„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Kérjük, töltse ki kérdőívünket!

Hoz-e kormányváltást Tusk visszatérése?

2021. júl. 08.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Visszatér a lengyel belpolitikába, és átveszi az utóbbi időben erőteljesen liberális irányba tolódott jobbközép Polgári Platform (PO) irányítását Donald Tusk. A súlyos válságban lévő ellenzéki párt a volt miniszterelnök, az Európai Néppárt (EPP) eddigi elnökétől várja a megújulást.  Gondokkal küzd a kormányzó nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) is, amelynek népszerűségét megtépázta a járvány, ráadásul éppen a napokban veszítette el formálisan a parlamenti többségét. Ettől függetlenül ezen az oldalon Jaroslaw Kaczynski vezető szerepe megkérdőjelezhetetlen.

„Tusk szerint a PO nélkül nem lehet legyőzni a PiS-t, ezért a pártnak vissza kell szereznie az önbizalmát, a jövőbeli választási győzelembe vetett hitét” #moszkvater

„Tusk szerint a PO nélkül nem lehet legyőzni a PiS-t, ezért a pártnak vissza kell szereznie az önbizalmát, a jövőbeli választási győzelembe vetett hitét”
Fotó:EUROPRESS/Wojtek RADWANSKI/AFP

A lengyel politikai paletta két legnagyobb pártja egyaránt kongresszust tartott a hét végén. Méghozzá olyan helyzetben, amikor mindkét politikai erő lépéskényszerbe került. S mint az várható volt, a két tanácskozás lényegében meghatározta a két év múlva esedékes parlamenti választásokig a politikai irányokat. A Polgári Platform egyre mélyebb válsága elkerülhetetlenné tette, hogy a vezetés új impulzust adjon a pártnak. Ezt a helyzetet nem kis mértékben a párt vezetésének gyengesége idézte elő, ezért logikusnak tűnik Donald Tusk hazatérése.

„A PO az utóbbi időben már oly gyengén muzsikált, hogy jelenleg a Szymon Holownia volt elnökjelölt vezette új ellenzéki párt, a Lengyelország 2050 nevű liberális centrista alakulat is sok hívét szipkázta el, és a népszerűségben is megelőzi”

Tusk a helyzet komolyságát átérezve hatalmas lendülettel indított. Mint fogalmazott, „jelenleg a gonosz uralkodik Lengyelországban, és csatába indulunk, hogy megütközzünk vele”. A politikus azzal vádolta a PiS-t, hogy félrekezelte a koronavírus-járványt, és ennek során politikusai szerinte közpénzt sikkasztottak el. Kijelentette, hogy a Jog és Igazságosság az ország növekvő eladósításával megterheli a következő nemzedékeket, és rosszul kezeli a klímaváltozással összefüggő problémákat is. Szerinte rontja Lengyelország biztonsági helyzetét, hogy a PiS kormányzása alatt az ország elszigetelődött a nemzetközi politikában, elrontotta az Oroszországgal, Németországgal és a más szomszédaival ápolt kapcsolatait, és az Egyesült Államokkal pedig a legrosszabb viszonyt alakította ki a kommunizmus ideje óta.

„Tusk szerint a PO nélkül nem lehet legyőzni a PiS-t, ezért a pártnak vissza kell szereznie az önbizalmát, a jövőbeli választási győzelembe vetett hitét”

Ebben Tusknak teljesen igaza van, ám ez nem lesz egyszerű már csak azért sem, mert visszatérése rövid távon minden bizonnyal meglöki az ellenzéki párt népszerűségét, ám ez még kevés lesz az üdvösséghez. Már csak azért sem, mert magának Tusknak az elutasítottsága is megnőtt az elmúlt években. A TVN televízió megbízásából készült felmérés szerint a lengyelek 60 százaléka szerint nem kellene visszatérnie a lengyel politikába. S ha ehhez hozzávesszük, hogy az elmúlt években egyre látványosabb identitás- és vezetői válsággal küszködő, a 2011-es választásokon a szavazatok közel negyven százalékát megszerző Polgári Platform támogatottsága a legfrissebb felmérések szerint kevesebb, mint 17 százalékos, akkor nem egyszerű a helyzet. Még akkor sem, ha az ellenzéken belül támadt új kihívóját, a valamivel kevesebb, mint 18 százalék alatt mért Lengyelország 2050 formációt a PO visszaelőzheti, amennyiben rendezi a sorait. S mivel a PiS népszerűsége is 33 százalék köré esett, két éves kemény munkával, ellenzéki összefogással a kormányváltás sem tűnik elképzelhetetlennek.

„A legnagyobb problémát inkább az okozza, hogy a lengyelek többsége láthatóan mindkét nagy pártból kiábrándult, és így középtávon már kérdéses, hogy a régi vezető visszahozása mennyire fogadtatható el a megújulás zálogaként”

Korábban egyébként felmerült az is, hogy a főváros, Varsó polgármestere, legutóbb Andrzej Duda államfő kihívójaként komoly ismertségre szert tevő Rafal Trzaskowski lehetne a párt elnöke, a PO azonban inkább a járt utat választotta. Kérdés, hogy az idő majd igazolja-e a döntés helyességét. A 64 éves Donald Tusk két évtizede alapította a Polgári Platformot, 2003 és 2014 között volt a párt elnöke, 2007 és 2014 között pedig miniszterelnök. Két parlamenti választást nyert meg, de a 2015-ös megmérettetés előtt – amelyet a Polgári Platform elveszített – otthagyta a lengyel belpolitikát. Öt évig az Európai Tanács elnöki posztját töltött be, majd az Európai Néppárt elnöke lett.

Tusk visszatérését kommentálta kérlelhetetlen ellenfele, Jaroslaw Kaczynski is.  A miniszterelnök-helyettes a Gazeta Polskának azonnal visszatámadott, és azzal magyarázta a lépést, hogy Tusknak nem is nagyon volt más választása, mivel az Európai Unióban sokak ízlésének nem felelt meg a lengyel politikus német-központúsága, illetve az, hogy nem rajong a kemény munkáért. Azt Kaczynski is elismerte, hogy Tusk visszatérése lendületet adhat a PO-nak, ám arra is rámutatott, hogy jelenleg meg kell békélnie azzal, hogy egyelőre a parlamenten kívülről kell irányítania a pártját.

Nem kísérte ilyen hangzatos bejelentés a Jog és Igazságosság másfél éve csúszó kongresszusát, ám a párt helyzete miatt ez is nagyon fontos volt. Kaczynski megerősítése nem volt kérdéses, mint ahogy az sem, hogy Tadeusz Mazowiecki immár „felkent” utódjelöltként szerepel.

„Sokkal inkább azon volt a hangsúly, hogy a párt magabiztosságot sugározzon, ezzel is erősítve az utóbbi időben iránta érezhetően csökkenő bizalmat”

Ez összefüggésben van a járvánnyal, és ennek következtében a gazdaság gyengülésével is, mint ahogy az állandósult koalíciós viták sem erősítették a bizalmat. Kaczynski aláhúzta, hogy a PiS kormányzásának hat éve alatt mind Lengyelországban, mind pedig a világban komoly átalakulás zajlott. A pártelnök ennek kapcsán hangsúlyozta a PiS szociális és gazdasági téren elért eredményeit, az alapszabály módosítása kapcsán pedig hangsúlyozta, hogy a PiS ezzel rugalmasabbá, nyitottabbá válik, így közelebb kerül a tagsághoz és a választókhoz. Mások azt emelték ki, hogy a párt a jelenlegi irányvonalát megerősítve vág neki a gazdaság újraindítását célzó program megvalósításának, és a jövő héten meg is kezdődik erről a parlamenti vita.

„Elhangzott az is, hogy a kormányzó koalíció közben formálisan elveszítette a parlamenti többséget, ám ez várhatóan nem gyengíti a kormány stabilitását”

A koalícióból az országfejlesztő programot ellenző, emiatt távozó három politikus ugyanis nem csatlakozik a meglévő ellenzéki frakciókhoz, hanem saját csoportot alapított. Mint fogalmaztak, nem a totális ellenzéki szerepre készülnek, hanem érdemlegesen értékelik majd a szejm napirendjére kerülő projekteket. A PiS-nek így 229 képviselője lesz a 460 fős alsóházban, de a fentiek miatt a többség elveszítése egyelőre formálisnak, nem pedig ténylegesnek tekinthető. Ráadásul a PiS június közepén egyes programpontok kölcsönös parlamenti támogatásáról szóló megállapodást kötött a négy képviselővel bíró kis ellenzéki tömörüléssel, a Kukiz’15 párttal.Bonyolíthatja viszont a jövőben a PiS helyzetét, hogy egyes témákban továbbra is feszültségek érzékelhetők közte és a kormánykoalíció két kisebb pártja, a Szolidáris Lengyelország és az Egyetértés között is.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK