//Közép-Ázsia óvatos az atomenergiával
„A Roszatom tervezett erőműve - mint arra több tanulmány is felhívja a figyelmet - olyan földrengésveszélyes régióban található, ahol az elmúlt évtizedben 230 esetben regisztráltak 4-es, vagy annál nagyobb földrengést 186 mérföldes körzetben” #moszkvater

Közép-Ázsia óvatos az atomenergiával

MEGOSZTÁS

Közeledik az orosz-üzbég nukleáris megállapodás végleges formájának kialakítása. A két ország még 2017-ben döntött arról, hogy az orosz állami Roszatom atomerőművet épít a Kizil-kum sivatag egyik oázisában, a Tuzkan-tó közelében. A szomszédos államok azonban aggódnak, környezeti katasztrófától tartanak. Ezek kívül a tervvel kapcsolatban a feszült nemzetközi helyzetben óriási a geopolitikai, és nukleáris iparon belüli versenynek köszönhetően az üzleti alapú ellenállás is. A magyar kormány ugyanakkor komoly üzlet reményében kapcsolódna be a beruházásba.

„A Roszatom tervezett erőműve - mint arra több tanulmány is felhívja a figyelmet - olyan földrengésveszélyes régióban található, ahol az elmúlt évtizedben 230 esetben regisztráltak 4-es, vagy annál nagyobb földrengést 186 mérföldes körzetben” #moszkvater
„A Roszatom tervezett erőműve – mint arra több tanulmány is felhívja a figyelmet – olyan földrengésveszélyes régióban található, ahol az elmúlt évtizedben 230 esetben regisztráltak 4-es, vagy annál nagyobb földrengést 186 mérföldes körzetben”
Forrás:Roszatom

A Kizil-kum egy közép-ázsiai sivatag, melyet északkeletről a Szir-darja, délnyugatról az Amu-darja, északnyugatról pedig az Aral-tó határol. Az elképzelések szerint a Tuzkan-tó közelében lévő oázisban épül Üzbegisztán első atomerőműve. A Roszatom a világ jelenleg legkorszerűbb, 3+ generációs atomerőművét építi fel, amelyben két VVER-1200-as reaktorral szerelt, az összes nemzetközi követelménynek megfelelő blokk fog működni.

„Az orosz és az üzbég kormány még 2017 végén kötött megállapodást az atomenergia békés célú hasznosítása terén folytatandó együttműködésről”

Rá fél évre hozott rendeletet Savkat Mirzijojev elnök az Üzbég Köztársaság kormánya mellett működő Atomenergetika-fejlesztő ügynökség, az Üzatom létrehozásáról. A két kormányfő még 2018 őszén megállapodást írt alá egy Üzbegisztán területén orosz technológiával építendő atomerőmű megvalósításáról. Az előzetes ütemterv szerint az erőmű 1-es blokkja 2028 végéig kezdi meg a termelést.

„Ennek azonban korántsem örül mindenki. A szénhidrogénekben gazdag régióban eddig nem voltak igazán elterjedtek az atomerőművek. Sőt, egyes országokban eleve érződik bizonyos averzió az atom békés felhasználásával szemben is”

Az energetikai válság és a zöldítés azonban az elmúlt években elhozta a nukleáris energia reneszánszát. Így az egykori szovjet Közép-Ázsiában is egyre több ország gondolkodik atomerőművek építésén. Ez egyben geopolitikai kérdéseket is felvet, így sokaknak nem tetszik Moszkvának a térségben e területen megnövekedett aktivitása.

„Ráadásul a régió uránban is gazdag, ami még inkább felerősíti a versenyt”

A Közép-Ázsiában hagyományosan komoly befolyással rendelkező Oroszország és Kína, valamint az energetikai szektorban a Szovjetunió felbomlása után jó pozíciókat szerző angolszászok mellett legutóbb például a francia aktivitás felélénkülésére figyelhettünk fel. Tavaly Emmanuel Macron tárgyalt a régióban. Nem véletlenüll, hiszen a francia atomerőművek nukleáris fűtőelemeihez szállított uránium legfőbb forrása éppen Közép-Ázsia, az afrikai visszaszorulás pedig még inkább felértékeli ezt a térséget. A francia elnök körútjára azonnal reagált Moszkva és Peking, és Vlagyimir Putyin még a 2023-as évben el is utazott a térségbe. Hszi Csin-ping már 2022-ben ellátogatott a régióba, 2023 tavaszán pedig a 31 év után megrendezett Kína-Közép-Ázsia csúcstalálkozó keretében látta vendégül az öt ország államfőit.

„Nem véletlen ezek fényében, hogy a térségi referenciaként is felfogható üzbegisztáni atomerőmű építése körül megnövekedett a feszültség. A szomszédok a környezetvédelmi fenntartásaikat hangoztatják, míg mások új ajánlatokkal állnak elő, és egyre nagyobb érdeklődést mutatnak az üzbegisztáni atomerőművek építése iránt. Megint mások – köztük Magyarország is – pedig a Tuzkan-tónál tervezett beruházásba szeretnének bekapcsolódni”

A térség országai elsősorban a biztonsági kockázatok felől figyelik a tervek alakulását. Ez ugyanis nemcsak Üzbegisztán, hanem például Kazahsztán számára is fontos pillanat, amelynek rövidesen el kell döntenie, hogy a kereslet kielégítése érdekében a nukleáris utat választja-e az áramellátás növelése érdekében, vagy a tiszta és fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodik.

Oleg Malginov taskenti orosz nagykövet éppen ezért nem győzi hangsúlyozni Moszkva elkötelezettségét a legmagasabb minőség, az új technológiák és a magas szintű biztonság biztosítása mellett. Már csak azért is, mert egyre többen hívják fel a figyelmet arra, hogy a projekt nem megfelelő kockázatértékelése környezeti katasztrófához vezethet Közép-Ázsiában.

„A Roszatom tervezett erőműve – mint arra több tanulmány is felhívja a figyelmet – olyan földrengésveszélyes régióban található, ahol az elmúlt évtizedben 230 esetben regisztráltak 4-es, vagy annál nagyobb földrengést 186 mérföldes körzetben”

Átlagosan ez körülbelül egy földrengés 15 naponta. Ráadásul – teszik hozzá a környezeti tanulmányok – az erőmű olyan helyen épül, ahol nincsen elegendő víz a hűtéshez. Egyes szakértők szerint a Tuzkan-tó nem rendelkezik az atomreaktorok hűtéséhez szükséges vízmennyiséggel. S ha ez még nem lenne elég, az erőmű fokozott vízigénye tovább súlyosbítja a regionális vízhasználati problémákat. A folyamatban lévő klímaváltozások miatt közben a víztározók szabályozásának és feltöltésének problémái a jövőben csak súlyosbodnak.

„S itt jön be a képbe Magyarország. A magyar-üzbég gazdasági együttműködés egyik zászlóshajó projektje ugyanis a nukleáris együttműködés, amelynek a keretében az újonnan épülő üzbég atomerőműben a remények szerint magyar hűtéstechnikai rendszer kerül majd beépítésre”

Mivel, mint említettük, nincs elegendő víz a hűtéshez, ezért az e téren komoly referenciákkal rendelkező MVM EGI is szóba jöhet a magyar szabvány szerinti száraz hűtéses technológia szállítását illetően. Mint Szijjártó Péter miniszter megjegyezte, amennyiben a magyar technológiai megoldás nyer, akkor az a magyar energetika történetének legnagyobb exportszerződése lesz. Ezen kívül évi tíz leendő üzbég nukleáris szakértőt fognak a magyar egyetemeken képezni. A harmadik eleme pedig ennek az együttműködésnek egy fűtőelemekkel kapcsolatos kutatás-fejlesztési program lesz, tekintettel arra, hogy Üzbegisztán a világ hetedik legnagyobb urán kitermelője.

De Üzbegisztánnak most éppen a geológiai adottságok miatt ajánlják a kis reaktorokat is, amelyek biztonságosak, földrengésállóak és alacsony vízfogyasztásúak, így ma már életképes megoldást jelentenek. Például a Hyundai Engineering Co. Dél-Koreából egy rendszerbe integrált moduláris fejlett reaktor (SMART) segítségével kis atomerőmű építésének lehetőségét vizsgálja Üzbegisztánban.

„Persze, ilyen technológiával rendelkezik a Roszatom is. A cég üzleti okokból, az orosz állam pedig geopolitikai megfontolásból aligha akarja elengedni az ilyen fontos projekteket, és egyesek attól tartanak, hogy éppen ezért figyelmen kívül hagyhatja a stratégiai üzbég projekttel kapcsolatos lehetséges veszélyeket”

De a beruházás kapcsán az aggályoskodók és az ellenérdekeltek megemlítik a gyenge társadalmi felügyeletet. Az üzbég hatóságok vonakodnak egyeztetni a civil szférával, ami a bírálók szerint nem erősíti az erőmű biztonságát. A NAÜ felszólította Üzbegisztán kormányát, hogy végezzen átfogó környezet tanulmányt az építkezésnek az oázisra és a Tuzkan-tóra gyakorolt hatások környezeti kockázatairól.

Mindez, a körültekintő tervezés adott esetben azért is kiemelten fontos, mert az üzbegisztáni atomerőmű beruházás befolyásolhatja más közép-ázsiai országok nukleáris energia fejlesztéssel kapcsolatos döntéseit, amelyekben a Roszatom kiemelt partnernek számít.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.