//Lapot húzott a 19-re Kaczynski
Jaroslaw Gowin #moszkvater

Lapot húzott a 19-re Kaczynski

MEGOSZTÁS

Megelégelte a kis pártok egy éve tartó zsarolását, és a médiatörvény módosításáról szóló szavazás előtt lényegében kitette a koalícióból Jaroslaw Gowinnak az Egyesült Jobboldal belső ellenzékének számító Egyetértés nevű kis pártját a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS). Ezzel a koalíció formálisan ismét kisebbségbe került, ám a PiS ennek ellenére nem számol előrehozott választásokkal. Jaroslaw Kaczynski magabiztossága mögött az áll, hogy Gowin pártjának néhány képviselőjével, pár függetlennel és Kukiz ellenzéki frakciójával már megegyezett, így biztosíthatja a többséget.

Jaroslaw Gowin #moszkvater
Jaroslaw Gowin
Fotó:EUROPRESS/Wojtek RADWANSKI/AFP

Kórusban kiáltottak előrehozott választásokat a kormányzó koalíció többségének formális megszűnésével a nemzeti konzervatív Jog és Igazságossággal nem szimpatizálók. A párt politikai ellenfelei ennél egyelőre óvatosabbak, hiszen tisztában vannak Jaroslaw Kaczynski képességeivel. A PiS elnöke aligha szánta volna el magát arra, hogy az ultimátumokkal fenyegető Jaroslaw Gowint kitegye a kormányból, ha nem lenne B-terve.

„Ez kiderült a médiatörvényről szóló szavazáson is. Előbb ugyan homok került a gépezetbe, és szeptember 2-re halasztották a szavazást, ám azt <formai hibára> hivatkozva megismételték, és ekkor már kiderült, hogy a PiS mögötti parlamenti többség, ha törékeny is, de megvan”

A kormányzó koalíció eddig három pártból állt. A PiS mellett a tőle balra álló, gazdasági értelemben a egyértelműen a koalíció liberális szárnyához tartozó, egykor a jelenleg ellenzéki Polgári Platformból kivált mérsékelt Egyetértésből, és a Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter által vezetett, Kaczynskiékat jobbról támadó Szolidáris Lengyelországból. A Jog és Igazságosság parlamenti frakciójában ülnek az Egyetértésből nemrég kivált Republikánus Párt tagjai is.

„Az Egyetértésnek 12 képviselője van a 460 fős szejmben, és ha mind távoznak, a Jog és Igazságosság által irányított kormánykoalíció a megmaradt 220 mandátummal formálisan elveszíti a többségét”

Ennek ellenére, mint azt a mostani szavazás is mutatta, Kaczynski B-terve működik. A PiS számolt azzal, hogy Gowin embereiből néhányat megtarthat. Lengyel sajtóértesülések szerint a PiS már megkörnyékezte Marcin Ociepa védelmi miniszter-helyettest, Wojciech Murdzek volt tudományos minisztert, valamint Anna Dąbrowska-Banaszek, Mirosław Baszko és Grzegorz Piechowiak parlamenti képviselőket. Bár Gowin távozása után ők is hűségüket fejezték ki a pártelnök iránt, de ez még nem jelenti azt, hogy valóban ki is tartanak mellette. De a PiS még június közepén megegyezett a Lengyel Megállapodás néven induló országfejlesztő program támogatásáról a volt elnökjelölt, Pawel Kukiz rockénekes által irányított kisebb ellenzéki tömörüléssel is. Ez az egyezség, és egy-két független képviselő szavazata egyes szavazásokon elvileg biztosíthatja a PiS többségét.

„Az ellenzéki többségű szenátus elé kerülő törvénymódosítás mellett a 460 fős szejmben 228-an szavaztak, 216-an ellenszavazatot adtak le, tíz honatya tartózkodott”

Nemmel szavazott az ellenzéki képviselők mellett az Egyetértés öt képviselője is, míg a párt másik öt tagja a tervezet mellett tette le voksát. Támogatta a módosítást az ellenzéki Kukiz´15 párt három tagja, valamint két független honatya is. A szűk többség összekovácsolása azonban nem egyszerű. A Kukiz´15 három képviselője ugyanis az első körben – állításuk szerint tévedésből – az ellenzéki javaslatra beterjesztett elnapolás mellett szavazott. De sebaj, a voksolást végül formai okokra hivatkozva megismételték, és a törvénymódosítás átment.

„A két kis párt tavaly május, az elnökválasztás óta zsarolja folyamatosan a PiS-t. Akkor éppen Gowinék miatt kellett halasztani a szavazást. Az Egyetértés több elvi kérdésben megy szembe a PiS-szel, míg Zbigniew Ziobro lépéseit mindenek előtt az motiválja, hogy ő szeretne Kaczynski után a jobboldal élére állni”

Ha csak az elmúlt heteket nézzük, akkor a Szolidáris Lengyelországot vezető Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter a jogállamiságról, ezen belül is elsősorban igazságügyi reformról Brüsszellel folytatott vitában ment szembe a kormányzó párttal. Varsó az utolsó előtti pillanatban engedett a már a támogatások visszatartásával fenyegető Európai Uniónak, és legalábbis időt nyert azzal, hogy jelenlegi formájában megszünteti az igazságszolgáltatás reformja keretében létrehozott, az Európai Bíróság ítélete szerint a bírói függetlenséget sértő fegyelmi kamarát. Ily módon legalább a kamara átalakításáig tárgytalanná válik az Európai Bizottsággal zajló vita, és Varsó megkaphatja a újraindítási csomagból neki járó 36 milliárd eurót.

„Gowin az Európai Bizottság eljárását zsarolásnak nevezte, az Európai Bíróságot pedig gyarmatosító mentalitással vádolva kijelentette, hogy Lengyelországnak nem kell bármi áron az Európai Unióban maradnia”

Az Egyetértést irányító Jaroslaw Gowin közben centrista álláspontról támadja a PiS-t, és három kérdésben is – köztük a médiatörvény módosítása és az országfejlesztő program adókra vonatkozó része – ultimátumot adva ismét a kilépéssel fenyeget. Az Egyetértés idáig támogatta az erősen vitatott törvényeket, így az igazságszolgáltatás reformját is, ám hetek óta vitában áll a gazdaságélénkítő csomag és a hozzá kapcsolódó adó- és illetékemelések miatt. Előbb megszavazta a gazdaságélénkítő csomagot, majd azt kifogásolta, hogy annak adókra vonatkozó része drasztikus emelést jelent a cégeknek és minden vállalkozó szellemű embernek, a középosztálynak is. A PiS azonban szüksége van erre a többlet bevételre a további kedélyjavító szociális intézkedésekhez. Főképp akkor, ha előrehozott választásokra kerül sor.

„Gowin bírálta a médiatörvény módosításának „lex TVN”-ként elhíresült tervét is. Mint fogalmazott, ez súlyosan sérti a médiaszabadság elvét. Gowin azt is sérelmezi, hogy a jogszabállyal Varsó szembe megy fontos szövetségesével, az Egyesült Államokkal”

A médiatörvény módosításának elsődleges célja ugyanis a legnagyobb független tévé, az amerikai hátterű TVN24 ellehetetlenítése. A módosítás a külföldi részesedésű média működési engedélyeiről szól annak az elvnek a jegyében, hogy a lengyel média legyen lengyel. S hogy pontosítsunk, lehetőleg kormánypárti. Ezt a célt szolgálta az év elején, hogy a Polska Press regionális lapcsoport egy német kiadótól az állami irányítás alatt álló Orlen olajvállalathoz került. Azóta az ehhez a csoporthoz tartozó médiumok szinte valamennyi főszerkesztőjét kormányhoz közel álló személyiségek váltották fel.

A most tervezett módosítás megtiltja, hogy külföldi vállalatok többségi részesedést szerezzenek lengyel médiavállalatokban. Az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaiban bejegyzett cégek csak akkor kaphatnának médiaszolgáltatási engedélyt Lengyelországban, ha nem függenek az EGT-n kívüli jogi személytől. Hivatalosan a cél ezzel az „ellenséges hatalmak”, például Oroszország és Kína távoltartása, valójában azonban a tervezet kizárólag a Discovery csoporthoz tartozó, a kormánnyal szemben kritikus csatornákat érinti. A PiS azonban erre is talált az utolsó pillanatban megoldást, hiszen szerdán olyan pontosítást iktatott a tervezetbe, amely időt ad a csatornának, hogy alkalmazkodjon az új előírásokhoz.

„Az állandó harcokban edzett Kaczynski tehát a mostani tűzszünet ellenére folyamatos vitában áll Brüsszellel, a médiatörvénnyel beleáll szoros szövetségesébe, az Egyesült Államokba, miközben a hátországa is mind törékenyebb”

Nemcsak a koalíción belül állandósult a feszültség, de Donald Tusk hazatérésével az első számú ellenzéki párt, a Polgári Platform is új erőre kapott. Ebben a helyzetben meglehetősen kockázatos a PiS számára választások előrehozása. Idén ezzel láthatóan nem is számol a kormány. Ám az is lehet, hogy amennyiben a gazdaságélénkítő csomag beváltja a hozzá fűzött reményeket, akkor Kaczynski nem várná meg 2023-at, hanem még az ellenzéki egység megteremtése előtt, tavasszal nekifutna a választásnak.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.