„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Elpusztult oroszlánfóka a kamcsatkai Avacsa-öbölben 2020. október 6-án
Fotó:EUROPRESS/Alexandr Piragis / Sputnik
A Csendes-óceán hullámai tömegével sodorták a partra október elején Kamcsatkánál a kagylók, polipok, tengeri sünök tetemeit. A parton tömegével hevernek a döglött tengeri állatok, köztük kisodort nagyobb állatok, fókák és halak tetemei is. A katasztrófa körülményeit vizsgáló kutatók megállapították, hogy
„a durva vízszennyezés a tengeri élővilág 95 százalékát kipusztította, és nagyjából 15 évre lesz szükség az ökoszisztéma helyreállásához”
A fekete vulkáni homokkal borított Halaktirszkij-strandon, megváltozott a víz színe, és mindazok, akik kapcsolatba kerültek vele, rosszullétre panaszkodtak. A helyiek először szeptember elején figyeltek fel a gyanús körülményekre. A rendszeresen az Avacsa-öbölbe járó szörfözők közülük többen szem- és bőrirritáció miatt fordultak orvoshoz, miután a vízbe merészkedtek.
„A hatóságok a tengeri állatok tetemeinek megjelenése után arra figyelmeztették a Kamcsatka-félsziget partvidékén élőket, hogy ne menjenek a tengerpartra”
A súlyos környezeti szennyezés okait még vizsgálják. Több verzió is kering, az egyik szerint fenol tartalmú kőolajszármazék kerülhetett a vízbe, például kereskedelmi hajóról, de akár katonai eredetű is lehet a szennyezés. A Greenpeace természetesen rögtön azt feltételezte, hogy esetleg egy eltitkolt baleset lehet a szennyezés forrása, és a méreg egy katonai kiképzőállomás mellett elhaladó folyón keresztül juthatott a tengerbe. Rakéta hajtóművek elszivárgott üzemanyagára gyanakodtak, ám a védelmi minisztérium cáfolta, hogy a közeli gyakorlóterek valamelyikén ilyen baleset történt volna.
„Kőolajszármazék vízbe kerülése azért merült fel, mert a megbetegedések tünetei között szerepelt a rosszullét, a hányás, a gyengeségérzet és a magas láz. Ezek pedig a fenol mérgezés tünetei is”
A fenol az olajfinomítás egyik mellékterméke, amit a nyersolajból víz kivonásával távolítanak el. Bőrrel érintkezve vagy szembe kerülve a vegyület maró hatású, lenyelve vagy belélegezve is képes mérgezést okozni, az emberi szervezetben kábultságot, vesebántalmakat, légzés- és szívbénulást okozhat.
„A hatóságok elsőként ember okozta technogén katasztrófára gyanakodtak, de felmerült az is, hogy valamilyen természeti katasztrófa, esetleg a vulkanikus tevékenységgel összefüggő szeizmikus földmozgás lehet a szennyezés okozója”
De azt sem zárták ki, hogy a szeptember végén az Avacsa-öbölben tomboló, hatméteres hullámokat verő ciklon dobta a partra a tengerfenékről az állatokat. Az esetleges mérgező anyagok szivárgása után kutatva átvizsgálják a régióban lévő katonai gyakorlótereket is. Vlagyimir Szolodov, a kamcsatkai régió kormányzója szerint egyelőre csak az jelenthető ki, hogy vízszennyezés történt. Mint elmondta, az előzetes vizsgálatok már megerősítették, hogy a tengerben megemelkedett a kőolajszármazékok és a fenol nevű kemikália szintje, a végleges eredményekre azonban még várni kell. Alekszej Kumarkov, a régió ügyvezető környezetvédelmi miniszter az MTI jelentése szerint arról beszélt, hogy az olajtermékek és a fenol szintje 3,6 illetve 2,5-szeresen haladja meg a küszöbértéket.
„A legfrissebb vizsgálatok alapján ugyanakkor a kutatók arra jutottak, hogy a tengeri állatok pusztulásának oka egy mérgező alga fajta elterjedése a régióban”
Egyébként a vörös alga az elmúlt negyven évben jóval sűrűbb lett az európai tavakban is, mert az enyhe telek miatt elmaradt a szokásos szezonális kipusztulása. A svájci Zürichi-tavon végzett vizsgálatok is ezt erősítették meg. A MTI tudósítása Thomas Posch-t, a Zürichi Egyetem kutatóját idézte, aki szerint az elsődleges probléma az, hogy manapság két érzékeny tavi tulajdonságot változtatunk egyszerre, nevezetesen a tápanyagarányt, a globális felmelegedéssel pedig a vízhőmérsékletet.
„Az európai vizek a Zürichi-tóhoz hasonlóan szennyezettek szennyvízzel, amely tápanyagot nyújt az olyan fotoszintetizáló baktériumoknak, cianobaktériumoknak, mint amilyen a Planktotrix rubescens is”
Ezek a planktonikus szervezetek mérget termelnek, így védve magukat attól, hogy a rákok megegyék őket, ám egyúttal mérgezik az emberi ivóvízforrásokat is. Az algavirágzás e mellett elhasználja a víz oxigéntartalmát is, amit a halak szenvednek meg.
A burgundi vörös alga 1899-ben jelent meg először a tóban, virágzása azonban csak az elmúlt négy évtizedben vált egyre sűrűbbé. Ennek egyik oka az, hogy a tóban lévő oxigén, valamint foszfor és nitrogén mennyisége ez emberi kibocsátás miatt növekedett. Eközben a globális felmelegedés miatt a telek enyhébbek lettek, és elmaradt a korábbi szezonális, téli algapusztulás. Az enyhe tél miatt a tó vizének hőmérséklete sem csökken le annyira, mint korábban, így elmarad a hideg és a melegebb vízrétegek keveredése is. Megoldást néhány igazán hideg tél hozhatna.
A zürichi kutatók kutatásait nézve azért leszögezhetjük azt is, hogy a kamcsatkai ökölógiai katasztrófa mögött is valahol az ember áll. Még ha a közvetlen ok az algavirágzás is.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater