Kezdőlap » x-demokrata » Lángolnak a szibériai erdők

Lángolnak a szibériai erdők

Már mintegy hárommillió hektáron ég az erdő Szibériában, de a hatóságok szerint ez természetes jelenség, és nincs értelme oltani

Forrás:NASA

Már mintegy hárommillió hektáron ég az erdő Szibériában. A vadak az emberekhez menekülnek a tűzhalál elől. A katasztrófa olyan méretű, hogy az űrből is látni lehet. A július közepe óta tartó tüzek miatt – mint arról az MTI beszámolt – három régióban, így a krasznojarszki, az irkutszki területen és Burjátföldön rendkívüli állapotot hirdettek, Vlagyimir Putyin pedig elrendelte a hadsereg bevetését. Dmitrij Medvegyev vizsgálatot indított a szándékos gyújtogatások felderítésére, szakértők szerint azonban az vezetett a katasztrófához, hogy a hatóságok rosszul felfogott takarékossági szempontokat követve nem kezdték el időben az oltást. Felajánlotta országa segítségét az orosz elnökkel telefonon beszéálve Donald Trump is. A tűzoltók mintegy 500 tűzfészek helyét határozták meg. A Közép-Szibéria fölött terjedő füst és szmog még 700 kilométerrel távolabb is eltakarja a napot, és a szakértők szerint elérheti Moszkvát és Alaszkát is, míg Kazahsztánt már el is érte. Feltűnő, hogy a nagy környezetvédő szervezetek és a sajtó beszámolnak ugyan a történtekről, ám most nem féltik hangosan a természetet, mint ahogyan a Szibériában élő embereket sem.

„A tüzet mindössze az érintett terület három százalékát oltják, mert a lángokkal viaskodni a többi helyen értelmetlen”

Alekszandr Ussz krasznojarszki kormányzó természetesnek nevezte az erdőtüzeket, mint ahogy azt is, hogy azokat nem oltják. Lakott települések nincsenek veszélyben. Egy 2015-ben elfogadott rendelkezés felhatalmazza az érintett helyi hatóságokat arra, hogy ha a lángok lakott területeket és gazdasági objektumokat nem fenyegetnek, és ha az ellenük folytatott küzdelem költségei meghaladnák az okozott kárt, eltekintsenek ettől.

„Az idei év rekordot dönthet az erdőtüzek kiterjedését tekintve. Az év elejétől eddig 12 millió hektár lett a lángok martaléka”

s lassan elérheti a 2003-as és 2012-es 13 millió hektárt. A nyár Szibériában is az erdőtüzek szezonja, azonban idén minden eddiginél tragikusabbá vált a helyzet. A rekordmagas hőmérséklet, a villámok és az erős szelek nagyban felerősítették a jelenséget. Feltűnő ugyanakkor az is, hogy a tüzek közül irtások körül lobbant fel, ami emberi hanyagságra utal.

A katasztrófa különösen a szibériai városokban veszélyezteti az egészséget. Az emberek fejfájásra, légzési és vérnyomásproblémákra panaszkodnak, sokan maszkban mennek az utcára, tüntetéseket szerveznek, és aláírásokat gyűjtenek a vészhelyzet elismertetésére és minden létező fórumon igyekeznek megosztani a tapasztalataikat és a fotóikat. Az erdők pusztulása rengeteg embert megfosztanak a megélhetésüket jelentő fakitermeléstől. Majdnem 800 ezer hektárnyi égő terület a permafrosztot érinti, és valószínűleg helyrehozhatatlan kárt okoz a tundrában. Sok helyen az északi félteke tüdejét jelentő, több száz éves fákkal teli boreális erdők is lángra kaptak.

„Közben az irkutszki régiót árvizek is sújtották”

A Bajkál-tó és az Angara folyó környékén a hónap elején egy héten át ömlött az eső. A szibériai térség ötven települését árasztotta el a víz. Az áradat legkevesebb 400 lakóházat mosott el vagy döntött romba. A régióban rendkívüli helyzetet hirdettek. Legkevesebb 7 ember életét követelték a súlyos árvizek. Több embert eltűntként tartanak nyilván a hatóságok, ezreket evakuáltak.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.