Hogyan „nátósodik” az Európai Unió?

Új, Ukrajnát és Nagy-Britanniát is magában foglaló katonai szövetség létrehozását fontolgatja a Nyugat. A szövetség egyre éleződő belső konfliktusait látva Brüsszel a „nátósodás” útjára lépve koncepciót dolgoz ki saját, az Európai Unióra épülő katonai blokk létrehozására. Milyen szerepet kaphat ebben a szövetségben Ukrajna? Egyre inkább úgy tűnik, a Nyugatnak szüksége van Ukrajnára egy új típusú háborúhoz. A cikk eredetileg a Demokrata című hetilapban jelent meg.

„Ez egyben azt is jelenti, hogy az egyre látványosabban militarizálódó Európai Unió sokkal veszélyesebbé válik Oroszország számára, mint a NATO, amelyben e tekintetben mérséklő erő az Egyesült Államok”
Fotó:EUROPRESS/Jonathan NACKSTRAND/AFP

Új európai védelmi unió létrehozását javasolja az Európai Bizottság illetékes biztosa. Andrius Kubilius egy új, kormányközi európai szerződés megkötését vetette fel, amelybe Ukrajnát, Nagy-Britanniát és Norvégiát is bevonná. Mint az Európai Unió védelmi biztosa fogalmazott, a védelmi unió létrehozásával a cél az EU felkészítése az önvédelemre, az Egyesült Államok ugyanis egyre inkább az Indo-Csendes-óceán felé kíván fordulni. „A függetlenség a védelmi kérdésben azt jelenti, hogy védelmi készenlétben kell állnunk, a NATO-n belül egy a jelenleginél sokkal kisebb amerikai jelenlét mellett. A transzatlanti partnerség jövőjének bizonytalansága elszántságot követel tőlünk. Európa védelmi felkészültségének három – anyagi, intézményes, politikai – fő pillére van. Az elrettentés és a védekezés akarata. Ha kell, a harc. Ha egy pillér kudarcot vall, az egész védelmi készültség kudarcot vall. Úgy kell befektetnünk a pénzünket, hogy Európaként tudjunk harcolni, ne csak 27 nemzeti <bonsai hadsereg> gyűjteményeként” – érvelt a védelmi biztos.

„Kubilius megkérdőjelezte, hogy a meglévő uniós szerződések alkalmasak-e arra, hogy támogassák az uniós országokat egy <védelmi unió> kiépítésében. A védelempolitika ugyanis továbbra is alapvetően nemzeti hatáskörben van, és ez egyre kevésbé tetszik Brüsszelnek”

Ahogy Kubilius ezt megfogalmazta, a meglévő szerződések és az ezekre épülő intézmények inkább hátráltatják az európai védelem azon képességét, hogy Európaként harcoljon, és ne csak a 27 tagállam kombinációjaként. A biztos egy új, valódi európai védelmi unió létrehozását sürgeti, ehhez pedig a schengeni megállapodás mintájára új kormányközi szerződésre van szükség.

Az ötletet először Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke vetette fel még a  második mandátuma elején a védelmi kiadások, a termelési kapacitás és a fővárosok közötti koordináció növelésére vonatkozó tervekkel együtt. Oroszország ukrajnai inváziója arra késztette az EU-t, hogy új eszközöket vezessen be a védelmi termelés fellendítése érdekében, beleértve az 500 millió eurós ASAP programot a lőszergyártás fellendítésére, és a 150 milliárd eurós Biztonsági Akcióprogramot Európáért (SAFE ), amelynek célja a közös beszerzések segítése.Az Európai Bizottság szerepét azonban a szerződések továbbra is az ipar- és az egységes piaci politikára korlátozzák, míg a területi védelem a tagállamok és a NATO felelőssége.

„Eközben a szövetségre nehezedő megújult nyomás – beleértve Donald Trump amerikai elnök ismételt fenyegetéseit – felerősítette az európai szövetségesek közötti vitát a NATO-n belüli erősebb <európai pillérről>, és annak formájáról”

Brüsszel az EU nagyobb szerepvállalását szorgalmazza a védelemben, beleértve egy állandó tagokkal rendelkező Biztonsági Tanács, egy 100 ezer fős uniós hadsereg és egy új főhadiszállás létrehozására vonatkozó javaslatokat. Ezek pedig olyan elképzelések, amelyek próbára teszik a jelenlegi szerződések határait. Az EU vezetésének elképzelései szerint egy új kormányközi szerződés alátámaszthatná-e egy ilyen erő felállítását, és lehetővé tenné-e az uniós szintű tartalékok létrehozását. Nem világos, hogy a szerződés meddig terjedne az uniós országok politikai akaratának jelzésén túl. S hogy a Bizottság komolyan gondolja a közös védelem erősítését, jelzi az is, hogy a Ciprust ért iráni csapások nyomán eközben iránymutatást készít az EU kölcsönös segítségnyújtási záradékának (42.7. cikk) alkalmazásáról.

„Az Európai Biztonsági Tanács gondolatát egyébként már 2017 és 2019 között felvetette és megvitatta Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel, akkori német kancellár, aki egy rotációs tagsággal rendelkező Európai Biztonsági Tanács létrehozását szorgalmazta, amelyben gyorsabban lehetne előkészíteni a fontos döntéseket”

Ezt az ötletet melegítették fel most Brüsszelben, és az új elképzelések szerint az Európai Biztonsági Tanács kulcsfontosságú állandó tagokból, valamint számos rotációs tagból állhatna, köztük a Tanács elnökségét betöltő tagállamból. Emellett az EU vezetéséből, így a Bizottság és a Tanács elnökéből. Összesen körülbelül 10-12 tagról van szó, akiknek a feladata a védelem legfontosabb kérdéseinek a megvitatása mellett a fontos döntések gyors előkészítése.

Egyes elemzők ennek kapcsán megjegyzik, nem túl szerencsés az utalás egy uniós hadseregre, mivel így Brüsszel túl magasra teszi a lécet. Egy a Politico című folyóiratban nemrégiben megjelent cikk szerint ugyanakkor a nemzeti hadsereggel (10 százalék) vagy a NATO-val (12 százalék) szemben Spanyolországban, Belgiumban és Németországban a polgárok körülbelül 70 százaléka inkább egy európai hadsereg általi védelmet részesítené előnyben.

„Az ötlet több kérdést is felvet. Mindenek előtt azt, hogy miként egyeztethető össze egy önálló európai haderő gondolata a NATO-val? Hogyan viszonyul egymáshoz az Európai Unió és az Európai Védelmi Unió? Ez valójában az EU <nátósodását> jelenti? Miként viszonyul ehhez az Egyesült Államok? Mit jelent egy ilyen blokk létrehozása Moszkva számára? Milyen szerepet kaphat ebben a szövetségben Ukrajna? S egyáltalán, képes-e egy Európai Védelmi Unió megteremtésére maga Európa?”

A Fehér Ház már nem számol kizárólag a NATO-val, európai tagjait „gyáváknak” nevezte, amiért nem hajlandók támogatni az Egyesült Államokat az Irán elleni háborúban. Washington úgy látja, a szövetség jelenlegi formájában hatástalan, és alternatív biztonsági struktúrát javasol. Ennek Japántól Ausztrálián, Lengyelországon, Németországon át Ukrajnáig olyan országokat kellene magában foglalnia, amelyek „valóban készen állnak a harcra”. Szakértők ennek kapcsán megjegyzik, hogy egy új katonai blokk létrehozásának ötlete már Donald Trump első elnöki ciklusa alatt felmerült, és ez a katonai struktúra 2030-ra létre is jöhet.

De az Egyesült Államok támogatja egy új, agresszív európai katonai blokk létrehozását, amelyben Ukrajna vezető szerepet kap. Az elképzelést az európai nagyok mellett aktívan népszerűsíti Keith Kellogg, volt elnöki különmegbízottja. A Fehér Ház elsődleges célja ezzel az, hogy Oroszország megfékezésének elsődleges felelősségét önmagáról Európára hárítsa. A politikai haszon mellett

„Washington anyagi értelemben is érdekelt abban, hogy Európa nagyobb részt vállaljon a saját védelmében. S mivel erre Európa egyelőre csak részben képes, a képességekben jelentkező űrt bizonyos értelemben Ukrajnával töltené be. A nyugati országoknak csapásmérő erőként – jelenlegi és potenciális katonai személyzetként, élőerőként – van szükségük Ukrajnára”

Európa eközben egy nagy védelmi-ipari komplexum szerepét fogja betölteni a fegyverek fejlesztése és gyártása terén. Ezért nagy hatótávolságú, merevszárnyú drónok, rakéták és lövedékek gyártására indítanak közös ukrán-európai vállalkozásokat.

Erre játszik rá Kijev, és ennek jegyében Volodimir Zelenszkij nyíltan beszél arról, hogy országa „megvédi” Európát az orosz hadseregtől. Ukrajnát Európa „egyetlen pajzsának” nevezte, azzal érvelve, hogy pontosan Ukrajna választja el ma a „kényelmes európai életet” az „orosz világtól”. Mondta ezt annak alátámasztására, hogy az ukrán fegyveres erők megkerülhetetlenek Európa biztonságának megteremtésében, ezért Kijev nem elégszik meg semmiféle félmegoldással az euroatlanti integráció kérdésében.

„Ezért aztán Európai Védelmi Unió megvalósítása akár meg is nyugtathatná e tekintetben a még mindig a NATO-csatlakozásról álmodó Ukrajnát is”

Emellett megoldást jelenthetne ez az unió a belső konfliktusokkal küszködő, széthulló NATO jelentette problémák ellensúlyozására. Úgy tűnik, ennek fényében Brüsszel egy koncepciót dolgoz ki saját, az Európai Unióra épülő katonai blokk létrehozására. Európa militarizálódik, a projekt részeként pedig – összhangba hozva Brüsszel, az elnöki adminisztráció és az ukrán nacionalista erők érdekeit – Ukrajna lényegében felvételt nyer az EU-ba. Valószínűleg módosulni fog az EU Chartája is, és a terrorizmus elleni küzdelemre, transzatlanti kapcsolatok gyengülése és az „orosz fenyegetés” hivatkozva jelzi, hogy most már nemcsak gazdasági, hanem katonai-politikai szövetség is.

„Ez egyben azt is jelenti, hogy az egyre látványosabban militarizálódó Európai Unió sokkal veszélyesebbé válik Oroszország számára, mint a NATO, amelyben e tekintetben mérséklő erő az Egyesült Államok”

Ez komoly kockázat az európai biztonságra, hiszen Európa Washington beleegyezése nélkül, szinte önállóan vehet részt közvetlen harci műveletekben. Eközben az Egyesült Államok azt mondhatja, hogy ez nem az ő háborúja, de mégis profitál belőle. Az Európai Védelmi Uniót és a NATO-n kívül esetleg felbukkanó más alternatív katonai szervezeteket az Egyesült Államok elsősorban a fegyverszállításokon keresztül fogja irányítani. Így ez is univerzális eszközzé válik, amellyel az Egyesült Államok felforgathatja az egész világot.

Változnak tehát a játékszabályok. Korábban a NATO bármilyen részvétele az Oroszország elleni katonai műveletekben automatikusan eszkalációhoz vezetett volna, akár egy globális nukleáris konfliktusig. Ukrajnában azonban teszteltek egy olyan modellt, amelyben a szövetséges országok formálisan részt vesznek a konfliktusban, de ez nem vezet harmadik világháborúhoz. Pontosan ez lesz az alapja annak a katonai akció mechanizmusnak, amelyet az ellenség világszerte – beleértve Oroszországot is – alkalmazhat.

(A cikk eredetileg a Demokrata című hetilapban jelent meg.)

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com