//Kinek használ egy újabb felfordulás Montenegróban?
Szerb ortodoxok tüntetése a montenegrói Nikszicsben a kormány által tervezett törvénymódosítás ellen 2019. decemberében #moszkvater

Kinek használ egy újabb felfordulás Montenegróban?

Habár első ránézésre úgy tűnhet, hogy az egyházügyi törvénnyel Podgorica célja a montenegrói ortodox egyház helyzetbe hozása, valójában ennél jóval fontosabb a politikai pontszerzés.

Szerb ortodoxok tüntetése a montenegrói Nikszicsben a kormány által tervezett törvénymódosítás ellen 2019. decemberében #moszkvater
Szerb ortodoxok tüntetése a montenegrói Nikszicsben a kormány által tervezett törvénymódosítás ellen 2019. decemberében
Fotó:EUROPRESS/SAVO PRELEVIC/AFP

Összecsaptak a tüntetők a rendőrökkel Montenegróban, miután az év utolsó napjaiban a montenegrói parlament elfogadta azt az egyházügyi törvényt, melynek értelmében a vallási közösségeknek dokumentumokkal kell igazolniuk, milyen ingatlanaik voltak 1918 előtt, vagyis azt megelőzően, hogy Montenegró csatlakozott a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz. Az incidens erejét jelzi, hogy a rendőrség könnygázt is bevetett a szerb ortodox egyházat támogató tüntetők ellen, akik kövekkel dobálták meg őket. Sőt, a tiltakozók egy időre még a repülőtérre vezető utat is lezárták, mivel szerintük a törvény egyértelműen a szerb ortodox egyház ellen irányul.

„Újabban egyre durvább formát ölt Montenegró és Szerbia konfliktusa, az úgynevezett puccs-ügy után egyházinak látszó viták kerültek előtérbe”

Így júliusban már az is felmerült, hogy mérgezik a két ország kapcsolatait. Akkor egy törvényjavaslat kapcsán a szerb egyházi vagyon államosításának lehetőségéről szóltak a hírek, amit csak tetézett, hogy Milo Gyukanovics kijelentette, megújítaná az autokefál montenegrói pravoszláv egyházat. Mindez természetesen azt is jelentené, hogy a montenegrói egyház függetlenedne a szerbtől, amiről természetesen a Szerb Pravoszláv Egyház (SPC) hallani sem akar.

Úgy látszik azonban, hogy Podgorica egyáltalán nem tett le arról, hogy keresztülvigye az akaratát. Az új törvényt az SPC úgy értelmezi, hogy ennek egyenes folyományaként az ortodox egyház jelentős ingatlanokat, egyebek mellett középkori templomokat és kolostorokat veszíthet el Montenegróban. Ráadásul szerintük a podgoricai kormány ezzel csak a Nyugatnak akar megfelelni. És bár Dusko Markovics kormánya többször is hangsúlyozta, hogy erről szó sincs, valójában a balkáni miniállam vezetői már többször is ostorozták a montenegrói SPC-t, hogy az nem a montenegrói, hanem a szerb érdekeket szolgálja.

„Így aligha kétséges, hogy jelenleg a montenegrói szerb befolyás visszaszorításának lehetünk tanúi, ami ráadásul még a kormánypártnak, a Szocialisták Demokrata Pártjának (DPS) is kapóra jön”

Az év elejétől hatalmas tüntetésekre került sor Montenegróban, ahol az emberek azután vonultak az utcákra, hogy Dusko Knezsevics, Milo Gyukanovics egykori szövetségese korrupcióval, hivatali visszaéléssel és kétes ügyletek lebonyolításával vádolta meg az elnököt. Emiatt a DPS népszerűsége egy időre megroppant, amit a kormány a nacionalista indulatok felkorbácsolásával igyekezett feledtetni. Figyelembe véve, hogy jövő év októberéig parlamenti választásokat kell tartani Montenegróban, a DPS-nek kifejezetten jól jön a mostani felfordulás, ahogy a 2016-os választások előtt beharangozott puccs-ügy is sokat segített ahhoz, hogy Gyukanovics pártja újrázzon.

Más a helyzet Belgrádban, ahol az egyházügyi törvény elleni tüntetések odáig fajultak, hogy egyes demonstrálók megpróbálták felgyújtani Montenegró belgrádi nagykövetségének épületén a zászlót.

„Belgrád mintha a kelleténél is óvatosabban fogalmazna a megszavazott törvény kapcsán”

Olyannyira, hogy Alekszandar Vucsics államfő egyenesen kijelentette, hogy nem fog válaszolni Amfilohijenek, az SPC montenegrói-tengermelléki érsekének, aki egyébként már korábban is azzal vádolta a szerb köztársasági elnököt, hogy politikájával elárulja Szerbiát és Koszovót. Sőt jelezte, hogy nem kíván beavatkozni egy másik ország belügyeibe, ahogy nem szeretné azt sem, hogy még jobban megossza a montenegrói szerbeket.

Ám sokan azt gyanítják, hogy Szerbia visszafogott reakciója csupán megtévesztés, s valójában Belgrád áll az erőszakos montenegrói tüntetések mögött. Így most 88 közszereplő közleményt adott ki, amelyben a szerb kormányt, az SPC-t, sőt az ellenzéket azzal vádolják, hogy ők tervezték, illetve ők pénzelik a Montenegró „destabilizálására” irányuló mostani kísérletet. Habár ez a verzió a jelen pillanatban valószínűtlen (a közlemény semmiféle bizonyítékkal nem támasztja alá az állítását), aligha kétséges, hogy a jövő évi montenegrói választásokig még számos fordulatot láthatunk a szerb-montenegrói párbajban.

MEGOSZTÁS

Külpolitikai elemző, közgazdász, politológus. Korábban a Magyar Nemzet napilap, jelenleg a Magyar Hang hetilap külpolitikai újságírója, emellett számos tudományos cikk szerzője. Angolul, szerbül és horvátul beszél. Elsődleges területe a Balkán és annak politikai-gazdasági viszonyai, különös tekintettel az ex-jugoszláv országokra. Másodlagos területe a Közel-Kelet, emellett a világ konfliktus-övezeteivel foglalkozik. Tudományos tevékenységének fókuszában a politikaelmélet áll, ezen belül a politika matematizálási módszereit kutatja.