//Kirgiz klip melltartóban
Zere Aszilbek #moszkvater

Kirgiz klip melltartóban

Zere a botrányt kavart dallal a fiatal lányok jogaiért emelt szót

Rögtön az első dalával botrányt kavart a 19 éves kirgiz Zere Aszilbek.  A Lány című dalban Zere arról énekel, hogy a nőknek senki ne mondja meg, hogy mint vegyenek fel és hogyan viselkedjenek. A klipben a fiatal lány ennek jegyében blézerben és melltartóban jelenik meg, de felvonulnak lányok a hagyományos kirgiz viseletben, hidzsábban és fehérneműben is. A dal komoly vitát kavart a világhálón arról, hogy mennyi joguk van a kirgiz nőknek az önkifejezésre. A Zere mondanivalóját támogatók fehérneműben fotózkodnak, míg bírálói leszámolással fenyegetik meg az énekest. A rendőrség megtette a szükséges lépéseket Zere védelmében.  A vita azonban valójában már nem is a dal tartalmáról, hanem Zere alakjáról folyik. Az ügyben megszólalt Feliksz Kulov volt kormányfő is, aki megvédte a lányt, ám megjegyezte, hogy a klip messze nem kavart volna ekkora vihart, ha Zere alakja ideális lenne.

Zere Aszilbek #moszkvater
Zere Aszilbek
Fotó:EUROPRESS/AFP/Vyacheslav OSELEDKO

Zere egyébként saját YouTube csatornáján gyerekeknek tart angol nyelvleckéket, játszik színházban és lemezlovasként is fellép. Mint mondta, a dalt tudatosan énekli kirgiz nyelven, hogy így elérje vele azokat a lányokat, akiknek az életén akar javítani. „Kirgizisztánban és a világban a lányok 90 százaléka szembesül az őket érő diszkriminációval” – fejtegette Zere a Szabadság Rádiónak, hozzátéve, hogy klipjének a fogadtatása nem meglepő, de így tudta felhívni a legjobban a problémára a figyelmet. Tavaly a menyasszonyi ruhában a ’70-es évek egyik slágerére táncoló Szajkal Zsumalieva klipje robbantotta fel a világhálót. A 22 éves lány az akaratukon kívül férjhez adott fiatal lányok problémájára hívta fel így a figyelmet. Az ENSZ jelentése alapján minden negyedik kirgiz nőt érte már életében fizikai erőszak, s minden ötödiket elrabolják, és akarata ellenére kényszerítenek házasságra.

A nőrablás szokása miatt azután indult a nyár elején felháborodási hullám, hogy egy „férj” egyenesen a rendőrőrsön ölte meg a „menyasszonyát”. A tragédia sokakat ráébresztett az eddigi gyakorlat tarthatatlanságára. Az illetékes rendőrkapitányt menesztették, több mint húsz rendőrt felelősségre vontak, a sajtó és a politikusok pedig arról kezdtek el értekezni, hogy a nő nem árucikk, s a „menyasszony rablás” hagyományán végképp túl kell lépni. Felháborodtak az országban működő nemzetközi jogvédő szervezetek is, s arra hívták fel a hatalom figyelmét, hogy a nemzeti kultúrában gyökerező hagyományok nem igazolhatják az alapvető emberi jogok megsértését. Rávilágítottak arra is, hogy ezek a „hagyományok” azonban ott élnek a legerősebben, ahol a legalacsonyabb az oktatás színvonala.

Pontos statisztikák erre vonatkozóan nincsenek, ám a helyzetet jól ismerők szerint

„a házasságkötések 70-80 százalékát „menyasszony rablás” előzi meg”

Mindenek előtt az etnikai kirgizek szereznek maguknak erővel feleséget. Ráadásul az ilyen esetek csak elszaporodtak az utóbbi két évtizedben, ami felveti a hatóságok felelősségét. Ugyanis nem csupán a szabadság korlátozása felett hunytak szemet, de szexuális bűncselekmények, az emberi büszkeség és a becsület megsértése felett is. Kiemelten veszélyeztetettek a kiskorúak. Az egészségügyi minisztérium statisztikái szerint évente mintegy másfél ezer 13 és 17 év közötti lány esik  teherbe, s hoz a világra törvényes házasságban gyereket. Már amennyire törvényesnek tekinthető a lányok akarata ellenére megköttetett házasság.

Felmerül a kérdés, hogy a sértett lányok miért nem élnek panasszal a hatóságoknál? Ennek legfőbb oka a szégyenérzet, a szülők elvárásai és a „férj” családjának ilyen esetekben gyakori fenyegetései. Gyakran rásütik például a „romlott áru” bélyegét az ellenszegülőkre, amely alapvetően befolyásolja társadalmi megítélésüket. S mivel sokszor lényegében gyerekeket rabolnak el, nem csodálkozhatunk azon, hogy könnyű őket megfélemlíteni. Ráadásul a rablás messze nem csak a „férj”, hanem a rokonság döntése, így az esetleges nyomásgyakorlás is kollektívan történik. Nem segít sok esetben a család sem, amely a lány hazatérését általában szégyenként éli meg.

A belügyminisztérium e „tradíció” büntetési tételének emelésére tett javaslata értelmében a jövőben 10 évig terjedő szabadságvesztés járhat e bűncselekményért. A jelenlegi érvényben lévő törvény szerint egy 17. életévét be nem töltött lány szabadságának korlátozásért és szüzességének elvételéért akkor is büntetés jár, ha a tett a házasságkötés szándékával történik. Azonban átlagosan mindössze 200 dollárnyi bírság vagy javító-nevelő munka a büntetési tétel. A legrosszabb esetben kényszermunkára vihetik a „férjet”, ám a közösségtől ekkor sem zárják el. Erre a büntetésre azonban a legritkább esetben került sor. A legtöbbször semmilyen következménye nincs az ilyen eseteknek.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.