„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Közép-Ázsiában is toboroz Moszkva

2023. szept. 08.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

A napokban már írtunk arról, hogy a mozgósítás helyett Moszkva önkéntes, szerződéses és zsoldos katonákat toboroz a hadseregbe. Erőteljesen folyik a toborzás a közép-ázsiai vendégmunkások körében és a határokon kívül, a közép-ázsiai országokban is. Ez érthető módon jogi és egyéb kérdéseket is felvet, így a The Times of Central Asia már arról ír, hogy a közép-ázsiai állampolgárok toborzása az orosz-ukrán háborúba komoly probléma, amelyre figyelmet kell fordítani. Ismerkedjenek meg a kirgizisztáni Biskekben angol nyelven megjelenő lap írásával.

„A média beszámol arról, hogy orosz ügynökök számos esetben próbáltak rávenni közép-ázsiai állampolgárokat a részvételre az ukrajnai háborúba” #moszkvater

„A média beszámol arról, hogy orosz ügynökök számos esetben próbáltak rávenni közép-ázsiai állampolgárokat a részvételre az ukrajnai háborúba” (a kép illusztráció)
Fotó:EUROPRESS/SEFA KARACAN/ANADOLU AGENCY/AFP

Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a Kreml úgynevezett különleges katonai művelete Ukrajnában nem érte el a várt, villámháborús céljait. Az elhúzódó háború arra készteti Vlagyimir Putyint, hogy több katonát küldjön a frontvonalra, és minden lehetséges eszközt felhasználjon a hadsereg feltöltésére. Az orosz hatóságok azonban el akarják kerülni az orosz állampolgárok mozgósításának következő hullámát. Ezzel próbálják csökkenteni az emberi erőforrások veszteségét, és ami a legfontosabb, csökkenteni az Oroszországon belüli elégedetlenség növekedésének a kockázatát. Az orosz lakosság nagy része ugyanis nem kér a testvérháborúból, és főként nem kíván harcolni abban a fronton.

„Ebben a helyzetben az orosz hatóságok a Közép-Ázsiából érkező bevándorlók, vendégmunkások felé fordultak, és megpróbálják minél nagyobb számban beszervezni őket a <különleges katonai műveletben> való részvételre”

A Közép-Ázsiából érkező bevándorlók könnyű célpontot jelentenek, mivel közülük soknak nincsenek rendben a papírjai, nem rendelkezik Oroszországban munkavállalási engedéllyel, és emellett sokszor más bevándorlási szabályokat is megsértenek. Így aztán félnek az orosz hatóságoktól, és a különleges szolgálatoktól. Soha nem tiltakoznának nyíltan a hatóságok azon próbálkozása ellen, hogy bevonják őket az ukrajnai háborúba. Ráadásul a Wagner-csoporthoz hasonló orosz magánhadseregek most a kirgiz, tádzsik és üzbég közösségi média szegmenseken keresztül próbálnak közép-ázsiai országban zsoldosokat – nem vendégmunkásokat – toborozni.

„A média beszámol arról, hogy orosz ügynökök számos esetben próbáltak rávenni közép-ázsiai állampolgárokat a részvételre az ukrajnai háborúba”

Közép-Ázsia országaiban a hatóságoknak ezért együtt kell működniük és információkat kell cserélniük, hogy megakadályozzák az ilyen toborzást. Ez a helyzet megkívánja az állampolgárok tudatosságának erősítését, a tájékoztatást az orosz-ukrán háborúban való részvételük kockázatairól és jogi következményeiről, valamint az ilyen cselekmények büntetésének szigorítását is.

„A külföldi katonai tevékenységekben való részvétel sérti sok ország büntető törvénykönyvét, és vannak olyan esetek, amikor a közép-ázsiai állampolgárokat hazájukban hosszú börtönbüntetésre ítélték azért, mert külföldön zsoldosként harcoltak”

Ennek oka részben a közép-ázsiai országok hatóságainak, a helyi médiának és a civil szervezeteinek elégtelen felvilágosító munkája. A háború csillogásától és a nagy mennyiségű pénz ígéreteitől elkábult emberek egy része nem ismeri fel teljesen az ilyen agresszív háborúban való részvétel valódi következményeit.

„A közép-ázsiai állampolgárok toborzása az orosz-ukrán háborúba komoly probléma, amely a nemzetközi közösség figyelmét és válaszát igényli”

Közös erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy véget vessünk ennek a gyakorlatnak, és megvédjük a közép-ázsiai országok polgárait attól, hogy belesodródjanak a konfliktusba. Ez ugyanis veszélyezteti a térség biztonságát, és aláássa a stabilitást.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    A Katedrális tér kincsei

    2026. okt. 22.
    Nagyjából mindenki ismeri a moszkvai Vörös teret. Még azok is felismerik fényképről vagy videón, akik sohasem jártak az orosz fővárosban. A ...

    A NATO már a háború utáni ukrajnai bevetésre készül

    2026. okt. 21.
    Több mint 1500 katona – köztük egységek az Egyesült Királyságból, Franciaországból és Németországból – utazik novemberben Lengye...

    Ezer év, egy szó – Kazany

    2026. okt. 21.
    Oroszország harmadik fővárosa mindig előkelő helyen állt a bakancslistámon. Egyedülálló építészete, magyar történelmi vonatkozása és a kultú...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK

    © 2018-2026 - #moszkvater