//Kritikus a helyzet a Donbasszban
Ukrán csapatokhoz tartozó gázmaszk Liszicsanszk térségében 2022 május 23-án #moszkvater

Kritikus a helyzet a Donbasszban

MEGOSZTÁS

A negyedik hónapjába lépett ukrajnai háborúban egyre szorul a hurok a donbasszi ukrán főerők körül. Az egész Donbasszra kiterjedő bekerítés helyett alkalmazott kisebb katlanok stratégiája egyértelműen eredményesnek bizonyult. Immár Kijev sem titkolja, hogy kritikus napok és hetek következnek a harcok szempontjából, hosszú távú következményekkel. Miközben pedig Ukrajna újabb nyugati fegyverzethez jut hozzá, egyes hírek szerint Moszkva egy régi szovjet típust reaktivál, bár ha mindez egyáltalán igaz, az több kérdést vet fel, mint választ.

Ukrán csapatokhoz tartozó gázmaszk Liszicsanszk térségében 2022 május 23-án #moszkvater
Ukrán csapatokhoz tartozó gázmaszk Liszicsanszk térségében 2022 május 23-án
Fotó:EUROPRESS/ARIS MESSINIS/AFP

Az elmúlt időszakhoz hasonlóan a negyedik hónapjába lépett háborúban Oroszország tovább folytatja az ukrán területen fekvő stratégiai célpontok elleni rakétacsapásokat. Az elmúlt napok folyamán többek közt találat érte Pavlograd vasúti pályaudvarát, amely a donbasszi ukrán csapatok ellátásában játszik kiemelt szerepet. Ám ami ennél is lényegesebb, az a zaporozsjei Motor Szics elleni támadás. Helyi jelentések szerint az orosz haderő összesen négy cirkáló rakétát indított az objektumra, amelyből egyet az ukrán légvédelemnek sikerült lelőnie, bár az ennek következtében a szomszédos Auróra bevásárlóközpont felett robbant fel. A fennmaradó három rakéta, noha sikeresen eltalálta az egyes létesítményeket, ám a fő üzemcsarnokok és a termelési sor érintetlenek maradtak.

Az egyik égő üzemcsarnok 

„De vajon miért csak három hónap elteltével mért az orosz haderő csapást az ukrajnai hadiipar egyik legfontosabb létesítményére?”

Magyarázat lehet, hogy Moszkva már a jövőre készül, és a Motor Szics – és a szintén zaporozsjei székhelyű Ivcsenko Progressz – infrastruktúráját hasznosítani akarja a jövőben. Miután az egykori szovjet hajtóműgyártás központjáról van szó, így érthetővé válik miért csak egyes, alacsonyabb fontosságú üzemrészeket ért találat és nem a termelés szempontjából kiemelt csarnokokat. Illetve egy esetleges Pekinggel történő háttérbeli egyeztetést sem lehet kizárni. Hisz ne feledjük, korábban épp kínai befektetők szerezték volna meg az üzem feletti tulajdonjogot, amit aztán Kijev amerikai nyomásra elkaszált. Az sem elképzelhetetlen, hogy a török Bayraktar TB2 és Akinci drónok gyártásában érintett objektumok kaptak találatot az üzemen belül, az ukrán képességek csökkentése mellett egyértelmű üzenetet adva Ankarának. A jövőre vonatkozóan érdekes kérdés, hogy Zaporozsje elkerülhetetlen ostromakor – hisz a város gyakorlatilag mindössze 30 kilométerre fekszik az érintkezési vonaltól – vajon milyen károkat szenved majd el a Motor Szics. Vagy a még fennmaradó üzemrészeket nem telepíti-e át az ukrán állam a biztonságosabb nyugati területekre.

„A harctéri helyzetkép tekintetében továbbra is a délnyugati és donbasszi frontok az irányadóak, a harkovi harcok esetében egyelőre hadászati szünetnek lehetünk szemtanúi.”

A Nyikolajev központú délnyugati front esetében a korábbiakhoz hasonlóan a helyi szintű pozícióharcok jellemzőek, bár több ukrán forrás egy előkészítés alatt álló orosz offenzíváról tesz említést. Ukrán oldalról a Donbasszba vezényelt egységek feladatait több helyen a területvédelmi erők vették át, miközben a Nyikolajevi terület hírhedté vált kormányzója, Vitalij Kim „motoros őrszemek” toborzásába kezdett. Utóbbiak helyi jelentések szerint nem nyerték el a lakosság tetszését, miután azok a városban inkább a közlekedési szabályokat szabadon értelmező szabadcsapatokként, mint a védekezést segítő erőkként tevékenykednek.

Az egyik motoros járőr akció közben 

„Ezzel párhuzamosan egyre konkrétabb lépéseket ölt Herszon orosz integrációja”

Mint arról a Herszoni terület helyettes vezetője, Kirill Sztremouszov beszámolt, a régióban a Krím mintájára egyaránt hivatalos nyelv lesz az orosz mellett az ukrán, sőt nem elképzelhetetlen a krími tatár felvétele sem. Egyúttal Herszon vezetése az integráció segítése és a terület védelme szempontjából orosz katonai bázis létesítését kezdeményezi. Igaz ez inkább csupán egy közbeeső legitimációs lépésnek tűnik az orosz csapatok további tartózkodása szempontjából. Viszont azt Sztremouszov nyomatékosította, hogy nem fog egy dél-oszétiaihoz hasonló helyzet fennállni, ahol az orosz bázis egy külön önálló állam részét képezné. Vélhetően a harcok végeztével Herszon rendeleti úton fogja kezdeményezni csatlakozását az Oroszországi Föderációhoz. Herszonhoz hasonlóan halad a Melitopol központú zaporozsjei területek integrációja is, amely társához hasonlóan szintén új címert kapott. Ám a historizáló jelképek felélesztése helyett Melitopol esetében új dizájn született, amely a térség mezőgazdasági szerepére helyezi a hangsúlyt. Avagy az orosz trikolór és címer mellett a hangsúlyos szerepet a búza, napraforgó, illetve központi elemként az ismert melitopoli cseresznye tölti be.

Melitopol új címere #moszkvater
Melitopol új címere
Forrás:Telegram

„Ami pedig az Odesszát és az ukrán partok tengeri blokádját érinti, bár több ország annak feltörését szorgalmazza ez aligha valószínű”

A napokban leginkább Litvánia bizonyult a leginkább aktívban az ukrán kikötők szabaddá tétele kérdésében közös európai fellépést sürgetve. Gabrielius Landsbergis külügyminiszter egyenesen közepes hatótávolságú fegyverek szállítását szorgalmazta, amivel Kijev rést tudna ütni a blokádon. Mindezt persze csupán a gabonaexport újraindítása érdekében. A brit The Times viszont még ennél is tovább menve felvetette London tárgyalási szándékát arról, hogy az ukrán teherhajókat a Brit Királyi Haditengerészet egységeinek kellene kísérnie. Bár utóbbihoz szükséges lenne a hadihajók esetében lezárt Boszporusz és Dardanellák tengerszorosok megnyitása török részről, amiben Ankara nem feltétlen fog hozzájárulni. Remélhetőleg az egykori birodalmi nosztalgiából felocsúdva London eláll az ötlettől, mivel egy ilyen lépés könnyen az ukrajnai konfliktus eszkalációjához vezethet, miután ez már nyílt intervenció lenne a harcok menetébe. Moszkva pedig ez esetben nem fog habozni ilyen esetben.

„Dánia viszont elébe menve a litván kéréseknek, Washington jóváhagyásával ismeretlen számú AGM-84 Harpoon hajó elleni rakétát ajánlott fel Kijev számára”

Bár egyes ukrán források már-már csodafegyverként tekintenek a rakétákra, a valóság ennél bonyolultabb. Elsőként ugyanis dán hadrendben csak az AGM-84 Harpoon rakéta Block 1C modifikációja áll, amelynek hatótávolsága az ukrán fél által emlegetett 250 kilométer helyett csupán 140 kilométer. Noha ezzel limitált a lehetséges lefedett terület nagysága, ám még így is jelentős veszélyt jelent az orosz Fekete-tengeri Flotta egységeire. Révén a Kígyó-sziget és a szárazföld közti legkisebb távolság csupán 50 kilométer és a kerekes Scania alvázon nyugvó dán Harpoonok az ukrán úthálózatot igénybe véve könnyen felvehetik a kedvező indítási pozíciót. Arról nem is beszélve, hogy a szovjet és ukrán típusokkal szemben a Harpoon teljes mértékben integrált a NATO kommunikációs struktúrájába, avagy a térségben tartózkodó AWACS, illetve egyéb felderítő repülőgépektől valós idejű célkoordinátákat kaphat még repülés közben is.

„Donbasszban egyre kritikusabb az ukrán főerők helyzete és ezt már Kijev is beismeri”

Szinte az egész észak-donbasszi front vonalán zajlik az orosz-szakadár erők előretörése, de a leghevesebb harcok egyértelműen Liman és Szeverodonyeck térségében zajlanak. Előbbi esetében helyi jelentések szerint a város döntő hányadát immár a szövetséges orosz-szakadár csapatok ellenőrzik, az ukrán erők visszavonultak délre, a Donyec folyó térségébe. Vélhetően ezek az egységek megpróbálnak egy ponton átkelőt létesíteni a menekülés érdekében, de kérdés mennyire tud sikeres lenni. Immár csak napok kérdése Liman eleste, amelyet követően az abban résztvevő egységek Szeverszk irányába indulva a szeverodonyecki katlant zárhatják le északi irányból, majd Artyemovszk ellen vonulhatnak. Továbbá Liman elfoglalása jelentős közlekedési előnyt is ad az orosz-szakadár csapatok részére, mivel összesen hat irányban áll fenn vasúti kapcsolat a városból kiindulva. Természetesen a Donyec folyó hídjainak felrobbantása után előbb az átkelők helyreállítása szükséges.

A Liman városán belüli front állása 2022. május 25-én #moszkvater
A Liman városán belüli front állása 2022. május 25-én
Forrás:Telegram

„Ukrán szempontból Szeverodonyeck sincs jobb helyzetben”

Habár az esetleges erősítésről ellentmondó hírek érkeznek, de helyi jelentések szerint az ukrán haderő a tüzérség egy részét kivonta Szeverodonyeckből elkerülendő a csapatainak bekerítését. Vélhetően utóbbi Zaluzsnij vezérkari főnök személyes döntése lehetett, aminél kérdés a Zelenszkij vezette politikai vezetés ezt hogyan reagálja le. Habár Ramzan Kadirov csecsen vezető szerint az orosz erők szerda délután bevonultak Liszicsanszkba erről még nem érkezett konkrét megerősítés. Minden esetre rendkívül nehéz a védők helyzete, az orosz egységek egyszerre két irányból is nyomás alatt tartják a liszicsanszki és szeverodonyecki ukrán egységeket. A mariupoli szcenárió elkerüléséhez mindenképp ki kell vonni az ukrán csapatokat a térségből.

„Popasznaja térségében a <Popasznaja virágaként> emlegetett kiszögellés tovább bővült”

Belogorovka elfoglalásával az orosz-szakadár erők immár fizikailag is elvágták az utánpótlás szempontjából kiemelt fontosságú Artyemovszk-Liszocsanszk autóutat, ahogy a Gorszkoje-Zoletar-Liszicsanszk útvonalat is. Szintén jelentős eredménynek számít Szvetlodarszk település elfoglalása, mivel az Popasznajához hasonlóan az utóbbitól délre fekvő frontszakasz kvázi védőbástyájaként működött. Az ukrán védelem egyelőre Szoledar és Artyemovszk térségében próbál meg egy új védelmi vonalat kialakítani, ám nem lehetetlen, hogy azt az orosz csapatok egyszerűen megkerülik északi és déli irányból. Jelen helyzetben az orosz cél egyelőre nem a települések módszeres elfoglalása, hanem a logisztikai útvonalak elvágása. Ebben pedig egyértelműen jobbnak bizonyul a kisebb katlanok stratégiája az egy nagy bekerítéshez képest.

Az észak-donbasszi frontok állása 2022. május 25-én #moszkvater
Az észak-donbasszi frontok állása 2022. május 25-én
Forrás:Telegram

A fronthoz kapcsolódóan a donyecki fegyveres erők szóvivőjének, Eduard Baszurinnak a nyilatkozata szerint a szintén kiemelt fontosságú Avgyejevka esetében a szakadár erők ostrom helyett megkerülik – és egyben blokád alá vonják – a Donyecktől nyugatra fekvő várost. Avgyejevka esetében nem is maga a város, hanem a Avgyejevka-Konsztantyinovka és Orlovka-Avgyejevka autóutak a lényegesek, mivel az egyaránt összeköttetést létesítenek Artyemovszkkal, Kramatorszkkal és Krasznoarmejszkkel, így kiemelt fontosságú.

„Immár Kijev sem tagadja, hogy kritikus a donbasszi helyzet”

Zelenszkij egyik nyilatkozata szerint a donbasszi ukrán veszteségek elérik a napi százas nagyságrendet, míg Szerhij Nyikiforov elnöki szóvivő legutóbbi bejelentése alapján egyes frontszakaszokon az orosz csapatok 7:1 arányban vannak létszámfölényben az ukránokhoz képest. Bár az első állítás a harcok intenzitását tekintve nagyjából korrelál a valósággal, addig utóbbi esetében már nem teljesen annyira. Orosz haditudósítók oldaláról rendre felmerült a létszámhiány kérdése, illetve, hogy az orosz csapatoknak túlerővel szemben kell harcolniuk. Ilyen arányú túlerő legfeljebb csak akkor alakulhat ki, ha az ukrán oldal hatalmas veszteségeket szenvedett vagy csapatai jelentős részét kivonta. De említhetnénk akár Dmitro Kuleba felszólalását is a Világgazdasági Fórumon, ahol az ukrán külügyér a további fegyverszállítások szükségessége mellett „rendkívül rossznak” nevezte a donbasszi helyzetet.

A kelet-ukrajnai frontok állása 2022. május 25-én #moszkvater
A kelet-ukrajnai frontok állása 2022. május 25-én
Forrás:Telegram

„A harcokkal összefüggésben érdekes kérdésként merült fel orosz oldalról a T-62M harckocsik bevetése”

Az ukrán védelmi minisztérium szerint ugyanis Moszkva olyan súlyos veszteségeket szenvedett, hogy a hazai viszonylatban csak „M zároltnak” nevezett lekonzervált régi készleteit kellett reaktiválnia. Ismerve az információs hadviselés jellegét, illetve ezen közlemények valóságtartalmát érdemes kellő távolságtartással fogadni Kijev nyilatkozatait. Elég csak a Kijev szelleme vagy a megölt orosz tábornokok legendájára gondolni.

„Ráadásul a lépés egy logisztikai rémálommal érne fel”

Gyakorlatilag a T-62 – pontosabban a T-62M, mivel csak az állt még a 2000-es évek elején orosz hadrendben – egy, a többi típustól teljesen elkülönített ellátási láncot igényelne. Még az a szintű kombatibilitás sem lenne meg, mint a T-64 esetében, mivel az legalább a 125 milliméteres osztott lőszert tüzeli, ellenben a T-62 egyesített 115 milliméteres lőszerével. Arról nem is beszélve, hogy utóbbiak gyártása évekkel ezelőtt leállt – párhuzamosan a T-62 kivonásával a grúziai háborút követően – és a fennmaradt készletekből jelentős hányad Szíriába került az orosz katonai segélycsomaggal együtt. Illetve a T-62 esetében a nyugati tankokhoz hasonlóan egy dedikált töltőkezelő is szükséges, mivel hiányzik a típusról a szovjet-orosz harckocsikban a T-64-től kezdve megszokott automata töltő. Ráadásul ahogy már korábban említettük, több ezer T-72 és T-80 áll az orosz tárolókban, így miért épp a náluk idősebb T-62-t reaktiválná Moszkva?

T-62MV szír hadrendben #moszkvater
T-62MV szír hadrendben
Forrás:Twitter

„Persze nem elképzelhetetlen orosz részről az Afganisztánban vagy Grúziában bevált típus reaktiválása az elhúzódó harcokkal, ám kontraproduktívnak tűnik”

A típus legfeljebb másodvonalban, tűztámogató szerepkörben lehet eredményes a harctéren, a modern páncéltörő fegyverzettel szemben egyértelműen elvérezne. Még akkora védelmet sem nyújt, mint az 1980-as évek színvonalát képviselő, modernizáció nélküli T-72B-k. A legfontosabb erőforrás pedig jelen helyzetben orosz részről a képzett személyzet, így nem engedheti meg Moszkva magának azt, hogy elavult típust küldjön a csatatérre. Ami pedig a T-62 ukrajnai megjelenéséről szóló állítólagos bizonyítékokat illeti rendre kiderül róluk, hogy vagy évekkel ezelőtti hadgyakorlatokon vagy egyenesen Szíriában készültek.

MEGOSZTÁS

1997-ben született, jelenleg is tanulmányait folytató nemzetközi kapcsolatok szakértő. Érdeklődési körének középpontjában Oroszország, az orosz fegyveres erők, az orosz és globális geopolitika, biztonságpolitika, valamint alapvetően a haditechnikával összefüggésben felmerülő témák állnak. Mindezeken túl aktívan figyelemmel kíséri a globális világrend fokozatos átalakulását. Diplomáját nemzetközi tanulmányok szakon szerezte, angolul, oroszul és németül beszél.