„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
„Az Északi-tengeri hajózási útvonalon a forgalom növelését tehát segíti az egyre szorosabbá váló együttműködés Kína és Oroszország között, amely rövid távú célja az útvonalon szállított rakomány 50 millió tonnás mennyiségének elérése évenként”
Forrás:Roszatom
Oroszország növelni fogja a teherforgalmat a Murmanszktól Csukcsföldig húzódó, nagyjából 5600 kilométer hosszú Északi-tengeri hajózási útvonalon, hogy átirányítsa a kereskedelmet Nyugatról Keletre. Ez az útvonal azonban nemcsak Oroszország északi területeinek fejlesztése, és az innen irányuló export könnyítése szempontjából fontos.
„Az északi hajózási útvonalat felértékelte a Vörös-tenger térségében felerősödött geopolitikai bizonytalanság, ráadásul ez az irány 30-40 százalékkal rövidebb az Ázsiából Európa legtöbb kikötőjébe irányuló, Szuezi-csatornán keresztüli úthoz képest. Például a Sanghaj és Hamburg közötti távolság például 32 százalékkal rövidebb az északi vizeken, mint a Szuezi-csatornán át”
Nem véletlen tehát, hogy az Északi-tengeri hajózási útvonal fejlesztéséről Vlagyimir Putyin is kiemelten szólt nemrégiben a Keleti Gazdasági Fórumon. Mint ahogy az sem, hogy az orosz elnök nemzetközi együttműködést ajánlott az útvonal fejlesztésében, és más államokat is meghívott, hogy vegyenek részt a murmanszki közlekedési csomópont építésében. Oroszország a murmanszki mellett egy sor más kikötő kapacitását is növeli az északi útvonalon. Mint Putyin is emlékeztetett rá, nem is olyan régen még inkább csak helyközi teherszállítás zajlott ezen az útvonalon, ma már 14 északnyugati, sarkvidéki és távol-keleti kikötő része a rendszernek. Ezeknek az orosz kikötőknek a kapacitása tavaly év végéig már meghaladta 40 millió tonnát. A fejlesztés egyben azt is jelenti, hogy az útvonal nemcsak a kabotázsra – egy kereskedelmi teher- vagy személyszállító hajó közlekedése alapvetően a parttól nem messze ugyanazon állam tengeri kikötői között – korlátozódik, hanem egyre inkább nemzetközivé válik.
„Az áruforgalom 2023-ban valamivel meghaladta a 36 millió tonnát, a cél azonban az, hogy a szállított mennyiség 2030-ra elérje legalább a 150 millió tonnát. Ez a mennyiség ma még léptékekkel elmarad a Szuezi-csatorna forgalmától, ám óriási ugrás ahhoz képest, hogy 2013-as 3,9 millió tonna árut szállítottak ezen az útvonalon, de még 2018-ban is csak 18 millió tonnát”
Az orosz vezetés a kereskedelmi és régió fejlesztési szempontok mellett a nyugati kapcsolatok látványos megromlásával geopolitikai értelemben, az orosz pozíciók globális erősítése tekintetében is fontosnak tartja a keletre fordulást, amelynek a Távol-Kelet fejlesztése mellett fontos eleme az északi hajózási útvonal felfuttatása is. Mint Putyin az említett vlagyivosztoki fórumon fogalmazott, a legfontosabb üzleti kapcsolatok, kereskedelmi útvonalak és a fejlődés teljes vektora egyre inkább keletre és az úgynevezett globális Délre terelődik át. Oroszország távol-keleti régiói közvetlen hozzáférést biztosítanak ezekhez a növekvő és ígéretes piacokhoz, lehetővé téve Oroszország számára, hogy leküzdje azokat az akadályokat, amelyeket egyes nyugati elitek megpróbálnak a világra erőltetni.
„Ebben az orosz gondolkodásban egyre kiemeltebb szerepe van az Északi-tengeri hajózási útvonalnak, egészen pontosan annak, hogy ezt az irányt a globális kereskedelmi útvonalak sorába emeljék”
Ebben kiemelt partner Kína, amely már „Jégselyemútként” emlegeti ezt a hajózási útvonalat. Oroszország és Kína külön kormányközi bizottságot is ennek az útvonalnak a fejlesztésére. Ennek a bizottságnak a közeljövőben esedékes első ülésén Szentpéterváron megvitatják, miként lehetne jobban bevonni a kínai partnereket a fejlesztésbe, amibe beletartozik az infrastruktúra javítása és a hajóépítés. Alekszej Lihacsov, az útvonal üzemeltetéséért és fejlesztéséért felelős Roszatom vezérigazgatója azt is elmondta, hogy becslése szerint a kínai tranzit 2030-ra elérheti az évi 50 millió tonnát.
Kína számára az Északi-tengeri hajózási útvonal tranzit potenciáljának a kihasználása a tengeri kereskedelmet kiegészítő útvonalként, és az orosz fél által megvalósítandó, az Északi-tengeri útvonalon keresztül történő teherszállításra irányuló projektekben való részvétel releváns eszköz a nemzetgazdaság szállítási biztonságának biztosítására. Oroszországnak is érdeke az együttműködés, hiszen az északi útvonal infrastruktúrájának fejlesztéséhez tőkére, befektetésekre van szüksége, az ebben a térségben is növekvő nyugati nyomással szemben pedig geopolitikai partnerre. Nem meglepő tehát, hogy a két államfő, Putyin és Hszi korábbi pekingi megállapodása alapján 2024 augusztus 21-én Moszkvában Li Csiang kínai miniszterelnök és Mihail Misusztyin orosz kormányfő, és közleményt írtak alá az Északi-sarkon keresztül vezető tengeri útvonalak közös fejlesztéséről.
„Ennek jegyében 2023-ban már rendszeres tengeri vonalat szerveztek az Északi-tengeri útvonalon Kína, valamint Szentpétervár és Arhangelszk kikötői között, amely a Hainan Yangpu Newnew Shipping Co hajózási társaság és Torgmoll szállítási ügynökség közös projektje”
A kínai Newnew Shipping Line hajózási társaság 2023-ban összesen 7 ilyen járatot hajtott végre, amelyhez a Roszatomhoz tartozó GlavSzevmorputy tengeri műveleti központ információs és navigációs támogatást nyújtott, valamint biztosította az atommeghajtású jégtörő kíséretet.
Újabb lépés volt 2024 júliusában, hogy az Oroszország és Kína közötti áruszállítás felgyorsítására és optimalizálása Oroszország elindította az Arctic Express No. 1 logisztikai expressz szolgáltatást is Moszkva megyéből, amely vasúti-tengeri intermodális szállítást kínál. A szolgáltatás összeköti Moszkvát kínai kikötőkkel, Sanghajjal és Ningbóval, tranzitmegállóval az északnyugat-oroszországi Arhangelszk kikötőjében a Jeges-tengeren keresztül.
„Ez az új szolgáltatás, amelyet a NewNew Shipping és a Roszatom üzemeltet, vasúton szállítja majd a rakományt Moszkvából Arhangelszk kikötőjébe, közvetlenül a Barents-tengertől délre”
Arhangelszkből az árukat az Északi-sarkvidéken és a Csendes-óceán északi részén keresztül szállítják a szibériai partok mentén a Bering-szoros felé, majd különböző kínai kikötőkbe. Várható, hogy társaság 2024-ben már 12 járatot fog megtenni az északi útvonalon.
Ezt megelőzően 2024 júniusában a Roszatom aláírta a megállapodást a Hainan Yangpu NewNew Shipping Co. Ltd. társasággal egy egész évben működő konténer szállítási vonal létrehozásáról és új, a sarkvidéki körülményekhez alkalmazkodó konténerhajók tervezéséről és építéséről. A Roszatom és a Yangpu NewNew az északi hajózási útvonalak üzemeltetése mellett öt jégtörő konténerhajó megépítését tervezi. A projekt megvalósításához a jövőben közös vállalat létrehozását is tervezik.
„Az Északi-tengeri hajózási útvonalon a forgalom növelését tehát segíti az egyre szorosabbá váló együttműködés Kína és Oroszország között, amely rövid távú célja az útvonalon szállított rakomány 50 millió tonnás mennyiségének elérése évenként”
Kínát azonban a geopolitikai szempontokon kívül nemcsak az Európa felé irányuló kereskedelem alternatív útvonalaként, hanem az orosz északi területekre irányuló befektetések miatt is egyre inkább érdekli az Arktisz, ezen belül az Északi-tengeri hajózási útvonal. Jó példa erre, hogy egy komplex, a bányászattól az akkumulátor gyártáson át az újrahasznosításig tartó lítium projektet terveznek Oroszországban, amelybe Kína egyelőre a kutatásba és a technológia fejlesztésébe azonnal beszállt. Az orosz mércével is hatalmas projektet készít elő a Norilszk Nikkel és a Roszatom vegyesvállalata, a Polar Lítium készíti elő, és a munkába bevonta a lítium beruházásokban nagy tapasztalattal rendelkező kínai MCC International Incorporation társaságot. A lítium a Kola-félszigeten lévő Murmanszk közelében lévő Kolmozerszkoje lelőhelyen található, az ipari komplexum Moncsegorszk városban lenne. A lelőhelyen 75 millió tonna lítium érc található. Ez Oroszország legnagyobb lítium lelőhelye, itt található az ország lítium készletének 18,9 százaléka, más forrás szerint mintegy negyede.
„Ám nemcsak Kína, hanem India is érdeklődik az északi hajózási útvonal iránt”
Ez érthető, hiszen India kereskedelmének túlnyomó része a tengeri szállításhoz kapcsolódik. Az Oroszország és India közötti együttműködési területek fejlesztése lendületet kapott az indiai Csennai kikötőből Vlagyivosztokba és vissza vezető tengeri folyosó létrehozására irányuló kezdeményezéssel. A tengeri folyosóra eredetileg úgy tekintettek, mint az India és a távol-keleti régiók közötti kölcsönös kereskedelmi forgalom kiépítésének eszközére. Jelenleg fontolóra veszik a Vlagyivosztok-Csennai tengeri folyosó összekapcsolásának lehetőségét az Északi-tengeri hajózási útvonalon keresztül történő nemzetközi konténer tranzit megszervezésére irányuló projekttel, amely egy vlagyivosztoki közlekedési és logisztikai csomópont megépítését, és a hajóról hajóra történő átrakodás technológiájának alkalmazását foglalná magában. Ezáltal csökkentenék a rakomány célkikötőkbe történő szállításának teljes idejét, és növelnék az útvonal jövedelmezőségét.
„S hogy e terveknek milyen jelentőséget tulajdonít a két ország, azt mutatja, hogy az indiai miniszterelnök közelmúltbeli moszkvai látogatása során megállapodás született az Oroszország és India közötti, az Északi-tengeri hajózási útvonalon keresztül történő teherszállítás idejének és költségeinek csökkentésére irányuló közös erőfeszítések folytatásáról”
Az Északi-sarkvidék és a globális kék gazdaság fejlődéséhez, a globális ellátási láncok fenntarthatóságának javításához A Roszatom egyéb nemzetközi együttműködési megállapodásokkal is hozzájárul. Ezek egyúttal további munkahelyeket teremtenek, növelik az Oroszország sarkvidéki régióinak GDP-jét, valamint lendületet adnak a kapcsolódó iparágak fejlődésének, és növelik a környezetbiztonság szintjét.
Ezek közé tartozik a világ vezető digitális szállítmányozási-logisztikai cégével, a 100 ezer alkalmazottat foglalkoztató DP World vállalattal 2021-ben létrejött megállapodás, amelynek értelmében a saját logisztikai üzletágat építő Roszatom, és a dubaji székhelyű globális logisztikai vállalat az északi hajózási útvonal igénybevételével közösen fejleszti a konténeres áruszállítást Európa és Kelet-Ázsia között. A DP World orosz partnerével mintegy kétmilliárd dollárt fektet az északi hajózási útvonal fejlesztésébe.
„Az Északi-tengeri útvonalon keresztül történő eurázsiai logisztika és tranzit konténerszállítások fejlesztésére – ez egy kísérleti konténervonal és kikötő átrakodóhely létrehozását jelenti – 2023-ban a Roszatom és a DP World közös vállalatot hoztak létre, a Nemzetközi Konténerlogisztika Kft.-t (ICL)”
A projekt kísérleti szakaszában magas jégosztályú konténerhajók, valamint szállítási és logisztikai csomópontok építését tervezik a Murmanszki területen és a Tengermelléki határterületen. A szállítási és logisztikai csomópontokban a rakomány speciális jégosztályú konténerhajókról nem jégosztályú hajókra való átrakódása történik a konténerek Eurázsia célkikötőibe való későbbi szállítása céljából.
„Szintén 2023-ban a Roszatom és a DP World stratégiai együttműködési megállapodást írtak alá a BRICS-tagországok és partnerországok közötti logisztikai integráció erősítése érdekében. A társaságok együttműködése a globális ellátási láncok bővítésére és megbízhatóságának javítására, a globális áruforgalom növelésére, és a globális fenntarthatósági napirend megvalósítására irányul”
S hogy milyen lehetőségek rejlenek még az Északi-tengeri hajózási útvonalban, azt mutatja, hogy Szentpétervár például azt tervezi, hogy kiterjeszti az exporttámogatási intézkedéseket, és fontolóra veszi annak lehetőségét, hogy támogatott konténervonatokat küldjenek Brazíliába, Venezuelába, Tanzániába és Kubába helyi gyártók áruival. A kombinált rakományok szállításának lényege, hogy a különböző ügyfelektől származó árukat egyetlen kombinált rakományba vonják össze. A hangsúly a kis árutételeken van, amelyek nem igényelnek különleges tárolási feltételeket, és különleges hőmérsékleti feltételeket. Az Export Support Center fedezi a rakomány konszolidációjával, az ügynöki támogatással, a konténeres fuvarozással, a vámkezeléssel, a tárolással és az áruk Szentpétervár kikötőjéből történő kiszállításával kapcsolatos összes költséget. Ez lehetővé teszi a szentpétervári exportőrök számára, hogy jelentősen csökkentsék a rakomány szállítási és szállítási költségeit a végső vásárlóhoz, ami az áruk versenyképességének jelentős növekedéséhez vezet a két legnagyobb világpiacon. A jelenlegi szakaszban az új támogatási intézkedés földrajzi területe Kína négy kikötőjére, Sanghajra, Qingdaora, Ningbora és Nansára terjed ki.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
