„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Makronóm Intézet
„Trzaskowski nem meglepő módon, Varsóban gyűjtötte be a legtöbb voksot, ahol az urnához fáradó választópolgárok 42,27 százaléka támogatta”
Fotó:EUROPRESS/Wojtek RADWANSKI/AFP
A lengyel elnökválasztás első fordulóját a várakozásoknak megfelelően, ám a vártnál szorosabb eredménnyel Rafał Trzaskowski, a Polgári Platform (PO) jelöltje nyerte meg. A jobbközép kormánypárt embere a voksok 31,36 százalékát húzta be a hivatalos eredmények szerint – ez több mint 6,1 millió szavazót jelent.
„A második helyen Karol Nawrocki, a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) által támogatott elnökjelölt végzett 29,54 százalékkal – körülbelül 5,7 millió szavazattal –, így ő nézhet majd szembe Trzaskowskival a második fordulóban, június 1-jén”
A radikális jobboldal legesélyesebb indulója, a Konföderációt képviselő Sławomir Mentzen 14,81 százalékot szerzett, ami körülbelül 2,9 millió voks. Egymilliónál többen szavaztak még a Mentzennél is szélsőségesebb Grzegorz Braunra, aki a választópolgárok 6,34 százalékának nyerte el a szimpátiáját. A teljes részvétel 67,31 százalék volt, ami a korábbi elnökválasztásokhoz képest átlagos, a legutóbbi, 2023-as parlamenti választások 74 százalékától viszont jócskán elmarad.
„Trzaskowski nem meglepő módon, Varsóban gyűjtötte be a legtöbb voksot, ahol az urnához fáradó választópolgárok 42,27 százaléka támogatta”
A vajdaságok szintjén a két legnyugatibb közigazgatási régióban, a Lubusiban és a nyugat-pomerániaiban érte el a legnagyobb arányt, mindkét helyen kicsivel 40 százalék felett. Varsó főpolgármestere győzelmet aratott még Alsó-Sziléziában, Pomerániában, a Nagy-lengyelországi vajdaságban, Opoléban, Kujávia-Pomerániában, Varmia-Mazúriában és Mazóviában – tehát az ország nyugati és északi régióiban. A legkevesebben a Kárpátaljai Vajdaságban (Podkarpackie) szavaztak rá: itt csak 31,52 százalékot ért el.
Nawrocki mögé a lengyel kárpátaljai választópolgárok közül álltak a legtöbben, itt 42,77 százalékos támogatottságot tudhat maga mögött, de megnyerte Kis-Lengyelország, Łódź, Szenkereszt (Świętokrzyskie), Lublin és Podlázia vajdaságot is. A legrosszabbul Pomerániában szerepelt, ahol a szavazatoknak csupán a 22,19 százalékát tudta megszerezni.
„Így tehát Lengyelország lényegében két részre szakadt, hiszen Trzaskowskival szemben Nawrocki a déli, keleti területeken volt népszerűbb. Sławomir Mentzen Kárpátalján és Podláziában érte el a legnagyobb támogatottsági arányt, mindkét vajdaságban 17 százalék körüli eredményt ért el”
Az eredmények azt mutatják, hogy Trzaskowski szempontjából a kampány neheze következik. A másik két kormánypárt, a Lengyelország 2050 és a Lewica jelöltje, Szymon Hołownia, illetve Magdalena Biejat egyaránt 5 százalék alatt teljesített. Hołownia a szavazatok 4,99, Biejat pedig a 4,23 százalékát szerezte meg, ami azt vetíti előre, hogy azok aránya, akiknek a másodlagos preferenciája szinte biztosan a PO lesz, 10 százalék alatt mozog.
„Hogy biztosítsa győzelmét, a varsói főpolgármesternek tovább kell mozgósítania pártjának, illetve a PO koalíciós partnereinek támogatói és a centristák körében. Eközben a szélsőjobboldali polgárok szimpátiáját is meg kellene próbálnia megnyerni”
Nawrockinak talán könnyebb dolga lehet, hiszen továbbra is azt kell tennie, amit eddig, egy erős és keményvonalas jobboldali jelöltnek mutatnia magát. Ha ezen a vonalon folytatja a kampányát, akkor behúzhatja a Konföderáció szimpatizánsait is, a támogatottságának fokozásához viszont két dologra mindenképpen figyelnie kell.
Egyrészt fokoznia kell a mozgósítást a PiS híveinek körében, másrészt nem kockáztathatja meg, hogy hasonló történjen, mint a 2020-as választásokon, amikor a Konföderáció színeiben induló Krzysztof Bosakra szavazók körülbelül fele-fele arányban voksoltak Dudára és Trzaskowskira a második körben. Akkor ugyanis az első kör után sokkal nagyobb volt a különbség a két legnépszerűbb jelölt között, mint most, és Trzaskowski még úgy sem tudta megelőzni a jelenleg regnáló elnököt, hogy 18 százalékkal több voksot gyűjtött be a második fordulóban. „Ami talán Nawrocki legnehezebb feladata, hogy a radikális jobboldal megszólításakor képes legyen áthidalni a nézeteltérést a Konföderáció gazdasági liberalizmusa és a PiS által a gazdaságban és a szociális jólétben képviselt erős állami szerepvállalás között” – vélekedik Daniel Tilles, a Notes from Poland főszerkesztője.
„Az idei elnökválasztás első fordulója megmutatta, hogy a lengyel pártpolitikát tekintve egyre inkább megerősödnek a markánsan jobboldali nézetek”
Legutóbb Bosak alig 7 százalékot szerzett, míg most Mentzen egymaga ennek a kétszeresét, miközben a radikálisabb Braun szintén majdnem elérte ezt az arányt. Ez figyelmeztető jel lehet a kormánykoalíció és a kisebb baloldali pártok számára.
A Lengyelország 2050 és a Lewica 5 százalék alatti eredménye arra utal, hogy a két kisebb kormánypárt önállóan már nem biztos, hogy képes lesz megállni a helyét a 2027-es parlamenti választásokon, és a kis pártok gyakori sorsára juthat. Vagyis a két domináns párt, a PO és a PiS bekebelezi azokat – jelen esetben a nagyobbik kormánypárt leselkedhet két kisebb koalíciós partnerére.
Az írást jegyezte: Páczi Zsolt
(Az írás eredetileg a makronom.eu blogon jelent meg, itt olvasható.)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
