//Kijev csalódott, Moszkva örül
Budapest, 2022. április 4. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke győzelmi beszédet mond a Fidesz-KDNP eredményváró rendezvényén, a Bálnában az országgyűlési választás és gyermekvédelmi népszavazás napján, 2022. április 3-án. Mögötte Máger Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, a Fidesz alelnöke, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Kubatov Gábor pártigazgató, Gál Kinga európai parlamenti képviselő (b-j) #moszkvater

Kijev csalódott, Moszkva örül

MEGOSZTÁS

Vlagyimir Putyin már gratulált a győzelemhez Orbán Viktornak, arról azonban nem tudunk, hogy ezt Volodimir Zelenszkij is megtette-e. Pedig, mint láttuk, az ukrán államfő kiemelt figyelemmel kísérte a voksolást. A magyar parlamenti választások eredménye csalódást okozott Kijevben, míg érezhető örömmel és megkönnyebbüléssel fogadták azt Moszkvában.

Budapest, 2022. április 4. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke győzelmi beszédet mond a Fidesz-KDNP eredményváró rendezvényén, a Bálnában az országgyűlési választás és gyermekvédelmi népszavazás napján, 2022. április 3-án. Mögötte Máger Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, a Fidesz alelnöke, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Kubatov Gábor pártigazgató, Gál Kinga európai parlamenti képviselő (b-j) #moszkvater
Budapest, 2022. április 4.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke győzelmi beszédet mond a Fidesz-KDNP eredményváró rendezvényén, a Bálnában az országgyűlési választás és gyermekvédelmi népszavazás napján, 2022. április 3-án. Mögötte Máger Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, a Fidesz alelnöke, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Kubatov Gábor pártigazgató, Gál Kinga európai parlamenti képviselő (b-j)
Fotó:MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Sajnálatos módon a magyar választási kampány részévé vált az orosz-ukrán háború. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a szomszédban kirobbant háború felülírt mindent, és a hozzá viszonyulás jelentős mértékben meghatározta a választások végkimenetelét is. A Fidesz e tekintetben is jobban ráérzett a magyar mentalitásra, és a stabilitást, a magyar érdekekből kiindulva az óvatos távolságtartást, a háborúból kimaradást kommunikálva csak ráerősített a fölényére. Az ellenzék harcos retorikai összevisszasága és igazodási kényszere nem nyerte el a többség tetszését. Mint ahogy az sem hozott szavazatokat, hogy az ellenzék igyekezett összemosni a magyar kormányfőt az agresszióval és Vlagyimir Putyinnal.

„A kampányba az ellenzék oldalán nyíltan beavatkozott az Orbán Viktornak és Magyarországnak háromszor is nekimenő ukrán elnök, aki érezhetően nagyon örült volna a kormányfő bukásának. Ugyanakkor Moszkvában a kétoldalú  kapcsolatok alakulását féltve érezhető aggodalommal figyelték a választást”

Orbán Viktor vasárnap esti beszédére utalva az ukrán külügy cáfolta, hogy  Zelenszkij részt vett volna a magyarországi kampányban, hiszen mint fogalmazott, most fontosabb számára, hogy az orosz agresszióval küzdjön. A külügy szerint hálás lehet Orbán Viktor azért, hogy a háború nem érte el Magyarország határait, ez pedig az ukrán emberek hősiességének köszönhető, miután visszatartották az erőszakosan támadó oroszokat.

„Maradjunk annyiban, ha az ukrán vezetésen múlik, akkor nem Orbán Viktor Magyarország következő miniszterelnöke”

Ám hiába tett meg a váltásért mindent Zelenszkij elnök, Orbán marad. Ezt érezhető csalódással fogadták Kijevben, ahol már a kampányban arról cikkezett az ukrán sajtó, hogy ugyanaz a képlet, mint Oroszországban, és Orbán Viktor tudatosan alakítja autokráciává az Európai Unió egyik tagországát. De a Magyarországot már régóta bíráló Jevropejszkaja pravda arról is külön cikket írt, hogy miként változtatták Orbánt véglegesen Oroszország szövetségesévé a választások. Ugyanazt kommunkáűlta tehát az ukrán sajtó hatalomhoz közel álló szegmense, mint a hazai ellenzéki média.

„Ezek után aligha lepődhetünk meg azon, ha az ereményekből Kijevben nem túl barátságosan és erős leegyszerűsítéssel azt a következtetést vonták le, hogy Orbán győzelme a totalitárius rendszert erősíti, és még szorosabban köti Magyarországot Oroszországhoz”

Pontosabban fogalmazva, ezt próbálja sugallni Olha Sztefanisina európai integrációval foglalkozó kormányfő-helyettes nyilatkozata. A cél egyértelműen a magyar kormány lejáratása. Sztefanisina az ukrán vezetéstől az utóbbi időben megszokott módon kinyilatkoztat és felszólít. Ezúttal arra hívja fel a nemzetközi közösséget, hogy ne engedje Orbánt tovább közeledni Moszkvához, és akadályozza meg a totalitárius rendszer erősítését. Mondja ezt az az ukrán politikus, akinek a kormánya a háború előtt is lábbal tiporta az európai értékeket, magát az orosz agressziót pedig egyebek mellett az ellenzék pártok végleges elhallgattatására, és a média egyszólamúvá tételére használta ki. A Jevropejszkaja pravda kérdésére válaszolva a politikus megjegyezte, hogy Orbán győzelme után semmi jót nem vár a magyar féltől Ukrajna euroatlanti integrációjával kapcsolatban. Ezzel szemben Sztefanisina Budapest és Moszkva további közeledését vetíti előre, ami semmi másról, mint a geopolitikai realitások ismeretének hiányáról árulkodik. De mindez érthető, hiszen az érezhető ellenszenv elhomályosítja a tisztánlátást.

„Az ukrán politikus egyúttal felhívta az Európai Unió figyelmét a demokrácia magyarországi gyengülésére, és a tízezrek haláláért felelő agresszorral történő összejátszásra. Az pedig teljes szerepzavarról árulkodik, hogy a politikus szerint Kijev majd mindent megtesz azért, hogy totalitárius rezsimek alakuljanak az Európai Unióban, mint ahogy azért is, hogy erősödjön Oroszország befolyása”

Világos beszéd, amelyből kiviláglik, hogy Magyarország semmi jót nem várhat a közeljövőben Kijevtől, és még inkább aggódhat a kárpátaljai magyar kisebbség sorsa miatt. Nem meglepő, de ha az ukrán elit még a háború közepette is ekkora figyelmet szentelt a magyar választásoknak, akkor az elnök vagy a kormányfő-helyettes azért megnyugtathatta volna a jelenlegi helyzetben a kárpátaljai magyar kisebbséget, Budapestnek pedig megköszönhette volna a humanitárius segítséget. Mindezek után nem meglepő, hogy az ukrán sajtó lakonikusan számolt be a számára nem kedvező eredményről, miközben korábban hangsúlyosan foglalkozott Orbán bukásának esetleges lehetőségével.

„Oroszországban éppen ellenkező előjellel, féltő aggodalommal, és megerősítésre várva figyelték a magyar és a szerb választások alakulását”

Nem véletlen tehát, hogy a sajtó a vezető hírek között hozta a budapesti és a belgrádi eredményeket, amelyekből azt olvasták ki, hogy azért vannak még barátai Oroszországnak Európában is. Mindez a következtetés nem véletlen annak fényében, hogy a magyar kampány hajrájának fő témájává vált a viszonyulás Oroszországhoz, és a végeredményből ítélve azért győzött a pragmatikus megközelítés, és vesztett a zsigeri ruszofóbia. Ahogy azonban e két választás kapcsán a Valdaj Klub napi beharangozója is megállapítja, az orosz sajtó kétségbeesetten kapaszkodik minden olyan apró momentumba, amellyel igazolhatja, hogy Oroszország nem szigetelődik el. úgy is fogalmazhatnánk, hogy Orbán és Vucsis győzelmét szinte sajátjukként kezelik az oroszok, és egyébként a a belaruszok is. Elsősorban ebből a szempontból értékeli a magyar választást az eadaily.com írása is.

„Orbán Viktor diadala és az euroatlanti <fordulat> csődje címmel ír az ismert orosz portálon elemzést a Közép-Európát jól ismerő Vagyim Truhacsev”

A politológust meglepte a Fidesz-KDNP győzelmének aránya, ám érezhető elégedettséggel állapítja meg, hogy az euroatlanti és oroszellenes irányultságú ellenzéki erők széles összefogása sem  tudta megakadályozni Orbán sorrendben negyedik kétharmados győzelmét. Az euroatlanti „fordulat” elbukott, így – teszi hozzá a szakértő – Magyarországon aligha törik meg az Oroszország számára kedvező politikai irányvonal. A politológus felidézi, hogy Orbán Viktor következetesen fellépett az Oroszországgal szembeni szankciók ellen – ám mint a szerző megjegyzi, az EU nyomására mindig megszavazta azokat -, állandó vendég lett Moszkvában, és szoros az energetikai együttműködés a két ország között.

„Vagyim Truhacsev szerint a magyar kormányfő az elmúlt hónapban sem hazudtolta meg önmagát. Elítélte Ukrajna megtámadását, és helyt adott a NATO-csapatoknak, ám nem engedte az országon keresztül a fegyverszállítást Ukrajnába, és kiállt az ellen is, hogy a szankciókat kiterjesszék az energetikai szektorra”

Az írás hosszasan és alaposan elemzi a magyar belpolitikai helyzetet is, amelyből talán csak az nem helytálló, sőt megmosolyogtató megállapítás, hogy Orbánt óvatosságra intheti a KDNP maradása az Európai Néppártban, és a koalíciós partner visszafogottsága Oroszország viszonylatában. Azért a szerző megnyugtatja olvasóit, hogy a Fidesznek a KDNP nélkül is megvan a többsége a parlamentben.

„Az orosz sajtó egyébként a szerb választásokkal egyetemben kiemelten, de tárgyilagosan, a tényekre szorítkozva és Orbán beszédét ismertetve foglalkozott a választásokkal. A kormányfő szavai közül kiemelték, hogy Orbán az ellenfelei között sorolta fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt”

A magyar választások eredményéről beszámoló TASZSZ állami hírügynökség azért a már jelzett mederben megjegyzi, hogy Orbánnak sikerült a megfelelő politikai irányt kiválasztania a szomszédos ukrajnai katonai konfliktus körülményei között, amely a választási kampány fő témájává vált.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.