„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Hogyan csapott le Jagoda a melegekre?

2026. szept. 20.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

A csekisták kémeket, összeesküvő ellenforradalmi sejteket láttak a homoszexuálisok zárt csoportjaiban

Genrih Jagoda, a cseka illusztris alakja irodájában 1930-ban #moszkvater

Genrih Jagoda, a cseka illusztris alakja irodájában, 1930-ban
Fotó:WIKIPÉDIA

Az alávaló gazembereket példásan meg kell büntetni, a megfelelő törvényeket a társadalom védelmében meg kell hozni! Eképpen utasította Sztálin a Politikai Bizottság tagját Lazar Kaganovicsot a homoszexuálisokkal szembeni határozott fellépésre. A melegek jelentette veszélyre a KGB elődjének, az OGPU-nak az akkori elnök-helyettese Genrih Jagoda (születési neve: Jenoh Gersonovics Ijegoda) hívta fel a vezér figyelmét. A cseka illusztris alakja a „pederaszta közösségek” leleplezését jelentette a főtitkárnak. A feljegyzésben Jagoda a Moszkvában és Leningrádban tartott akciók eredményéről beszámolva azt írta, hogy a homoszexuálisok egy későbbi kémtevékenység fedőszerveként zárt szalonok és csoportok hálózatát hozták létre. „Ezek a társadalom legkülönbözőbb rétegeit átfogó zárt csoportok már csak jellegüknél fogva is felhasználhatók ellenforradalmi tevékenységre” – kongatta meg a vészharangot Jagoda. Ezzel 1933. szeptember 15-én megkezdődött a nem hagyományos szexuális irányultságú személyek politikai üldözése.

„A csekisták célkeresztjébe mindenek előtt a munkás fiatalok, a katonák és a tengerészek kerültek”

A szovjet igazságszolgáltatás ezt megelőzően a másságot tolerálta. Az októberi forradalom után népszerű volt a nemek egyenlőségének eszméje és széles körben elfogadott a szexuális szabadosság. Az új hatalom e téren is különbözni kívánt elődjétől, s a konzervatív eszméket nemcsak a fronton, hanem az ágyban is legyőzte a „haladás”. A szexuális forradalom jegyében a bolsevikok megértően viszonyultak a homoszexualitáshoz is. Az állam eme hozzáállását az orvostudomány alapozta meg, amely biológiai és szociológiai okokkal magyarázta az azonos neműek egymáshoz vonzódását. A jogi megközelítés ennek szellemében megértette a homoszexuálisok eltévelyedését, amelyért a társadalom nem hibáztathatja ezeket az embereket. Igaz az is, hogy a csekistákat ez sem zavarta, s adott esetben pedofíliával, szexuális erőszakkal vagy nemi betegségek terjesztésével vádolták meg az érintetteket. Üldözésükről azonban nem lehetett beszélni.

„A politikai klíma változásával azonban előtérbe került az ellenségkép építése, s az ellenforradalmárok leleplezésére indított kampányok kényelmes célpontjaivá váltak a homoszexuálisok”

Ezeket a „nemi anomáliákat” a cári rendszer vagy az új köztársaságokban a törzsi, klán alapú berendezkedés maradványaiként kezdték értékelni. Ennek jegyében egyre hangosabban hirdették, hogy a szexuális elhajlás idegen a munkásosztálytól és a parasztságtól. Mind több egyházi vezető vált a szexuális elhajlás címén indított perek áldozatává, de a közép-ázsiai és a kaukázusi köztársaságokban is előszeretettel alkalmazták a nacionalizmus kordában tartása érdekében az elitek körében tartott tisztogatások eszközeként.

A homoszexualitás így e konjunktúra hullámán betegségből fokozatosan szociális bűnné minősült át, az azonos neműek kapcsolatainak színteréül szolgáló fürdők, éttermek, szállodák bezárásával még kiszolgáltatottabbá váló melegeket pedig a csekisták könnyen beszervezték. A hatalom a ’30-as évek elejére már széles adatbázissal rendelkezett róluk, így Jagodának különösebb operatív munkára nem volt szüksége a „pederaszta közösségek” felszámolásához. Az év végén már jelenthette, hogy mindkét „fővárosban bezárták az orgiák színhelyeiül szolgáló szalonokat”, 130 embert pedig letartóztattak. Magyarázatul Jagoda még kitért arra, hogy a „pederaszták” minden erővel igyekeztek beszervezni köreikbe az egészséges fiatalokat, különös tekintettel a katonákra, matrózokra és a diákokra, egyúttal javasolta a felelősségre vonásuk lehetőségét megteremtő törvény megalkotását.

„Miután ezt a kérdést a politbüro megvitatta, a homoszexualitás büntetése törvényi erőre emelkedett, s 3-tól 8 évig tartó szabadságvesztéssel járt.  A törvényt a külügyi népbiztosságban végrehajtott tisztogatások során 1934-ben már ki is próbálták”

A népbiztosság egykori vezetője Georgij Csicserin ugyanis homoszexuális volt, s tömegesen vett fel hasonlóan nem hagyományos szexuális irányultságúakat az intézménybe. Letartóztatták és német kémnek nyilvánították a legjobb kádereket, így a protokoll osztály vezetőjét is. Mint a Sztálinnak készített jelentésből kiderül, Dmitrij Florinszkij elsőként ismerte be, hogy homoszexuális, s nevezte meg a kapcsolatait, köztük azokat a fiatalokat, akik először vele létesítettek nemi kapcsolatot. Az érintett diplomatákat a Gulágra  küldték vagy kivégezték. A Kirov-gyilkosság éjszakáján a leningrádi melegekre csapott le a cseka. A balett táncosokon kívül mindenkit begyűjtöttek. Hivatalnokokat, tudósokat és írókat vetettek börtönbe és hurcoltak meg nyilvánosan.

A büntető törvénykönyv hírhedt 121-es cikkelye különböző változtatásokkal, de 1993-ig hatályban volt. Ez alatt a 60 év alatt az igazságügyi minisztérium nyilvántartása szerint ez alapján mintegy 60 ezer meleget ítéltek el.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    A „sencseni trojka” megrémíti Európát

    2026. nov. 19.
    „Európa sántikál és fél Putyintól”, „Európa sehol sincs”, „A csúcstalálkozó figyelmeztetésül szolgál az európai diplomácia számára”. Így ért...

    Miért áll az orosz társadalom többsége Putyin mögött?

    2026. nov. 19.
    A miért tartanak ki az oroszok Vlagyimir Putyin mögött kérdésre a nyugati fősodor információs buborékban általában azt a magyarázatot kapja ...

    Peking nem Ukrajnáról akar tárgyalni Sencsenben

    2026. nov. 19.
    Peking vonakodik attól, hogy az ukrajnai konfliktus is ott legyen a Hszi Csin-ping, Donald Trump és Vlagyimir Putyin részvételével december ...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK

    © 2018-2026 - #moszkvater