//Indiából szerzett vakcinát Ukrajna
„Mindezek alapján nem nehéz megjósolni, hogy a lakosság megközelítően felének átoltásával Ukrajna az idei évben nem nagyon számolhat” #moszkvater

Indiából szerzett vakcinát Ukrajna

MEGOSZTÁS

A mostanihoz hasonló kiélezett helyzetek mutatják meg, hogy egy országnak milyen szövetségesei vannak, és mennyire számíthat rájuk. Úgy tűnik, Ukrajna semennyire. Hiába a Nyugat kedvence, valójában csak felvonulási terep az Oroszországgal szembeni geopolitikai szembenállásban, és piac, amelyet le lehet „nyúlni”. A járványban azonban Kijev lényegében semmilyen segítséget nem kapott a nyugati pártfogóitól.

„Mindezek alapján nem nehéz megjósolni, hogy a lakosság megközelítően felének átoltásával Ukrajna az idei évben nem nagyon számolhat” #moszkvater
„Mindezek alapján nem nehéz megjósolni, hogy a lakosság megközelítően felének átoltásával Ukrajna az idei évben nem nagyon számolhat”
Fotó:EUROPRESS/Igor Maslov/Sputnik/Sputnik via AFP

Ukrajna nem áll jól a koronavírus-járvánnyal vívott harcban. Hogy pontosak legyünk, nagyon nem áll jól. Vannak a régióban olyan országok, ahol a fertőzések számát tekintve ennél is rosszabb a helyzet. A balti államok azonban az Európai Unió tagjai, így azért nincsenek egyedül, Moldova megelőzésére pedig még Ukrajna sem lehet túlságosan büszke.

„Szegény embert még az ág is húzza. Ezt a szólás teljes mértékben érvényes Ukrajnára, amely jelenlegi helyzetében elkeseredett küzdelmet folytat még a járvánnyal is, S ha ez még nem lenne elég, vakcinához is nehezen jut”

Már az egészségügyi miniszter felmentését is felvetették kínjukban a kormányzó koalíció képviselői, annyira kilátástalannak tűnt Kijev számára a vakcina szerzése. Sokáig csak azt kommunikálhatta a hatalom, hogy majd a szegény országok számára a WHO által meghirdetett COVAX programon keresztül jön az oltóanyag. Egyszer majd biztosan kap is Ukrajna valamennyit, a jelenlegi körülmények között azonban az idő életeket jelenthet.

„A nyugati tárgyalások eredménytelenek voltak, egyedül Lengyelország ajánlott fel 100 ezer – dózist, de még az sem indult el -, ezért Ukrajna keleti irányban kezdett el próbálkozni. S mivel az orosz vakcina – nem Moszkva miatt – szóba sem jöhetett, Kínával kezdtek el tárgyalni, ám végül Indiából érkezett az első vakcina szállítmány”

A cserkasszki megyei kórház egyik orvosa, Jevhen Gorenko kapta meg február 24-én Ukrajnában az első COVID-19 elleni vakcinát. Az egészségügyi miniszter Makszim Sztepanov személyesen repült el Indiába az első szállítmányért, és hazatérve megkönnyebbülten jelentette be, hogy megkezdődhet az egészségügyi dolgozók oltása. Méghozzá a CoviShield nevű oltóanyaggal, amely az AstraZeneca indiai változata. Alapvetően hazai felhasználásra gyártják a kísérletek alapján 67 százalékos hatékonyságú, a WHO által engedélyezett vakcinát, amelyből kapott már Bhutan, a Maldív-szigetek, Banglades, Nepál és Mianmar is.

„Az ugyan erős túlzás, hogy mint Volodimir Zelenszkij elnök beharangozta, a világ legjobb vakcinája lenne, ám az eddig beadott mintegy ötezer dózis után nincs semmi gond”

A probléma inkább az, hogy az idő megy, az oltóanyag viszont kevés. A most érkezett 500 ezer dózis ugyanis nem oldja meg a mintegy 40 milliós ország gondjait. Ebből a vakcinából ugyan 2,2-3,7 millió dózisra számítanak, ám mire az megérkezik, az hónapokba telik. Még ennél is később számíthat Ukrajna a szintén most lekötött amerikai NovaVax vakcinára, amelyből az első szállítmány csak júliusban érkezhet.

„Mindezek alapján nem nehéz megjósolni, hogy a lakosság megközelítően felének átoltásával Ukrajna az idei évben nem nagyon számolhat”

Közben a harmadik hullám már ide is megérkezett. A fertőzöttek száma naponta több mint 8 ezerrel növekszik, és közben csak fele annyian gyógyulnak meg. Az adaptív védekezésnek megfelelően a veszélyeztetettséget tekintve a megyék többsége a második legsúlyosabb fokozatnak számító sárga zónában van.

A lakosság arányában -100 ezer lakosra kivetítve – nézve a fertőzöttségi mutatók növekedését, megállapíthatjuk, hogy ez a szám lényegesen rosszabb, háromszor annyi, mint Belaruszban, majdnem háromszorosa az örményországi és kétszerese a grúziai növekedésnek. Érezhetően rosszabb az oroszországi növekedésnél is, hiszen a 140 milliós országban 13 400-zal nőtt az újonnan fertőzöttek száma. Azerbajdzsánban hasonló a helyzet, Moldovában pedig naponta arányosan kétszer annyian fertőződnek meg, mint Ukrajnában. Litvániában az ukrajnaihoz hasonló az újonnan megbetegedettek növekedésének aránya, Lettországban valamivel nagyobb, míg Észtországban háromszorosa.

„Ha hinni lehet a statisztikáknak, a régióban a legjobb a helyzet Közép-Ázsiában”

A 18 milliós Kazahsztánban például ezer fő alatti a napi növekedés, tehát jóval kisebb, mint Ukrajnában, a 32 milliós, nagyjából Ukrajnához mérhető Üzbegisztánban az új fertőzések száma néhány tucatnyi, az ötször kisebb Kirgizisztánban szintén, míg Tádzsikisztánban tényleg csak néhány emberen mutatják ki újonnan a fertőzést. S hát azt meg tudjuk, hogy Türkmenisztánban a füstölés olyan jól működik, hogy ott egyáltalán nincs megbetegedés. Papíron legalábbis. De tömeges ott sem igazán lehet.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.