Kezdőlap » Kultúra » Hídépítés lengyel és balti muzsikával

Hídépítés lengyel és balti muzsikával

A szabadságuk visszanyerésének századik évfordulóját ünneplik a balti államok és Lengyelország. Tökéletes apropó egy művészeti fesztiválhoz, ami vasárnap kezdődik a Müpában.

Arvo Pärt Forrás: BFZ

„Minden ember egyformán fontos, mindenki egyformán szerethető, mindenki egyforma esélyű.” Fischer Iván karmester, zeneszerző, a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) vezetője egykor ekként határozta meg, az európai család fogalma mit jelent. Európa országai egy családot alkotnak: erre a gondolatra épül az Európai hidak fesztivál is, amely a BFZ és a Müpa közös kezdeményezésére 2013 őszén indult útjára. Első évben a cseh, majd a német, az osztrák, a francia, a spanyol zenei kultúra került középpontba. A Müpa idei évadnyitányaként szeptember 16-tól 26-ig a balti és a lengyel zene köré épül a fesztivál. A zeneünnep különleges apropója: Lengyelország, Észtország, Lettország és Litvánia idén ünnepli függetlensége visszanyerésének századik évfordulóját.

Vasárnap a kiváló zongoraművész, Piotr Anderszewski szülővárosa elismert együttese, az 1984-ben alapított Sinfonia Varsovia kíséretében ad hangversenyt. Anderszewski édesanyja révén félig magyar, sokat koncertezik nálunk. Jellemző rá, hogy 2005-ben egy zeneakadémiai fellépése után a Magyar Narancs kritikusa a maximalizmus mértékegységét váltotta át 1 Richterről 1 Anderszewskire. Ritka gesztus ugyanis, hogy valaki a ráadásban azzal áll a közönség elé, elégedetlen a saját játékával, ezért egy darabot inkább megismétel.

Most a Müpában Karol Szymanowski IV. szimfóniájában lép pódiumra. A Symphonie concertante alcímű mű valójában zongoraverseny, a XX. századi lengyel zene kiemelkedő komponistája Arthur Rubinsteinnek ajánlotta1932-ben. A műsor másik lengyel száma, Witold Lutosławski folklorisztikus ihletésű zenekari Concertója az 1950-es évek első felében született, rokonítható Bartók muzsikájával. A műsor ritkán hallható műve Kodály Zoltán Balettzenéje lesz. Eredetileg a Háry János része volt, ám Kodály végül kihagyta a daljátékból. Míg a koncert nyitányaként az egyik legtöbbet játszott kortárs zeneszerző, az észt Arvo Pärt 1964-ben született, repetitív-neobarokk darabja, a Collage sur B-A-C-H hangzik el.

Arvo Pärt misztikus művei köré szervezte a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) is a szeptember 21-i, 22-i és 24-i koncertjének a műsorát. A BFZ kortárs együttese is az észt zenei világot varázsolja a fülbe 25-én Erkki-Sven Tüür, Eduard Tubin és Tõnu Kõrvits szerzeményein keresztül. A koncert nyitódarabja, Kõrvits Himnuszok az északi fényhez című műve egy férfi szemén, lelkén keresztül mutatja meg a természeti jelenséget. A népszerű zeneszerző, Erkki-Sven Tüür Ardor (hév, szenvedély, fényesség) című marimbaversenyét a nemzetközi hírű ütőhangszeresnek, a portugál Pedro Carneirónak ajánlotta – ő lesz a koncert szólistája.

A fesztivált a BFZ barokk együttesének koncertje zárja 26-án. Bachot persze mindenki ismeri, ám kétséges, hallott-e már lengyel barokk muzsikát – e koncert ebbéli hiányosságainkat is pótolja. Adam Jarzębski a XVII. századi pezsgő lengyel kulturális életnek volt egyik kiemelkedő komponistája. A „lengyel Händel”, Grzegorz Gerwazy Gorczycki, valamint Marcin Józef Żebrowski a XVIII. században alkotott, mindkettejük zenéje a klasszicizmus irányába néz, bár hordoz barokk jegyeket. Tőlük énekes darabok hangzanak el, Kovács Ágnes (szoprán), Gavodi Zoltán (férfialt), Szigetvári Dávid (tenor) és Cser Krisztián (basszus) közreműködésével.

S ha már barokk: Baráti Kristóf és Jakub Jakowicz hegedűművész Bach szólóhegedűre írt szonátáit és partitáit játssza 22-én a Müpa Fesztivál Színházában, a koncertet a legendás lengyel hegedűművész, Henryk Szeryng emlékének ajánlva. Mint a koncert beharangozója is írja: Szeryng 1918. szeptember 22-én született varsói zsidó családba, csodagyerek volt, karrierjét a második világháború szakította félbe. A hét nyelven beszélő fiatal hegedűst az emigráns lengyel kormány feje, Władysław Sikorski tábornok vette maga mellé összekötő tisztként és tolmácsként, ez idő alatt több mint háromszáz koncerten játszott a szövetséges csapatoknak. Mikor Sikorski egyik útja nyomán Mexikó négyezer zsidó menekültnek biztosított letelepedési lehetőséget, Szerynget meghatotta a gesztus, és felvette a mexikói állampolgárságot.

A nemzetközi koncertéletbe egy véletlen találkozás hozta vissza. 1954-ben a lengyel zongoraművész, Arthur Rubinstein Mexikóvárosban koncertezett, Szeryng pedig meglátogatta őt. A hangverseny után éjjel, a hotelszobában Bachot játszott neki. A zongoraművészt pedig villámcsapásként érte Szeryng játékának kifinomultsága és intenzitása. A következő három évtizedben a világ egyik legkeresettebb hegedűművészeként, elsősorban Bach-előadóként tartották számon.

Az Európai Hidak fesztivál programjai között lesznek még könnyűzenei, világzenei és dzsesszkoncertek is, filmvetítések, kiállítások, irodalmi est a lengyel Witold Gombrowicz életművére alapozva. A programokért érdemes a Müpa honlapját böngészni.