Pavlo Klimkin külügyminiszter Budapest az állampolgárság osztogatásával közel került a „vörös vonalhoz”

Néhány hete még Grezsa István miniszteri biztost akarta kitiltani Ukrajnából Kijev, most pedig a beregszászi konzult utasítaná ki. Készen van már közben az új nyelvtörvény, amely szintén érzékenyen érinti a kisebbségeket. A jövő márciusi elnökválasztás közeledtével a két ország között elmérgesedett viszony további romlásával lehet számolni. Petro Porosenko államfő ugyanis csak a nacionalista hangulat hullámán tarthatja meg posztját, az indulatok felkorbácsolása pedig tovább rontja a kisebbségek helyzetét. Kiemelten érvényes ez a kárpátaljai magyarokra, akik az Donbasz oroszai mellett Kijev és a nacionalisták első számú célpontjaivá váltak.

Még el sem ültek a Grezsa István titulusa keltette hullámok, máris itt az újabb botrány. Grezsa Istvánnal az volt az ukrán külügy baja, hogy Kárpátalja fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programért felelős miniszteri biztosnak nevezték ki, s tisztségének elnevezése sérti Ukrajna szuverenitását és Kijev szerint ez a magyar szeparatista törekvések újabb jele. A külügyminisztérium még augusztus elején azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben Budapest nem ad megfelelő magyarázatot a biztos kinevezésével kapcsolatban, akkor megtiltják Grezsa beutazását Ukrajnába. A poszt megnevezése valóban sértheti az ukrán érzékenységet, s Szijjártó Péter ígéretet is tett annak felülvizsgálatára.

Kijev eközben már újabb botrányt robbantott ki, amely tovább növeli a kétoldalú kapcsolatokban enélkül is meglévő feszültséget. A YouTube videomegosztón jelent meg egy rejtett kamerával készült felvétel, amelyen ukrán állampolgárok magyar állampolgársági esküt tesznek Magyarország beregszászi konzulátusán. Ezt követően az ukrán külügyminiszter nem zárta ki a beregszászi magyar konzul kiutasítását. Klimkin a Facebook-oldalán közzétett videoüzenetében kijelentette, „jól tudtuk, mi zajlik a magyar konzulátuson, figyelmeztettük magyar kollégáinkat, de most erre bizonyítékunk van. Ezt a bizonyítékot nem lehet elhallgatni, reagálni kell rá” – tette hozzá. Az ukrán diplomácia vezetője a jövőről két opciót vázolt fel. Az egyik a valós együttműködés, a másik – mint fogalmazott – út a semmibe.

„Az ukrán sajtó már 100 ezer útlevél kiállításáról beszél”

Szijjártó Péter minderre reagálva elítélte a kárpátaljai magyarok megfélemlítésére tett kísérleteket. A külgazdasági és külügyminiszter kifejezetten barátságtalan lépésnek nevezte, hogy a beregszászi magyar főkonzulátuson rejtett kamerával készített felvételeket felhasználták az ukrán választási kampányban, s egyesek a magyarellenességre apellálva szereznének szavazatokat. A felvételek a Szijjártó szerint megbízásból készülhettek és szivároghattak ki. A miniszter hozzátette, hogy a felvételen rögzített állampolgársági eskütétel minden jogszabálynak megfelel, így csak belpolitikai okokkal, a közelgő választással magyarázható, hogy az ukrán külügyminiszter kifogásolta azt. „A kettős állampolgárság bevett gyakorlat az EU-ban, az ukrán tiltakozások ezért nem arra utalnak, hogy Kijev komolyan gondolja az európai integrációt és a NATO-tagságot” – fogalmazott a miniszter. Szijjártó Péter közölte azt is, hogy a kormány barátságtalan és kockázatos lépésnek tekintené, ha Ukrajna kiutasítaná a beregszászi konzult. A miniszter ennek kapcsán megjegyezte, hogy a jövőben is szükség lehet az Ukrajna integrációját lassító intézkedésekre.

Klimkin minderre azt üzente vissza, hogy Magyarország elérte a tűréshatárt a kétoldalú kapcsolatokban, a magyarok nem fogják csak úgy osztogatni az állampolgárságot, nem fogják manipulálni az ukrán állampolgárokat, s az ukrán kormány már vizsgálja a Kárpátalján folyó magyar tevékenység finanszírozási mechanizmusait. Az ukrán külügyminiszter az 1+1 televíziós csatorna vendégeként kifejtette, hogy tavaly 22 ezer magyar származású ukrán állampolgár részesült támogatásban. Mint fogalmazott, Kárpátalján minden ötödik magyar család kap támogatást, s hogy milyen pénzből, milyen mechanizmusokon keresztül, azt most vizsgálják. Klimkin nemzetbiztonsági kihívásnak nevezte az állampolgárság osztogatását. Kijev szerinte erre vonatkozóan az Európai Unióban minden országnak megvan a saját gyakorlata. Az ukrán jogrendben a kettős állampolgárságért nem jár semmilyen büntetés, de az illető elveszti ukrán állampolgárságát.

„Eközben az ukrán határátkelőkön is folytatódik a kárpátaljai magyarság elleni hadviselés”

Emiatt nyilatkozatban tiltakozott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség is. A KMKSZ elnöksége felháborítónak tartja, hogy az ukrán határőrség és a biztonsági szolgálat nyomásgyakorlással próbálja megfélemlíteni a kárpátaljai magyarokat. Például úgy, hogy az ukránon kívül más országok útlevelét keresve megmotozzák őket. A szövetség magyarázatot követel az illetékesektől arra, hogy az ukrán államhatár átlépése során milyen indokkal tartják fel és vetik kiterjedt ellenőrzés alá – akár több órás várakoztatással, jegyzőkönyv kiadása nélkül – a magyar nemzetiségű kárpátaljai ismert közéleti személyiségeket. Orosz Gézát, Beregszász alpolgármesterét például nyolc és fél órán át vizsgálták a határátkelőn, jegyzőkönyvet pedig nem voltak hajlandóak kiállítani a megalázó intézkedésről. Hasonlóan járt Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Járási Középszintű szervezetének a vezetője, járási képviselő is, akit több mint négy órán át tartóztattak fel a Csap és Záhony közötti határállomáson.

Az újabb Budapesttel szembeni provokáció időzítése aligha véletlen. Lehet ez válasz Orbán Viktor moszkvai tárgyalásaira, de Kijevet bátoríthatja az EU-ban  Magyarországgal  szemben a 7.cikkely elindítása is. Mint ahogy magyarázható ez az ukrán politikai szezon indulásával is, amely a tavaszi elnökválasztás miatt a megszokottnál is feszültebbnek ígérkezik. Ebben   a helyzetben lesz tehát miről tárgyalni jövő kedden a New York-i ENSZ-közgyűlés alkalmával Szijjártó Péternek és Pavlo Klimkinnek. Utóbbi az alaphangot megadta azzal, hogy elmondása szerint közölni kívánja magyar kollégájával, a konzulnak semmi dolga Kárpátalján, s jobban teszi, ha Budapesten osztogatja a magyar útleveleket a magyar állampolgároknak.

                                                                                                                                         *

„Függetlenek”. Az Ukrajna és Magyarország között ismét kiéleződött feszültség érthető módon az orosz sajtóban a vezető hírek között szerepel. Ennek kapcsán az állami csatorna a 60 perc nevű műsorában skype-on keresztül élőben kapcsolták Horváth Gábort, akit a Népszava független napilap főszerkesztőjeként mutattak be. A műsorvezető kérdésére, hogy miért lett kiállítva 100 ezer magyar útlevél, az újságíró visszakérdezett: „Az oroszok örülnének, ha a japánok a Kuril-szigeteken útleveleket állítanának ki? Majd azt fejtegette, hogy megérti az ukránok, s ő nem felel a magyar kormány cselekedeteiért. Mint fogalmazott, azért állítják ki tömegével az útleveleket, hogy buszokkal szavaztassák a tömeget a választásokon, ahogyan legutóbb is történt. Ezt követően az interjút gyorsan leállították.