„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
Veres Szabolcs írása a #moszkvater.com-on
„Asztana BRICS-partnerországi státusával kapcsolatban a közép-ázsiai média kiemelte azt is, hogy a következő két-három évben Kazahsztán belépése a BRICS-be több okból is valószínűnek tűnik”
Fotó:EUROPRESS/Maxim Shemetov/POOL/AFP
Az oroszországi Kazany városában 2024. október 22 és 24. között megrendezett BRICS csúcs Közép-Ázsiát is érintette azáltal, hogy a találkozó során két közép-ázsiai ország, Kazahsztán és Üzbegisztán elnyerte a partneri státuszt. Az újonnan csatlakozott partnerországok – Üzbegisztán és Kazahsztán mellett – Algéria, Fehéroroszország, Bolívia, Kuba, Indonézia, Malajzia, Nigéria, Thaiföld, Törökország, Uganda és Vietnám voltak. Közép-Ázsia két vezető gazdasági hatalmának a BRICS-partnerországi státuszát a társég médiaplatformjai elsősorban a BRICS globális növekedésének kontextusában értékelték. Ugyanakkor, tekintve Kazahsztánnak és Üzbegisztánnak a Kínával és Oroszországgal, valamint az Indiával is egyre bővülő gazdasági kapcsolatait, a két ország közeledése a BRICS-hez nem volt teljesen váratlan.
Üzbegisztán egyre nagyobb érdeklődést mutat az interakciókra a BRICS csoporttal, mivel ezek az együttműködési lehetőségeket nyithatnak meg az ország számára olyan területeken, mint az export bővítése és diverzifikálása, valamint a külföldi befektetések vonzása. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy Taskent más bilaterális együttműködéseken keresztül már régóta együttműködéseket folytat a BRICS-tagokkal, elsősorban Kínával és Oroszországgal.
Mindazonáltal az elmúlt években Üzbegisztán külgazdasági kapcsolatainak bővülése a platform tagjaival fokozatosan haladt. Ennek eredményeként a BRICS-tagállamok jelenleg Üzbegisztán 20 legfontosabb kereskedelmi partnere között vannak. 2023-ban az Üzbegisztán és a BRICS-tagok közötti kereskedelmi forgalom 27 százalékkal nőtt és meghaladta a 25 milliárd dollárt.
| Üzbegisztán legfontosabb importpartnerei 2023-ban (százalékban) | Üzbegisztán legfontosabb exportpartnerei 2023-ban (százalékban) | ||
| Kína | 29.2% | Oroszország | 9.8% |
| Oroszország | 17.2% | Kína | 5.5% |
| Kazahsztán | 8% | Kazahsztán | 5.1% |
| Dél-Korea | 6.1% | Törökország | 3.3% |
| Törökország | 4.9% | Afganisztán | 2.6% |
| Mások | 34.7% | Kirgizisztán | 2.6% |
Forrás: Az Üzbég Köztársaság elnöke alá tartozó Statisztikai Ügynökség (UzStat) adatai alapján.
Ezen számok mögött azonban elsősorban azoknak a partneri és stratégiai kapcsolatoknak az elmélyítése áll, amely például Kínát és Üzbegisztánt jellemzi. Ugyanis Üzbegisztán és Kína 2024-ben úgynevezett „minden időjárás közötti” stratégiai partnerség szintjére emelte kapcsolatait. Ennek köszönhetően a kedvező makrogazdasági feltételek, és a kölcsönös kereskedelmi érdekek biztosították a gazdasági és befektetési lehetőségek (Például BYD gyár építése Üzbegisztánban) gyors növekedését a két ország között.
„A múlt év végén a kétoldalú kereskedelmi forgalom 13,7 milliárd dollárt tett ki. Kína részesedése Üzbegisztán teljes külkereskedelmi forgalmából elérte a 21,9 százalékot. Ezzel párhuzamosan pedig az üzbég-orosz kapcsolatok is elérték a stratégiai partnerség szintjét”
Ez megmutatkozott a kereskedelmi-gazdasági és tudományos-műszaki csereprogramok növekvő számában is amellett, hogy az orosz piac fontos lett az üzbég mezőgazdasági, textil- és ipari termékek számára, míg az orosz vállalatok berendezések és energetikai berendezések fontos beszállítóivá váltak Üzbegisztánban. Ennek eredményeként 2023-ban az Oroszország és Üzbegisztán közötti kölcsönös kereskedelmi forgalom megközelítette a 10 milliárd dollárt. Jelenleg Oroszország az első helyen áll a külföldi tőkével rendelkező üzbegisztáni vállalkozások számát tekintve, amely több mint 3 ezer vállalatot jelent.
„Annak ellenére, hogy földrajzilag India nem közvetlenül szomszédos Üzbegisztánnal Taskent Új-Delhivel is stratégiai partnerséget alakítottak ki”
Az elmúlt évek során a közös vállalkozások száma is mintegy ötszörösére nőtt a két ország között. Emellett az IT-szektor, az egészségügy, a gyógyszeripar, a mezőgazdaság és a turizmus területén sikeresen hajtanak végre beruházási projekteket.
A nyitott gazdasággal rendelkező Üzbegisztán számára a BRICS-országokkal való együttműködés kialakítása meglehetősen fontos feladat. Ez azért is fontos, mert Üzbegisztán átalakulási, modernizációs pályája nagymértékben egybeesik a BRICS keretében megvalósulni szándékozó nemzetközi tudományos és technológiai partnerség stratégiájával.
Bár Kazahsztán kijelentette, hogy egyelőre nem csatlakozik a BRICS-hez, a jövőbeli tagság lehetőségét továbbra is nyitva tartja. Kazahsztán kijelentette, hogy jelenleg nem tervezi a platformhoz történő csatlakozást, az ország jövőbeli csatlakozása egyes elemzők szerint mégis valószínű lehet.
„Asztana BRICS-partnerországi státusával kapcsolatban a közép-ázsiai média kiemelte azt is, hogy a következő két-három évben Kazahsztán belépése a BRICS-be több okból is valószínűnek tűnik”
Először is, BRICS tagság megerősítené Kazahsztán középhatalmi státuszát, növelné nemzetközi befolyását. Másodszor, mivel egyre több szankciót alkalmaznak olyan kulcsfontosságú kazah kereskedelmi partnerekkel szemben, mint Oroszország, Kína és Irán, Kazahsztán alaposan vizsgálja a BRICS-en belül javasolt alternatív fizetési rendszereknek (Brics Pay) a használatát, amelyek akár gazdasági előnyökkel járhatnak Asztana számára.
| Kazahsztán legfontosabb importpartnerei 2023-ban (százalékban) | Kazahsztán legfontosabb exportpartnerei 2023-ban (százalékban) | ||
| Kína | 27.4% | Olaszország | 18.9% |
| Oroszország | 26.5% | Kína | 18.7% |
| Németország | 5.2% | Oroszország | 12.4% |
| Egyesült Államok | 4.2% | Hollandia | 5.2% |
| Dél-Korea | 3.6% | Törökország | 5% |
| Törökország | 3.3% | Dél-Korea | 4.8% |
Forrás: saját összeállítás a Qazstat adatai alapján
Kazahsztánon kívül egyetlen közép-ázsiai országot sem hívtak meg a BRICS-hez való csatlakozásra, ami lehet pozitív vagy negatív fejlemény is. A kazah fél álláspontja a BRICS-tagság kapcsán összetett, és nemcsak Asztana saját érdekei, hanem a közép-ázsiai partnereivel szembeni kötelezettségei is indokolják. Ezzel kapcsolatban a legmeggyőzőbb érv talán az, hogy a C5+1 mechanizmus nagyon hatékony formája a régió és a régión kívüli szereplők közötti érdekek érvényesítésének. Ezért Asztana számára nem feltétlenül lenne célszerű ezt a mechanizmust felrúgni, vagy felkelteni a szomszédok bizalmatlanságát.
„Ugyanakkor a BRICS-hez való csatlakozás gondolatának elutasítása, szüneteltetése sem feltétlenül befolyásolja negatív módon Kazahsztánnak az Oroszországgal és Kínával való kapcsolatrendszerét”
Kazahsztán az SCO (Sanghaji Együttműködési Szervezet) és az EAEU (Eurázsiai Gazdasági Unió) keretében ugyanis együttműködik Kínával és Oroszországgal, és – hasonlóan Üzbegisztánhoz – több partnerségi és szövetségi megállapodást írt alá Pekinggel és Moszkvával is. Így annak az információs félremagyarázásnak, hogy Kazahsztán holnap kilép Oroszország érdekszférájából, és csatlakozik a Nyugathoz, amely az orosz média egyes orgánumaiban használt kifejezés és álláspont, nem feltétlenül van valóságalapja.
„Ugyanakkor azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a legtöbb közép-ázsiai ország igyekszik bizonyos távolságot tartani Oroszországtól, és csak bizonyos, meghatározott gazdasági vonalak mentén fenntartani az együttműködést Moszkvával”
Kirgizisztánban például – gyakran nevezik az országot úgy, mint Moszkvától számos alapvető kérdésben maximálisan függő állam – megszűnt a bankok együttműködése az orosz bankokkal. A kazah tőzsde nemrég bejelentette, hogy megszünteti az együttműködést a szankciókkal sújtott moszkvai tőzsdével. Ráadásul a Roszszelkhoznadzor (Szövetségi Állat-egészségügyi és Növény-egészségügyi Felügyeleti Szolgálat, oroszul: Федеральная служба по ветеринарному и фитосанитарному надзору) által Kazahsztánból származó agrár-ipari termékek széles körének import tilalma, ha nem is válasz a BRICS-csatlakozás elutasítására, de arra utalhat, hogy az Asztana és Moszkva közötti gazdasági kapcsolatok nem feltétlenül zökkenőmentesek. Érdemes azt is megjegyezni, hogy Kazahsztán is tilalmat léptetett életbe az orosz búzára.
„Emellett Kazahsztánnak a BRICS-hez való csatlakozás ellen nemcsak Asztanában, hanem Moszkvában is elhangzottak ellenérvek”
A Kremllel szemben álló orosz elemzők úgy vélik, hogy a BRICS-nek nincs struktúrája, és egy olyan klub, ahová el lehet jönni, ostorozni a Nyugatot, és kétoldalú megállapodásokat kötni, aztán a következő csúcstalálkozóig mindent elfelejteni, amely Kazahsztán számára ma nem jelent semmi előrelépést. Asztana úgy véli, ha Kazahsztán csatlakozna a platformhoz, az európai uniós és az amerikai partnereinek jó okuk lenne arra, hogy kétségeket fogalmazzanak meg Kazahsztán régóta hangoztatott úgynevezett multivektoros külpolitikával, a multilateralizmussal és a középhatalmak szerepéről szóló retorikával kapcsolatban. Emellett, ha Kazahsztán, mint egy feltörekvő középhatalom csatlakozna a BRICS-hez, az növelné a szervezet súlyát, de ezzel egyidőben Kazahsztánt is átpozícionálná a Nyugattól távolabbra, amivel Asztana is tisztában van.
„Emellett az is észrevehető, hogy Oroszország nyugatellenes álláspontja a közép-ázsiai régióban nem egyértelműen pozitív irányban befolyásolta a BRICS megítélését, ahol azt nagyrészt az úgynevezett globális Nyugattal szemben álló blokknak tekintik, és a hidegháború ideje alatt, valamint a Szovjetunió összeomlását követően sokat veszített közép-ázsiai országok számára ennek a forgatókönyvnek a megismétlődése nem feltétlenül lenne szerencsés”
Ugyanakkor azt is ki kell emelni, hogy Kazahsztán jelenlegi kapcsolatrendszere az ENSZ-szel, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetével, az Eurázsiai Gazdasági Unióval, a Türk Államok Szervezetével vagy a Sanghaji Együttműködési Szervezettel párhuzamosan zajlik, így a BRICS-tagsággal kapcsolatos kazah álláspont az orosz fél számára érthető módon furcsának hangzott.
A kazanyi csúcsot követően Kazahsztánnal és Üzbegisztánnal kapcsolatban is egyre jobban kirajzolódik az a kép, hogy mindkét ország külpolitikai célja továbbra is a nagyhatalmak érdekei közötti egyensúlyozás, amennyire csak lehetséges anélkül, hogy újabb blokkokhoz és szövetségekhez csatlakoznának. Ugyanakkor az egyensúlyozó szerep ellenére Kazahsztánnak a közeljövőben kemény geopolitikai kihívással néz szembe, amikor partnert választ az ország első atomerőművének megépítéséhez.
(A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ kutatója)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
