//Ki akar gyújtogatni a Balkánon?
„A koncepció szerint Koszovó északi, szerb többségű területei Dél-Tirolhoz hasonlóan széles körű autonómiát kapnának, ezért cserébe Szerbia nem ellenezné az albán többségű Koszovó egyesülését Albániával” #moszkvater

Ki akar gyújtogatni a Balkánon?

MEGOSZTÁS

Hatalmas vihart kavart a napokban az a határmódosítási tervezet, amely állítólag Janez Jansa szlovén miniszterelnök ötleteit foglalja össze és gyökeresen átformálná a Balkán térképét. És bár a koncepció meglehetősen naivnak tűnik, ahhoz mindenképpen elég volt, hogy felszínre hozta a mélyen lappangó etnikai, vallási és politikai ellentéteket az egykori jugoszláv tagköztársaságokban. De mi, illetve ki is állhat a „kiszivárgott” terv mögött?

„A koncepció szerint Koszovó északi, szerb többségű területei Dél-Tirolhoz hasonlóan széles körű autonómiát kapnának, ezért cserébe Szerbia nem ellenezné az albán többségű Koszovó egyesülését Albániával” #moszkvater
„A koncepció szerint Koszovó északi, szerb többségű területei Dél-Tirolhoz hasonlóan széles körű autonómiát kapnának, ezért cserébe Szerbia nem ellenezné az albán többségű Koszovó egyesülését Albániával”
Fotó:EUROPRESS/Armend NIMANI/AFP

Hogy erre választ adjunk, mindenek előtt a napvilágra kerülésének körülményeit kell látnunk. Ami bizonyos, legelőször a szlovén Necenzurisano (Cenzúrázatlan) nevű portál számolt be arról, hogy Jansa februárban átadott egy dokumentumot Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének, amelyben több ponton is javasolta az államhatárok módosítását a Balkánon.

„Egészen pontosan a koncepció szerint Koszovó északi, szerb többségű területei Dél-Tirolhoz hasonlóan széles körű autonómiát kapnának, ezért cserébe Szerbia nem ellenezné az albán többségű Koszovó egyesülését Albániával”

A dokumentum értelmében ideális helyzetet teremtene, ha Észak-Macedónia és Montenegró albán többségű részei Nagy-Albániához tartoznának, Szerbia viszont megkapná a szerb többségű boszniai Szerb Köztársaságot. De azzal is számolnak, hogy akár ez a terület is Dél-Tirol-típusú autonómiában részesülne, illetve ugyanez vonatkozna a horvát többségű Nyugat-Hercegovinára is, amely számára a tervezet szövegezője meghagyta azt a lehetőséget is, hogy egyesüljön Horvátországgal.

Miután a balkáni médiába berobbant a hír, Jansa először tagadta, hogy Michelnek átadott volna egy ilyen dokumentumot, később már azt írta a Twitteren, hogy Ljubljana komolyan keresi a megoldásokat a régió fejlesztésére és a Nyugat-Balkán európai perspektíváira. Végül aztán a szlovén kormányfő az irodáján keresztül megüzente, hogy a továbbiakig nem kíván nyilatkozni.

„Fontos persze tudni, hogy itt a diplomáciában „non paper” dokumentumról van szó, ami műfaját tekintve nem hivatalos feljegyzés, amelyen így nincs sem pecsét, sem pedig dátum”

A legtöbbször a nagykövetségek használják ezt a formát, mikor címszavakban fel kívánják hívni valamire a másik fél figyelmét. Éppen ezért lényegében továbbra is kérdéses, ki lehetett a szerző. Ám a szlovén média azonnal találgatásba kezdett, így néhány lap szerint a tervezetet egyenesen Budapesten írták, és Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől és Alekszandar Vucsics szerb államfőtől származik. Habár erre az elméletre semmiféle bizonyítékot nem hoztak fel ezek a lapok, ez a teória széles körű támogatásra lelt Horvátországban.

„A balkáni politikusok azonban nem Orbánt és Vucsicsot, hanem inkább Jansát és csapatát látták a tervezet mögött”

Így a háromtagú boszniai elnökség bosnyák, illetve horvát tagja, Sefik Dzaferovic és Zeljko Komsic rámutattak, hogy megengedhetetlen az országuk függetlensége és integritása elleni támadás, mert ez háborúhoz vezetne. Sőt, Komsic még azt is hozzátette, hogy ilyen tervek már a boszniai háború előtt is voltak. Bisera Turkovic boszniai külügyminiszter pedig kifejtette, biztos abban, hogy az Európai Unión belül egyetlen komoly ember sem fogja elfogadni azt az ötletet, hogy bárki is veszélyeztesse egy állam integritását. A szerb államfő természetesen tagadta, hogy bármi köze is lenne a koncepcióhoz, Rasim Ljaljic egykori miniszterelnök-helyettes pedig felhívta a figyelmet, hogy egy ilyen terv csak háborúba taszítaná a régiót.

„Jól látszik tehát, hogy a kérdéses diplomáciai dokumentum létezése felől nem sok kétség merült fel, ahogy afelől sem, hogy Szlovéniából származhat”

Erre utal, hogy a tervezet még Szlovénián belül is vihart kavart. Először Tanja Fajon, a szlovén kormányfő szociáldemokrata ellenfele tartott rendkívüli sajtótájékoztatót, amelyben felkérte Jansát arra, hogy fejtse ki nézeteit arról, hogyan áll Szlovénia a régió országaihoz. A politikus ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy Horvátország március 22-én arra kérte az Európai Uniót, hogy szenteljen nagyobb figyelmet Bosznia-Hercegovinára. Ezt a dokumentumot Szlovénia, Görögország, Magyarország és Bulgária is aláírta, ami arra utal, hogy nincs szó semmilyen összeesküvésről, amit a régió politikusai eszeltek volna ki a Balkán átformálására.

„Közelebb állhat az igazsághoz az, hogy ebben az esetben egész egyszerűen egy diplomáciai baklövés történt, vagyis diplomáciai szabályokkal szembemenve idő előtt nyilvánosságra hoztak egy nem hivatalos koncepciót, amit korábban nem gondoltak át komolyan”

Hogy ki fogja viselni ennek a következményeit, azt egyelőre nem tudni, az viszont jól látszik, hogy a mostani baki rengeteget ártott Szlovéniának. Különösen kellemetlen ez a helyzet Janez Jansának, akitől az utóbbi hónapokban egyre több szövetségese pártol el. Így lényegében ma már csak az ellenzéki, szélsőségesen nacionalista Szlovén Nemzeti Pártnak köszönheti, hogy kormányzóképes maradt a kabinetje.

Sok félnivalója azonban még így sincs a szlovén miniszterelnöknek. A szlovén ellenzék ugyanis rendkívül széttagolt, amely már jó ideje képtelen egységesen fellépni a kormány vitás lépései ellen. Így lényegében a mostani diplomáciai malőr csak a folytatása volt a novemberinek, amikor Jansa idő előtt gratulált Donald Trump akkori amerikai elnök győzelméhez. Ám az is kétségtelen, hogy a szlovén kormány balsikerei rövidesen már nem csak Jansán és pártján csapódhatnak le. Szlovénia ugyanis három hónap múlva átveszi az unió soros elnökségét.

MEGOSZTÁS

Külpolitikai elemző, közgazdász, politológus. Korábban a Magyar Nemzet napilap, jelenleg a Magyar Hang hetilap külpolitikai újságírója, emellett számos tudományos cikk szerzője. Angolul, szerbül és horvátul beszél. Elsődleges területe a Balkán és annak politikai-gazdasági viszonyai, különös tekintettel az ex-jugoszláv országokra. Másodlagos területe a Közel-Kelet, emellett a világ konfliktus-övezeteivel foglalkozik. Tudományos tevékenységének fókuszában a politikaelmélet áll, ezen belül a politika matematizálási módszereit kutatja.