„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„Akárcsak a Storm Shadow cirkáló rakéták vagy a GMLRS precíziós tüzérségi lőszerek esetében ismét kell némi idő az az orosz légvédelemnek, amíg az képes lesz az újonnan megjelent kihíváshoz adaptálódni”
Fotó:EUROPRESS/str/South Korean Defence Ministry/AFP
Október 17-ére virradóra átfogó rakétatámadás érte a Zaporozsjei terület délkeleti részén található Bergyanszk repülőterét. Bár az orosz fél által elszenvedett károk pontos mértéke e sorok írásáig sem tisztázott, ám az már biztos, hogy
„Kijev első alkalommal vetette be az MGM-140 ATACMS típusú ballisztikus rakétát”
Azt a rakétát, amelynek átadását Washington egészen a támadást követő ukrán győzelmi jelentésekig kegyesen elhallgatta, sőt egyenesen tagadta. Ahogy azt már a szeptember végi elemzésünkben is részletesen bemutattuk, az MGM-140 ATACMS lényegében az szovjet Tocska-U és az orosz Iszkander-M ballisztikus rakéták amerikai megfelelőjeként írható le.
Az ATACMS rakéta alváltozatai
Forrás:Lockheed Martin
Azaz mobil szárazföldi indítóállásokról biztosítanak hadműveleti – taktikai – szinten mélységi csapásmérő képességet az ellenséges vonalak mögötti kiemelt objektumokkal – mint parancsnoki központok, lőszerraktárak vagy egyéb infrastrukturális elemek – szemben. Az ATACMS rendszer sajátossága szovjet-orosz társaival szemben, hogy konténeres kialakításánál fogva mind a lánctalpas M270 MLRS, mind pedig a kerekes M142 HIMARS rakétatüzérség átalakítás nélkül képes azok alkalmazására.
„Mint az várható volt, Kijev a korai gyártású, kazettás robbanófejjel felszerelt M39 típusú alváltozatot kapta meg, amelynek hatótávolsága 165 kilométer”
Noha ez elsőre nem tűnhet soknak, ám a Dnyepropetrovszki területről indítva már könnyen csapást lehet mérni vele az Azovi-tenger partján fekvő orosz ellenőrzésű területekre, így Bergyanszkra is. Az orosz Rybar Telegram csatorna szerint a kedd hajnali akció során az ukrán fél összesen hat rakétát indított, amelyből a telepített orosz légvédelem hármat volt képes még időben elfogni, míg további három már a repülőtér területén csapódott be. Egyúttal a Rybar információi alapján az ATACMS mellett a támadásban a szintén nagy hatótávolságú GLSDB rakétát is bevetette Kijev, ám arról mindeddig nem érkeztek fényképes bizonyítékok.
A Bergyanszkot ért támadás a Rybar Telegram csatorna infografikáján
Forrás:Rybar
A repülőtér területén fellelt fel nem robbant altöltetek, illetve rakétatest roncsok alapján egyértelműen megállapítható, hogy Kijev a már említett MGM-140A Block I, ismertebb nevén M39 típusú rakétát alkalmazta. Mint azt már említettük, ezen típus 165 kilométeres hatótávolsága bár elmarad az ATACMS család többi rakétájának 300 kilométerétől, ám cserébe 950 darab M74 típusú altöltet hordozására képes. Az altöltetek pedig még a becsapódás előtt leválva nagy területen képesek szétszóródni, így tökéletesen eszközként jelentkeznek az olyan nagy kiterjedésű célpontok, mint a bergyanszki repülőtér ellen.
Az M39 rakéta működése
„Mi lehetett Kijev célja a támadással?”
Elsőként nem szabad elfeledkezzünk a PR faktorról, avagy akárhányszor a harctéri események nem az ukrán félnek kedveznek, akkor Kijev az ilyen jellegű kisebb vagy diverzáns akciókhoz fordul. Láttuk ezt már a krími híd, a szevasztopoli kikötő elleni támadások, vagy éppen prominens orosz háborúpárti személyek – mint Vladlen Tatarszkij haditudósító – elleni merényletek során.
Ezek az akciók hagyományosan minimális hatással vannak a háború egészének a menetére, ám az ukrán kormányzat mind a hazai közönség, mind a külföldi partnerei számára eredményként tudja eladni. Főleg, ha a jelenlegi helyzetet nézzük, ahol az ukrán ellentámadás sikertelensége és a palesztin-izraeli konfliktus egymást erősítő hatásai egyre inkább elvonják a Nyugat figyelmét – és pénzügyi eszközeit – Ukrajnától.
Mint az becsapódott rakéták roncsain lévő feliratokból kivehető, a támadás során alkalmazott eszközök 1996 októberi és 1997 szeptemberi gyártásúak. Mellesleg az M39 alváltozat gyártása 1997-ben ért véget
Forrás:Telegram
„Ám nem szabad az akciót pusztán PR szempontból nézzük, mivel fontos katonai megfontolások is meghúzódtak mögötte”
Egyrészt Bergyanszk számított eddig a zaporozsjei és dél-donbasszi – valamint részben a herszoni – frontszakaszokat kiszolgáló egyik legfontosabb helikopterbázisnak. Az ide települt repülőtechnika a relatíve kicsi távolság következtében könnyen, de legfőképp gyorsan képes volt légitámogatást nyújtani az ukrán támadások elhárítása során. Ugyanez igaz a jelenlegi Avgyejevka környéki orosz támadásra is, amellyel egy későbbi elemzésünkben részletesen foglalkozunk majd.
„A támadás következtében a repülőtér határozatlan időre mindenképp használhatatlanná vált”
Ez nem igazán a repülőtechnikát érinti, mivel még ukrán állítások is csupán 9 elpusztított helikoptert említenek. Orosz források szerint a támadás során összesen sérült meg 9 helikopter, amely közül 2 teljesen kiégett, míg 7 az első felmérések alapján javíthatónak bizonyult. A Rybar Telegram csatorna szerint a találatok elsődlegesen a lőszerraktárat érték és a robbanás onnan terjedt át a helikopterekre. Szerencse, hogy halálos áldozatokról mindeddig nem érkezett információ.
Az ukrán fél által nyilvánosságra hozott, nagy valószínűséggel orosz hajózók által készített videó a becsapódásokat követően
Ellenben a földi kiszolgáló infrastruktúra már jelentősebb károkat szenvedett, kezdve az üzemanyagszállító kamionokkal egészen az üzemanyag- és lőszerraktárakig. Mindezen berendezések, illetve felszerelések pótlása még gyors átcsoportosítás mellett is hosszabb időt vehet igénybe, ameddig Bergyanszk nem tudja kijelölt szerepét betölteni.
„A helikopterállomány ideiglenesen vélhetően a Zaporozsjei és Donyecki területek egyéb légibázisaira, illetve a Krímbe települhet át”
Utóbbi következtében viszont a helikopterflotta reakcióideje megnő és nem lesz képes olyan gyorsan reagálni az esetleges ukrán támadásokra, mint tette azt a bergyanszki kitelepüléssel. Ez bizonyos lehetőségeket ad az ukrán fél kezébe, ám kérdés Kijev ez milyen módon kívánja vagy tudja kihasználni.
Orosz Mi-28NM harci helikopter irányított páncéltörő rakétát indít Avgyejevka térségében
Az őszi esőzések közeledtével ugyanis szűkül az ukrán fél esetleges további támadó műveletei számára rendelkezésre álló időablak. Viszont az esőzések beköszönte egyben szintén korlátozza az orosz légierő működését, mivel főképp a forgószárnyas technika csak csökkentett üzemben képes operálni rossz időjárási körülmények között.
„Nem kizárt, hogy Kijev egy utolsó, nagy támadási hullám előkészítéseként támadta Bergyanszkot”
Utóbbi esetben vélhetően az ukrán hadvezetés egy átfogó támadással próbálkozna a már kialakult Rabotyino-Verbovoje vonal és a vremjevkai kiszögellés mentén, valamint potenciálisan egy Dnyeper átkelést is végrehajthat. Több szektor egyidejű támadásával Kijev célja vélhetően az orosz védelem széthúzása, illetve túlterhelése, amellyel ha a Szurovikin-vonal egészének áttörését nem is, de nagyobb területi még akár el is foglalhat.
A további támadások előkészítéseként az október 14-16 közti időszakban drasztikusan megnövekedett az amerikai műholdas felderítés tevékenysége a Krím és a Dnyeper térségében
Forrás:Rybar
Persze ehhez szükséges lenne az orosz védelem jelenlegi képességeinek drasztikus romlása, amely egy pusztán Bergyanszk elleni csapással nem érhető el. Az ATAMCS rakéták, valamint esetleges újabb Storm Shadow és Taurusz szállítmányok érkezésével ellenben nem kizárhatóak a Krím elleni újabb támadások, történjenek azok akár az ottani légibázisok, akár egyéb katonai objektumok ellen. Amennyiben ezek sikerrel járnának, az jelentősen rontaná a dél-ukrajnai orosz front védelmi képességeit.
„Továbbá a Bergyanszk elleni támadás ismételten rámutatott az orosz légierő egyik máig meg nem oldott problémájára”
Avagy az orosz haderőnek majdnem 1,5 éve állt rendelkezésre, hogy a stratégiai fontosságú bázison ha nem is betonfedezékeket, de legalább könnyűszerkezetes hangárokat létesítsen. Ezzel szemben, mint azt mind a nyugati műholdképeken, mind a helyszínen készült felvételeken láthatjuk, semmilyen ilyen jellegű munka nem történt. A helikopterek ugyanúgy a szabad ég alatt – közkeletűbb nevén csillaggarázsban – álltak az egyértelműen megmutatkozó veszély ellenére.
A nyugati műholdak már 2023 szeptemberében aktívan pásztázták Bergyanszkot
Forrás:Twitter/Brady Africk
Bár tény, hogy Oroszország a Herszon melletti Csernobajevka légibázis elleni sikeres ukrán támadások következtében jelentősen megváltoztatta frontközeli repülőterek üzemeltetését, ám mindez még mindig nem bizonyult elegendőnek. A repülőtechnika nagyobb területen történő szétszórása és a kisebb földsáncok létesítése nem tudja a védelem szempontjából pótolni a hangárok nyújtotta biztonságot.
„Akárcsak a Storm Shadow cirkáló rakéták vagy a GMLRS precíziós tüzérségi lőszerek esetében ismét kell némi idő az az orosz légvédelemnek, amíg az képes lesz az újonnan megjelent kihíváshoz adaptálódni”
Bár a cirkáló rakétákhoz képest a ballisztikus társaik előre kiszámítható pályán érkeznek, ám nagyobb sebességük folytán az elfogásra rendelkezésre álló idő jelentősen lerövidül. Az sem segíthette a légvédelem munkáját, hogy az elmúlt hónapokban Bergyanszkot az ukrán erők csak minimális léptékben támadták, egyfajta hamis biztonságérzetet adva. Ám az ATACMS rakéták beérkezésével mindez megváltozott.
Storm Shadow cirkáló rakéta elfogása Pancir rendszerrel
„Végezetül, ahogy a Bergyanszk elleni támadás, valamint az ATACMS rakéták titkolt szállítása is mutatja, egyáltalán nincs szó arról, hogy az Egyesült Államok kihátrálna az ukrajnai konfliktusból”
Persze, érthető módon most a figyelem óhatatlanul is a Gázai övezet térségére, illetve bővebb perspektívában a Közel-Keletre helyeződik, ám ettől még Washington nem fogja feladni a kelet-európai sakkjátszmáját. Nem kizárható, hogy ideiglenesen esetleg az izraeli igények miatt lecsökkenne az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segélyszállítások léptéke, ám ez nem lesz tartós. Jelenleg még mindig egy saját magának kedvező módon elhúzódó háború Washington érdeke Ukrajnában, amihez pontosan annyi támogatást fog Kijevnek nyújtani, hogy ez az állapot fenntartható legyen.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
csakafidesz says:
“az orosz haderőnek majdnem 1,5 éve állt rendelkezésre, hogy a stratégiai fontosságú bázison ha nem is betonfedezékeket, de legalább könnyűszerkezetes hangárokat létesítsen. Ezzel szemben, mint azt mind a nyugati műholdképeken, mind a helyszínen készült felvételeken láthatjuk, semmilyen ilyen jellegű munka nem történt. A helikopterek ugyanúgy a szabad ég alatt – közkeletűbb nevén csillaggarázsban – álltak az egyértelműen megmutatkozó veszély ellenére.”
——————————————————————————————————————————————————————
Ez azért meglepő. Mint a Debrecen melletti, mint a Kunmadaras-i volt szovjet légibázison a hangárak külön-külön, egy-egy vadászgép méretében vastag földréteggel, befüvesítve láthatóak, legalább 50 éve vannak védve. A Google Earth alkalmazásban jól látható, ahogyan kidomborodnak. Debrecennél a műúton haladva a kocsiból is láthatóak. A földdel borított füves sáncok nem teszik láthatatlanná a célpontot, de némi védelmet nyújtanak
HandaBandy says:
Kellett az újab “nagy durranás”. Íme. Pestiesen szólva adtak a PR háborúnak is egyet.
Anno a legeslegelején az ukránok is kialakítottak egy erődített védvonalat amit az oroszok még
nem érintettek. Lehet, hogy most majd belekezdenek? Ha a szakadár köztársaságok elméleti teljes
területét megszállják sok értelme már nem marad a katonai műveletnek. Esetleg Odessza póráz
gyanánt.