Lehetséges-e a területcsere Szerbia és Koszovó között?

Egyre gyakrabban merül fel a területcsere lehetősége Szerbia és Koszovó között, amit egyelőre csak „határkiigazításnak” neveznek. Miközben továbbra is zajlik a diplomáciai adok-kapok, valójában most indultak el először a felek egy reális kompromisszum irányába.

Szerb szurkoló Moszkvában a Vörös téren egy Putyin elnököt és Koszovót, valamint Szerbiát ábrázoló térképpel a pólóján 2018. június 27-én
Fotó:EUROPRESS/AFP/Maxim Zmeyev

Koszovó felosztásának ötlete, avagy egy lehetséges területcsere Koszovó és Szerbia között az utóbbi időben háttérbe szorította a koszovói szerb önkormányzatok közösségének megalakításáról szóló vitát Belgrád és Pristina között – írta a KoSSev koszovói hírportál, amely szerint az előbbiről még mindig könnyebb lenne kompromisszumra jutni, mint az utóbbiról. Egyre több jel mutatkozik ugyanis arra, hogy most már albán részről is nyitottabbá válnak a legfontosabb politikai szereplők.

Ami a szerb fél álláspontját illeti, egy évvel ezelőtt Ivica Dacsics szerb külügyminiszter meglepő javaslattal állt elő a Blic nevű napilapban megjelent írásában. A szocialista politikus ebben kifejtette: Koszovó felosztása az albánok és a szerbek között hosszú távú megoldást jelenthetne a Belgrád és Pristina között évek óta fennálló konfliktusokra. Mindennek keretében különleges státust kellene biztosítani a koszovói szerb templomoknak és kolostoroknak, valamint létre kellene hozni a koszovói szerb kisebbségi önkormányzatok közösségét, amiről négy éve egyezett meg a két fél Brüsszelben. Ugyan Dacsics már korábban felvetette Koszovó megosztásának ötletét – sőt, néhány éve még egy területcserébe is belement volna, amelyben Szerbia a szerbség által lakott koszovói területekért albánok által lakott dél-szerbiai községeket adott volna Koszovónak –, a javaslatra akkor került sor, amikor Szerbiában a leggyakoribb beszédtéma az alkotmány által autonóm tartománynak deklarált terület jövője. Alekszandar Vucsics szerb államfő azonban mégsem nyilatkozott a területcseréről annak ellenére, hogy korábban éppen ő szorgalmazta a Koszovóról szóló nemzeti konzultációt az országban.

Pristina részéről a területcsere lehetőségét először Hashim Thaci koszovói elnök vetette fel egy Twitter-bejegyzésében: „Egyértelmű a javaslatom a Szerbiával történő békés megállapodásra: nincs határmódosítás etnikai alapon, de lehet szó határkiigazításról és kölcsönös elismeréséről”. Thaci ezután többször elmondta, hogy semmilyen körülmények között nem kerülhet sor Koszovó felosztására, de amennyiben Belgráddal megállapodnak, lehet szó „határkiigazításról”. Erről pedig Brüsszelt is tájékoztatja, javasolni fogja „Presevo egyesülését Koszovóval” – fogalmazott. A koszovói ellenzéki pártok azonban veszélyesnek tartják az államfő határkiigazításra vonatkozó kijelentését. Ramush Haradinaj kormányfő például azt mondta, a határokat háborúban határozták meg, és csak újabb háborúval lehet változtatni rajtuk. „Minden albán azt szeretné, ha Presevo Koszovóhoz tartozna, de a határokat a NATO jelölte ki” – mondta, majd hozzáfűzte, hogy nem kell a tűzzel játszani.

A koszovói elnök reakciója különösen jól jött Belgrádnak, így Ivica Dacsics a héten jelezte: a jelenlegi helyzet jó esélyt kínál arra, hogy Koszovó ügyében kompromisszumos megoldás szülessen. Értékelése szerint megváltozott Oroszország pozíciója, amely ismét nagyhatalommá vált, és sokkal jobbak a kapcsolatai Szerbiával, mint 20 évvel ezelőtt. Ugyanígy megváltozott Amerika és annak külpolitikája is. „A jelenlegi helyzetben az Európai Uniós is belátja, hogy a kompromisszum megtalálását az albánok akadályozzák, akik azt szeretnék, ha Belgrád elismerné Koszovót és még magukhoz csatolhatnák a Presevó-völgyet is. Dacsics szerint annak ellenére, hogy az egyház elutasítja Koszovó lehetséges felosztását, ő nem lát ennél jobb megoldást, és arra emlékeztet: lehet, hogy ő az egyetlen Szerbiában, aki konkrét megoldással rukkol elő. Kadri Veseli, a koszovói képviselőház elnöke azonban úgy reagált erre, hogy a független és szuverén Koszovó döntései világosak, semmilyen körülmények között nem hajlandók párbeszédet folytatni Koszovó felosztásáról.

Habár Szerbián és Koszovón belül nincs egyetértés a területcseréről (amit a résztvevők inkább csak eufemisztikusan neveznek határkiigazításnak), láthatóan egy olyan diplomáciai párbaj körvonalazódik, amelyben a felek most először indultak el egy kompromisszumos megoldás irányába.

Ugyan Alekszandar Vucsics elkerüli még a területcsere szót is, aligha valószínű, hogy a Szerb Haladó Párt koalíciós partnere, a Szerb Szocialista Párt a saját szakállára dobálna ötleteket a kalapba a területcseréről. Hasonló a helyzet Koszovóban is, ahol a Thaci-Haradinaj ellentét dacára inkább a koszovói közvéleménynek szól az utóbbi politikus hajthatatlansága. A kompromisszum lehetőségét azonban az növelheti igazán, hogy az utóbbi időben még a diplomáciai konfliktusok ellenére is barátságos viszony alakult ki Hashim Thaci és Alekszandar Vucsics között. Amennyiben a „határkiigazításról” valóban tárgyalásokat kezdenek a közeljövőben a felek, sok évnyi párbeszéd után először sejlik majd fel a végső rendezés lehetősége.

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com