//Kijev osztályozza a kisebbségeket
Becsengettek. Tanóra a kárpátaljai Nagyszőlős iskolájában 2017. szeptember 12-én #moszkvater

Kijev osztályozza a kisebbségeket

MEGOSZTÁS

A kárpátaljai magyar szervezetek aggasztónak tartják, hogy ígéreteivel ellentétben az új ukrán politikai vezetés tovább folytatja az előző kormányzat által elkezdett kisebbségellenes politikát.

Becsengettek. Tanóra a kárpátaljai Nagyszőlős iskolájában 2017. szeptember 12-én #moszkvater
Becsengettek. Tanóra a kárpátaljai Nagyszőlős iskolájában 2017. szeptember 12-én
Fotó:Székelyhidi Balázs

Az egy hete módosított ukrán oktatási törvény némileg javíthat a magyar-ukrán kapcsolaton. Legalábbis ezt reméli  Dmitro Kuleba európai integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes. A politikus Twitter oldalán úgy fogalmazott, hogy a középfokú oktatásról elfogadott jogszabálynak „segítenie kell bennünket a múlt problémáinak megoldásában, és most mindkét országnak előre kell lépéseket tennie”. A törvény mostani elfogadásával Kijev állítása szerint teljesítette a Velencei Bizottság minden ajánlását.

„Kuleba reményeit cáfolja, hogy a kárpátaljai magyar szervezetek tiltakoznak a törvény kisebbségi nyelvhasználatot érintő tételei ellen”

Mint a Brenzovics László (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke), Orosz Ildikó (a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke) és Zubánics László (az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke) által aláírt nyilatkozat fogalmaz, a parlament által 2020. január 16-án elfogadott „Teljes általános középoktatásról” szóló, 0901. számú törvény az ország alkotmányát és nemzetközi vállalásait semmibe véve megfosztja a nemzetiségi kisebbségeket az anyanyelven tanulás lehetőségétől. A kárpátaljai magyar szervezetek sajnálatosnak tartják, hogy sem a Velencei Bizottság ajánlásait, sem a nemzeti kisebbségek javaslatait nem vették figyelembe a törvény második olvasatban történő kidolgozásakor. Rendkívül aggasztónak tartják, hogy ígéreteivel ellentétben az új ukrán politikai vezetés tovább folytatja az előző kormányzat által elkezdett kisebbségellenes politikát.

„A törvény bevezetése esetén az ukrajnai nemzeti kisebbségek elvesztik a szabad nyelvválasztás lehetőségét az oktatás területén, ezért a magyar szervezetek felkérik az állam elnökét, hogy ne írja alá ezt a kisebbségek, így a kárpátaljai magyarok megmaradását is alapjaiban veszélyeztető törvényt”

Ellenzi az oktatási törvényt Hennagyij Moszkal, Kárpátalja volt kormányzója is., aki felrótta a törvényhozásnak, hogy meggondolatlanul döntenek olyan dolgokról, mint például az oktatási törvény, ami szerinte több sebből is vérzik. A politikus a PMG hírügynökség tudósítása szerint elmondta, hogy kormányzása alatt nem azt tette, amire Kijev utasította, hanem azt, ami az emberek javát szolgálta. „Én talán még kevésbé kedveltem az akkori kormányt, mint Orbán. Én mindig is elleneztem az oktatási reformhoz hasonló megnyilvánulásokat. Az előző vezetőség teljesen megfeledkezett arról, hogy minden megyének vannak történelmi sajátosságai” Viktor – nyilatkozta Moszkal.

A törvény három csoportba sorolja az Ukrajnában élő kisebbségeket, és eszerint ír elő számukra megfelelőnek tartott oktatást. Az első az úgynevezett őslakos népek, amelybe főként a krími tatárok tartoznak, s amelyeknek nincs saját államuk, valamint nyelvük különösen megóvásra, fejlesztésre szorul. Számukra a törvény biztosítja az anyanyelven történő oktatást az ukrán nyelv tanulása mellett az elsőtől a tizenkettedik osztályig.

A második csoportba az európai uniós tagállamok nyelvét beszélő kisebbségek kerültek. Számukra az ötödik osztályig biztosított az anyanyelven történő oktatás. Az ötödik osztályban az éves óraszámok legkevesebb 20 százalékánál viszont már el kell érni, hogy ukrán nyelven folyjon az oktatás, és ezt folyamatosan növelni kell. A kilencedik osztályig ennek az aránynak a tantárgyak 40 százalékáig kell eljutnia, a felsőbb osztályokban pedig legalább a 60 százalékot el kell érnie.

A harmadik modellt a maradék, az ukránhoz közel álló nyelvet beszélőknek, elsősorban az orosz ajkúak számára dolgozták ki. Számukra az ötödik osztályig szintén biztosított az anyanyelven történő oktatás. Az ötödik osztályban és attól felfelé viszont legalább a tanórák 80 százalékában át kell térniük az ukrán nyelvű oktatásra.

„A törvény diszkriminatív módon megkülönbözteti az ország állampolgárait, és továbbra is hátrányos helyzetbe hozza a kisebbségeket. Arról nem is beszélve, hogy a magyarokat vagy az oroszokat nem tekinti őslakos népnek Ukrajnában”

Miközben tehát az Alkotmány kimondja, hogy jogait tekintve Ukrajna minden polgára egyenlő, az állam mégis csoportokra osztja, avagy kasztokba kényszeríti polgárait az oktatáshoz való hozzáférés tekintetében, fogalmaz törvény kapcsán a Kárpátalja című lap is. A fentiek alapján az anyanyelven történő oktatást, ami a tanulás leghatékonyabb formájának minősül, az állam kizárólag az államalkotó nemzet, az ukrán számára biztosítja, míg a nemzeti kisebbségeket gyakorlatilag megfosztja ettől a jogtól. Ugyancsak negatív diszkriminációnak tekinthető, hogy úgynevezett őshonos népnek minősítve kiemeli a jogszabály a többi kisebbség közül a krími tatárokat, holott a kárpátaljai magyarság is őshonos nép a szülőföldjén, Kárpátalján. Végül szintén leplezetlen diszkrimináció, hogy megkülönbözteti a törvény az anyanyelven történő oktatás lehetőségeit tekintve az Európai Unió hivatalos nyelvein beszélőket azoktól a kisebbségektől, amelyek anyaországa – már ha van egyáltalán – nem uniós tagország.

„A magyar-ukrán viszony a 2017-ben elfogadott ukrán oktatási törvény, és az abban lévő nyelvi cikkely miatt romlott meg. Magyarország és a kárpátaljai magyar szervezetek elsősorban azt kifogásolták, hogy a nemzetiségi iskolákban az ötödik osztálytól kötelező áttérni az ukrán nyelvű oktatásra a tantárgyak többségénél, ami szerintük sérti a kisebbségek már megszerzett jogait”

Budapest a törvény elfogadása óta blokkolja az Ukrajna-NATO Bizottság nagykövetinél magasabb szintű tanácskozásait.  Az Európai Tanács Velencei Bizottsága 2017 decemberében több ajánlást is megfogalmazott Kijevnek, amelyekkel kiegyensúlyozhatja az oktatási törvényt, megfelelve minden kisebbségvédelmi szabálynak. Ezek között szerepelt a törvény életbe léptetésének kitolása 2023-ra, amelyet Kijev már a nyáron elfogadott. A most elfogadott törvény aligha fogja segíteni a megromlott magyar-ukrán viszony oldódását, és nagy eséllyel nem fog áttörést hozni Szijjártó Péternek a hírek szerint a közelgő kijevi látogatása sem. A magyar fél ugyanis már a vita kirobbanásakor leszögezte, hogy Budapest a kárpátaljai magyar szervezetek álláspontját tartja irányadónak. Bár a vizit célja minden bizonnyal Orbán Viktor egy ideje esedékes látogatásának előkészítése, a magyar-ukrán csúcstalálkozónak ebben a helyzetben nincs sok értelme. A kisebbségi politikában ugyanis eddig lényegében az új hatalom is lényegében elődje útján jár. Volodimir Zelenszkij mindezt megcáfolhatná azzal, ha például nem írná alá a most elfogadott törvényt.

MEGOSZTÁS