//Ki ölte meg Arkan kapitányt?
Arkan (középen) egy esküvőn a 90-es években #moszkvater

Ki ölte meg Arkan kapitányt?

Húsz éve likvidálta egy belgrádi szállodában egy fegyveres csoport Zseljko Razsnatovicsot, a rettegett szerb háborús bűnös Arkan kapitányt. Ma még mindig talány: ki adta a parancsot a kivégzésre?

Arkan (középen) egy esküvőn a 90-es években #moszkvater
Arkan (középen) egy esküvőn a 90-es években
Fotó:EUROPRESS/MILOS VUKADINOVIC / AFP

2000. január 15. 17 óra 10 perc, Belgrád. Három felfegyverzett férfi lép be a patinás Hotel Intercontinental halljába, ahol Zseljko Razsnatovics Arkan kedélyesen beszélget egy szeparéban Milenko Mandiccsal és Dragan Garics nyomozóval. Arkan testőre most kis időre távozott az asztaltól, mert elkísérte Szvetlana Razsnatovicsot, a Balkán-szere ismert népszerű énekesnőt, Cecát. Amint Arkan meglátja a közelgő férfit, Garicshoz fordul, hogy megkérdezze, ki ez az ember. A nyomozó megnyugtja, ismeri az illetőt, rendőr. Az viszont rezzenéstelen arccal megindul feléjük, és előrántja a pisztolyát. Kétségtelen, hogy a fegyveres csakis profi lehet: Arkan fejébe három golyót ereszt, de Mandics és Garics is több találatot kap. Amint Arkan testőre meghallja a lövöldözést, a helyszínre siet, előveszi a pisztolyát és megsebesíti a merénylőt. De az mégis fel tud állni, és társaival elhagyja a helyszínt. Néhány perc múlva irtózatos sebességgel vágnak át Belgrádon, majd a Zágráb felé vezető autópályán végleg eltűnnek a rendőrök elől. Miközben Arkan szájából bugyog a vér, a felesége, Ceca még próbál neki mesterséges lélegeztetést adni, de egyre reménytelenebb a helyzet. Néhány óra múlva mindhárom férfi halott.

„Ugyanaznap este, amikor a gyilkosság híre bejárta a médiát, több országban is tömegek lélegeznek fel, hogy egy gonosztevővel kevesebb lett a világon”

De a találgatások is megkezdődnek, ki lehetett a gyilkosság megrendelője, ha egyáltalán volt ilyen. Vagy személyes bosszú áldozata lett a hírhedt háborús bűnös? Nem könnyű eldönteni, melyik verzió a valószínűbb, hiszen a kilencvenes években Szerbiában egyáltalán nem voltak ritkák a politikai gyilkosságok: korábban Vuk Draskovics, a Szerb Megújhodási Mozgalom elnöke, Szlobodan Milosevics egykori első számú kihívója ellen követtek el merényletet, de az ellenzéki újságíróval, Szlavko Csuruvijával is a hatalom végezhetett. Ráadásul a koszovói háborúból éppen csak kievickélő ország ekkor te volt olyan háborús bűnösökkel, akikről Arkan igen sokat tudhatott. Csak idő kérdése volt, hogy egy vádalku keretében ki fog kit feldobni. De mielőtt megismernénk a merénylőt – aki a mai napig nem töltötte le büntetését –, nézzük csak meg, ki is volt Arkan kapitány?

Zseljko Razsnatovics 1952-ben látta meg a napvilágot a szlovéniai Brežicén, ahol az apja a Jugoszláv Néphadsereg légi erejének ezredeseként szolgált. A fiatal – aki egykor még az apja nyomdokain haladva pilóta akart lenni – semmiben sem magaslott ki a társai közül, leszámítva azt, hogy 14 évesen a belgrádi Tasmajdan parkban ellopta egy nő pénztárcáját, amit a hatóságok egy éves nevelőintézeti fogva tartással honoráltak. 20 évesen azonban a férfi emelte a tétet: illegálisan Nyugat-Európába emigrált, ahol több bankrablásban is részt vett. A hatóságok azonban itt is okosabbak voltak nála: egy rablás során Belgiumban elfogták és tíz évnyi szabadságvesztésre ítélték, amiből négy évet ült le, majd megszökött. Ám a bűnöző karrierrel sehogy nem tudott felhagyni, Hollandiábban folytatta, ahol szintén elfogták és börtönbüntetéssel sújtották. Miután ismét megszökött, visszatért Jugoszláviába, ahol kamatoztatni kívánta a külföldön gyűjtött tapasztalatait. Mikor egy bankrablás után a rendőrség megpróbálta letartóztatni, Arkan megsebesített két rendőrt, azonban rejtélyes módon ebből az ügyből nem lett semmi – sokan emiatt arra gyanakszanak, hogy a férfi valójában a jugoszláv állambiztonság embere volt.

„A jugoszláv rendszerváltás nyomán kibontakozó háborúkban azonban Arkan azonnal megtalálta a lehetőséget. Kedvenc focicsapatának, a Crvena Zvezda szurkolóiból megszervezte a Szerb Önkéntes Gárdát, belügyi kapcsolatai folytán pedig még fegyvereket is kapott”

A „Tigrisek” néven elhíresült paramilitáris alakulat elsősorban az etnikai tisztogatásai révén vált ismertté Kelet-Szlavóniában, majd a Baranyai háromszögben és Nyugat-Szlavóniában is. Itt több szlavón falut, többek között a magyarlakta Kórógyot és Szentlászlót is felégették, kirabolták, lakosaikat elhurcolták, de arra is volt példa, hogy Arkan személyesen likvidált horvát hadifoglyokat. És bár a későbbi beszámolók szerint a paramilitáris alakulat kiképzései rendkívül kegyetlenek voltak, a Tigrisek sosem jeleskedtek a kulcsfontosságú harcokban, ők inkább a fosztogatásokban és a polgári lakosság terrorizálásában lelték örömüket. Mindettől függetlenül Arkan bizonyos szerb nacioanlista körökben egyfajta legendává vált, még dalokat is írtak a tigrisek „hősiességéről”:

A délszláv háborúkat lezáró 1995-ös daytoni békeegyezmény után azonban feloszlatták a Tigriseket, ami egyáltalán nem jelentette azt, hogy Arkan csillaga leáldozott. A háborús nyerészkedésből ő lett Szerbia egyik leggazdagabb embere, aki még 1999-ben is azzal fenyegetőzött, hogy összeszedi egykori harcosait és megindul Koszovóba, hogy kiűzze onnan az utolsó albánokat is. A ma éppen húsz éve történt gyilkosság azonban véget vetett Arkan minden tervének. A szerb rendőrség viszonylag gyorsan rájött, hogy a gyilkos nem lehetett más, mint Dobroslav Gavrics, aki valóban rendőrként dolgozott. A kérdés csak az volt, ki rendelhette el a gyilkosságot.

„Az első jelek egyértelműen a hatalmon lévő „vörös-fekete” koalíció, vagy ahogy magát nevezte, a „nemzeti megmentés kormányának” valamely tagjaira mutattak. Annál inkább, mert ekkorra már egyre többen sejtették, hogy Arkan – mentve a bőrét – tanúvallomást tett Hágában egykori harcostársai ellen”

Később egyébként ez be is bizonyosodott, mert teljesen véletlenül kitudódott, hogy Arkan titokban Szlobodan Milosevicsről és Vojiszlav Seseljről, a szerb radikálisok vezetőjéről is beszélt a tanúvallomásában. De más jelek is arra utaltak, hogy Milosevics lehetett a megrendelő. A merénylet előtt ugyanis az a hír járta, hogy Arkan az ellenzéki erőkkel tárgyalt Milosevics megbuktatásáról – így a jugoszláv elnök emiatt akarta eltávolítani az útjából. De később a börtönből  a gyilkos, Dobroslav Gavrics is azt nyilatkozta több interjúban, hogy Milosevics volt a megrendelő. Voltak azonban, akik a jugoszláv állambiztonság embereit gyanították a merénylet mögött, de olyan verzió is napvilágot látott, hogy Arkant a maffia tette el láb alól.

Gavricsot mindenesetre elfogták majd elítélték, viszont később az ítéletet megsemmisítették. Ezután kereket oldott, de a távollétében 35 év börtönre ítélték. Jelenleg a Dél-afrikai Köztársaságban tartózkodik, ahol a menedékkérelme elbírálására vár. Amennyiben úgy döntenek, hogy Gavrics kérelme nem indokolt, Arkan gyilkosa valószínűleg már ebben az évbe börtönbe kerülhet Szerbiában.

Külpolitikai elemző, közgazdász, politológus. Korábban a Magyar Nemzet napilap, jelenleg a Magyar Hang hetilap külpolitikai újságírója, emellett számos tudományos cikk szerzője. Angolul, szerbül és horvátul beszél. Elsődleges területe a Balkán és annak politikai-gazdasági viszonyai, különös tekintettel az ex-jugoszláv országokra. Másodlagos területe a Közel-Kelet, emellett a világ konfliktus-övezeteivel foglalkozik. Tudományos tevékenységének fókuszában a politikaelmélet áll, ezen belül a politika matematizálási módszereit kutatja.