ha engedi érvényesülni a kínai érdekeket (is).

MEGOSZTÁS