Kezdőlap » x-demokrata » Három magyar párt összefogott Szlovákiában
Előtérben a három pártelnök és Bárdos Gyula #moszkvater

Három magyar párt összefogott Szlovákiában

A májusi Európai Parlamenti választás után, amikor egy magyar képviselő sem került ki a brüsszeli testületbe a Felvidékről, felerősödtek a magyar politikai pártok összefogását sürgető hangok. Ebből végül teljes egység ismét nem kerekedett, a 2020. februárjában esedékes parlamenti választások előtt azonban három magyar párt legalább összefogott.

Neszméri Tünde írása a #moszkvater számára

Előtérben a három pártelnök és Bárdos Gyula #moszkvater
Előtérben a három pártelnök és Bárdos Gyula
Fotó:MKP

A Most-Híd Országos Tanácsa kora nyáron egy koalíció kialakítását javasolta, míg a Magyar Közösség Pártjának Országos Tanácsa egy választási párt létrehozásáról határozott. Méghozzá azzal a kitétellel, ha a tárgyaló delegáció jónak látja, egy esetleges koalíció megkötéséről is tárgyalhat a magyar közösség érdekében. A szlovák választási törvény értelmében a bejutási küszöb két párt koalíciója esetére hét százalékos, míg több párt koalíciója esetén 10 százalékos küszöböt határoz meg, míg az egyedül induló pártoknál a bejutási küszöb 5 százalék.

A nyári tárgyalássorozatot a Most-Híd delegációja szakította meg, majd ősszel újra kezdődtek az egyeztetések, de a Most-Híd a Smerrel való együttműködést nem tudta kizárni. Így aztán a tárgyalási folyamat ismét elakadt. Időközben a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma bejegyezte az Összefogás Mozgalmat, ezzel megalakult Szlovákiában az ötödik magyar párt.

„Az együttműködést a Most-Híddal októberben már a Magyar Közösség Pártjának elnöksége utasította el, míg az Most-Híd testületei ezúttal az együtt indulás mellett döntöttek”

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke, Andrej Danko időközben 2020. február 29-ében határozta meg a választás napját. A múlt hétvégén a Magyar Közösség Pártja Országos Tanácsa is ülésezett, valamint az MKP-val közösen induló Összefogás Mozgalom és Magyar Fórum is közgyűlést tartott. Mindhárom párt a közös indulás mellett tette le a voksát, így Magyar Közösségi Összefogás néven indulnak a 2020-as parlamenti választáson. A Most-Híd közben a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséggel és a szlovák Šanca (Esély) nevű párttal kötött megállapodást, így mindkét politikai tömörülés a vegyes párt listáján indul.

A Magyar Közösségi Összefogás jelöltlistája összeállt. A sikeres együttműködést a november 28-án aláírt memorandum erősítheti meg. Már az elnevezése is beszédes, hiszen „Közösen a magyar képviseletért – együttműködési memorandum” címmel látott napvilágot.

„Jelképes időpontban, 11 óra 55 perckor írták alá, ezzel is utalva arra, hogy a felvidéki magyarság a tizenkettedik órában talán megmenekülhet”

A memorandumot Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke, Simon Zsolt, a Magyar Fórum elnöke és Mózes Szabolcs az Összefogás elnöke látták el kézjegyükkel. A listát Bárdos Gyula, az MKP elnökség tagja, a Csemadok országos elnöke vezeti, aki az aláírást követően a ma7.sk-nak nyilatkozott. Kijelentette, az 1989-es rendszerváltozás során és azt követően a felvidéki magyarok a jó oldalon álltak és hozzájárultak az ország demokratizálódásához. „A felvidéki magyarok ezt követően is hosszú ideig mindig a demokrácia, a jogállamiság és az igazság oldalán álltunk. Ez azonban az utóbbi időszakban – különösen a Kuciak-gyilkosságot követően – mintha megváltozott volna. Joggal tehetik fel nekünk, magyaroknak a kérdést, az elmúlt évek, hónapok botrányait tétlenül szemléltük?

„Tudjuk jól, hogy azok, akik erről dönthettek volna, nem léptek, és arra jutottak, hogy minden maradjon a régiben. Az, ami történik ebben az országban, kis kozmetikai változtatásokkal elfogadhatónak tartják. A Magyar Közösségi Összefogás ezt nem tartja elfogadhatónak”

Úgy gondoljuk, hogy ez így nem mehet tovább. Éppen ezért beszélek korszakváltásról. Mi nem bizonyos vállalatoknak, egyéneknek az érdekében politizálunk, hanem egy közösség érdekében. Ezért nem fogunk olyan elvtelen alkukat kötni, ahol a pénz és biznisz dominál.”

A memorandumban a felek kijelentik, hogy a magyar közösség érdekeit és az általuk lakott déli országrészt és annak érdekképviseltét tartják szem előtt. Ezért „mi, szerződő felek fontosnak tartjuk a közös magyar választási lista létrehozását, hogy a szlovákiai magyarság 2020 után méltó parlamenti képviselettel rendelkezzen, amely képviselet megkezdheti a déli régiók felzárkóztatását, a magyar közösség helyzetének javítását.”

A felvidéki magyarság száz éve él kisebbségi sorban, ez idő alatt érzékelhető a térvesztése és erős az asszimiláció is. A három magyar párt ezért feladatának tekinti, hogy folytassák a ’89-es bársonyos forradalom utáni magyar politikai generációk megbecsült hagyományát. A magyar érdekképviselet a demokratikus, reformorientált oldalon áll és segíti az ország közállapotainak javítását.

„Közös célunk, hogy a magyarság hozzájáruljon a kormányváltáshoz, egy demokratikus, jogállamként működő Szlovák Köztársaság megteremtéséhez. Abban az országban, amelyben joguralom van, érvényesülnek az emberi jogok, ott érvény szerezhető a magyarság számára kulcsfontosságú kisebbségi jogoknak.”- olvasható a november 28-án aláírt memorandumban.