//Zelenszkij Kína ellen
„Kijev visszaélt a nemzetbiztonság fogalmával, az államhatalommal és a gazdasági valamint kereskedelmi kapcsolatokat szándékosan átpolitizálja” #moszkvater

Zelenszkij Kína ellen

MEGOSZTÁS

Újabb szakaszába lépett a Motor Szics kapcsán a Kína és Ukrajna közötti kereskedelmi és gazdasági konfliktus, miután előbbi immár jogi útra terelte a hatodik éve húzódó ügyet. Noha vélhetően legkorábban két év múlva születhet az ügyben ítélet, szinte bizonyos, hogy Kijevnek dollárban számolva milliárdos kárpótlást kell fizetnie a kínai befektetőknek. A Washington és Peking közötti nagyhatalmi játszmának egyfajta járulékos veszteségeként ismét Ukrajnán csattan az ostor.

„Kijev visszaélt a nemzetbiztonság fogalmával, az államhatalommal és a gazdasági valamint kereskedelmi kapcsolatokat szándékosan átpolitizálja” #moszkvater
„Kijev visszaélt a nemzetbiztonság fogalmával, az államhatalommal és a gazdasági valamint kereskedelmi kapcsolatokat szándékosan átpolitizálja”
Fotó:EUROPRESS/Sergei CHUZAVKOV/AFP

A Motor Szics részvényeinek 56 százalékát papíron birtokló, ám tulajdonosi jogait évek óta érvényesíteni képtelen Beijing Skyrizon Aviation Industry, valamint a mögötte álló befektetői kör megunta a 2016 óta tartó eredménytelen csatározást, és a Hágában székelő Állandó Választottbírósághoz fordult.

A Wang Jing üzletember érdekeltségébe tartozó vállalat közösségi oldalán megosztott közleménye szerint a Motor Szics felvásárlását a pénzügyi tranzakciót követő blokkolással az ukrán kormányzat megsértette a két állam közötti 1992-es befektetések védelméről szóló egyezményt, összesen 4,5 milliárd dolláros kárt okozva a kínai fél számára az ukrán és kínai piacokon egyaránt. A Skyrizon mindezen túl erős kritikát is megfogalmazott az ukrán kormányzat ellen, elítélve annak durva fellépését. A kínai fél szerint

„Kijev visszaélt a nemzetbiztonság fogalmával, az államhatalommal és a gazdasági valamint kereskedelmi kapcsolatokat szándékosan átpolitizálja”

A portálunk által korábban részletesen bemutatott az Egyesült Államok mellett még a kínai külügyminisztériumot is magába foglaló szövevényes eset eddigi fejleményeit figyelembe véve nem számít meglepőnek az események ilyen irányú alakulása. Miután év elején nemzetbiztonsági okokra hivatkozva az ukrán állam a kijevi Sevcsenko kerületi bíróság ítéletével takaródzva előbb zárolta a hajtómű gyártó vállalat részvénypakettjeinek 100 százalékát, majd ezt követően államosította az addig magánkézben lévő Motor Szicset, csak idő kérdése volt, mikor lép fel kártérítési igénnyel az elégedetlenségét egyre inkább hangoztató kínai befektető.

„Noha még áprilisban a követelt kártérítés mértéke mindössze 3,6 milliárd dollárt tett ki, nem kis részben az elnöki adminisztráció nem éppen barátinak mondható reakciói hatására ez hét hónap alatt 900 millió dollárral emelkedett”

Elég csak az ukrán oldalról a Skyrizon, illetve annak munkatársai ellen bevezetett szankciókat említeni, vagy az ukrán elnök azon szeptemberi nyilatkozatát, amelyben Zelenszkij újfent nyomatékosítja, hogy a Motor Szics semmilyen módon nem fog kínai tulajdonba kerülni.

Az ukrán Sztrana portálnak nyilatkozó Rosztiszlav Kravec jogi szakértő szerint az ilyen jellegű bírósági ügyek esetében legkorábban 2-3 éven belül várható ítélet, ám az elérhető információk alapján a kínai fél keresete erősen megalapozott. Kravec úgy véli, az ukrán kormányzatnak még a bírósági eljárás ellenére is érdemes lenne tárgyalásokat kezdeményeznie a probléma bíróságon kívüli kompromisszumos rendezéséről. Utóbbi véleményével egyetértve hasonló álláspontot fogalmazott meg az Izvesztyijának nyilatkozó Jurij Kapstik ügyvéd. A mediátorként is tevékenykedő Kapstik szerint a kínai befektetők részére a befektetésen túl a tulajdonosi jogok blokkolása következtében nem realizálódó profit egy részét szintén meg kell fizetnie az ukrán államnak. Ám nem tisztázott a 4,5 milliárd dolláros kereset pontosan milyen összeget takar, és mekkora hányadot tesz ki belőle a tényleges befektetés, és mennyit a becsült haszon. Ugyanis utóbbi értékét vélhetően a bíróság is kisebb mértékben fogja figyelembe venni, és a fizetendő végösszeg ezáltal csökkenhet.

„Az elmúlt időszakban a 2016-os szinte csőd szélén táncoló helyzethez képest jelentősen javultak a Motor Szics pénzügyi mutatói”

A vállalat a világ mintegy 120 országában található vevőkörnek biztosít a hajtómű gyártáson túl javítási és egyéb szolgáltatásokat. A Sztrana adatai szerint 2021 első negyedévét a Motor Szics az előző év azonos időszakában tapasztalt 220 millió hrivnyás veszteség helyett 300 milliós profittal zárta. Egész évre vonatkozóan a bruttó nyereség 34 százalékkal 1,03 milliárd, míg a működési nyereség 36,8 százalékkal 365,76 millió hrivnyára nőtt. 2021 első 9 hónapjában a teljes bevétel 25,9 százalékkal 9,7 milliárd hrivnyára emelkedett.

„A járványhelyzet okozta tavalyi jelentős visszaesést követő általános gazdasági fellendülés mellett a Motor Szicsnek nyújtott állami megrendelések is hozzájárultak a vállalat stabilizálásához”

Míg a 2020-as év során 310,7 millió hrivnya értékben érkeztek állami megbízások a Motor Szics számára, addig csak ezen a nyáron az Antonov 414 millió hrivnya értékben rendelt D-436-148FM sugárhajtóműveket az An-178 teherszállítók számára. Utóbbiakat az ukrán belügyi szervek, valamint a mentőszolgálat számára legyártandó 25 darab Airbus H225 Super Puma helikopter is kiegészíti, amelyek összeszereléséért szintén a Motor Szics felel. A vezérigazgatói posztját a meghiúsult tranzakció ellenére is megtartó Vjacseszlav Boguszlajev nyilatkozatai alapján a vállalat jövőre egy 8 személyes kompozit anyagok felhasználásával készült utasszállító helikoptert kíván a piacra dobni, illetve megkezdődött a géptörzsek gyártása is a Motor Szics üzemében.

„Az állami megrendelések mellett az export terén az elmúlt időszak legnagyobb áttörését mégis az Ukrajna, valamint Törökország közt kibontakozó haditechnikai együttműködés fokozódása jelentette”

Ennek részeként többek közt az ukrán Bayraktar TB2 drónok gyártása a Motor Szics üzemeiben zajlik, míg a Baykar Makina 2022 végéig 30 darab Ivcsenko-Progressz AI-450T hajtóművet vásárol 7,09 millió dollár értékben a Bayraktar Akinci pilóta nélküli harci légijárműhöz. Továbbá a jelenleg még tervezés alatt álló T929 ATAK 2 helikopter esetében is megállapodás született, hogy 2025-ig a Motor Szics 14 darab TV3-117 típusú hajtóművet szállít a leendő példányokhoz.

A TAI T929 ATAK 2 makettje #moszkvater
A TAI T929 ATAK 2 makettje
Fotó:Daily Sabah

Bár ennek következtében a Motor Szics pénzügyi helyzete az elmúlt időszakban jelentősen javult az elmúlt évekhez képest, egy 4,5 milliárd dolláros büntetést évtizedes távlatban sem tudna kigazdálkodni. Viszont nem is kell neki, ugyanis a kártérítés felelőssége minden esetben az ukrán kormányra hárulna.

„Ezáltal viszont éppen az ukrán államháztartáson keresztül az ország adófizetői lesznek a konfliktus végső vesztesei, miközben vajmi kevés beleszólásuk van abba, hogy Washington mindössze eldobható játékszerként kezeli Kijevet a Peking elleni geopolitikai játszmában”

Összehasonlításképpen 4,5 milliárd dollár – avagy jelen árfolyamon számolva 120 milliárd hrivnya – megegyezik az egész évre védelmi célokra szánt ukrán büdzsé felével, illetve hasonlóan az egészségügyi költségvetés gyógyszer vásárlásra szánt összegének felével. Ha a hágai bíróság a kínai fél számára pozitív módon dönt – ami szinte borítékolható –, az amúgy is az államcsőd szélén táncoló Ukrajna önerejéből egyszerűen képtelen lesz kifizetni ezen összeget. Ám egyáltalán nem kizárt, hogy a kínai fél által követelt összeg a jövőben még növekedni is fog, ugyanis a hivatalos közlés szerint a befektetők nem zárják ki a további kártérítési igények fenntartásának lehetőségét.

„Logikus lenne az Egyesült Államok közbenjárása Ukrajna oldalán – ha már igazából miatta robbant ki az egész botrány –, ám hiú ábránd lenne azt hinni, hogy Washington majd fizetni fog”

Legfeljebb Kijevet még éppen a víz felett tartandó alacsony kamatú hosszú lejáratú kölcsönt biztosít a kártérítés rendezése érdekében. Idézve Mihail Pogrebinszkijnek, a kijevi Politikai Kutatási és Konfliktológiai Központ igazgatójának a Vzgljad portálnak adott interjújából, „Ukrajnát, amely valójában az amerikai tervek megvalósításának eszközévé vált, ingyen adják el. A valóságban nem kap mást, csak visszafizetendő kölcsönöket és üres ígéreteket.”

Noha a Hágai Állandó Választottbíróság ügymenetét ismerve egyelőre nem fenyegeti fizetési kötelezettség Kijevet, az eset ismét rávilágít az Ukrajnában egyre erősödő amerikai befolyás közvetlen problémáira.

„Washingtonnak Ukrajna nem több,  mint egy geopolitikai felvonulási terep a rivális nagyhatalmakkal, így nemcsak Oroszországgal, de Kínával szemben is”

Ugyanis hiába számít Ukrajna immár legnagyobb kereskedelmi partnerének, valamint a Motor Szics legnagyobb piacának a Középső Birodalom, az ukrán kormányzat washingtoni kézi vezérlése még az ország gazdasági és nemzeti érdekeit is felülírja a valójában soha be nem következő nyugati integráció fényében.

„Az Egyesült Államoknak pedig nem esik nehezére hamis ígéretekkel – értve itt a Motor Szics lehetséges amerikai felvásárlását –, vagy épp erősebb gyengébb nyomásgyakorlással érdekeit érvényesíteni Ukrajnában”

Az, hogy a Motor Szics kapcsán Ukrajnát nemcsak hatalmas anyagi veszteség érheti, de egyben a kínai befektetések egészét is elvesztheti csupán járulékos veszteség Washington szemében. Végső soron az ukrán érdekek úgyis csak másodlagos szerepet tölthetnek be az Egyesült Államoké mögött.

MEGOSZTÁS

1997-ben született, jelenleg is tanulmányait folytató nemzetközi kapcsolatok szakértő. Érdeklődési körének középpontjában Oroszország, az orosz fegyveres erők, az orosz és globális geopolitika, biztonságpolitika, valamint alapvetően a haditechnikával összefüggésben felmerülő témák állnak. Mindezeken túl aktívan figyelemmel kíséri a globális világrend fokozatos átalakulását. Diplomáját nemzetközi tanulmányok szakon szerezte, angolul, oroszul és németül beszél.