„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Kijev főterén kiállított orosz haditechnika 2022. augusztus 24-én
Fotó:EUROPRESS/Dimitar DILKOFF/AFP
Az augusztus 29-én megindított nagyszabású déli ukrán ellentámadás második hetéhez érve egyértelműen elmondhatjuk, hogy az események nem éppen Kijevnek kedvező fordulatot vettek. Bár az Oroszországhoz való csatlakozást lehetővé tevő népszavazások ideiglenes elhalasztásával – jelenleg az orosz nemzeti egység napja, november 4. tűnik befutónak – részben sikerült Kijevnek az egyik kitűzött célját elérnie, magán a harctéren sokkalta súlyosabb a helyzet. Gyakorlatilag két frontszakasz kivételével az orosz védelem nemcsak képes volt visszaverni a támadást, de egyben az első napokban elvesztett területeket is visszafoglalni. Mindezek mellett az Ingulec folyó mentén fekvő Andrejevka és a front északi végpontját jelentő Viszokopolje térségében egyfajta dinamikus állóháború folyik. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egyelőre egyik fél sem tud igazán a másik fölé kerekedni a harctéren, és így egyfajta húzd meg-ereszd meg játék folyik. Az ukrán haderő főképp nappal igyekszik kiszélesíteni az általa ellenőrzött területeket, miközben Oroszország az éjszaka folyamán hajt végre erőteljes válaszcsapásokat. Részben a kedvezőbb terep következtében az orosz légierő, illetve csapatlégierő – értve itt főleg a harci helikoptereket – a Donbasszhoz, vagy a többi ukrajnai fronthoz képest sokkalta aktívabban működik közre, jórészt krími bázisairól kiindulva.
Orosz csapatlégierő munkában Andrejevka térségében
„Nem kizárt, hogy Moszkva igazából a kifárasztásra játszik”
Avagy például Andrejevka esetében azért sem áll Moszkva érdekében a fennálló ukrán hídfőt felszámolni, mivel így folyamatosan egyfajta nyitott szájú tűzzsákba tudja az ellenséges haderő újabb és újabb egységeit vonni. Mert Liszicsanszkhoz hasonlóan egyértelműen nem hadászati megfontolás miatt tartja még Kijev a hídfőt, hanem csupán politikai megfontolásból. Miután égető szüksége van legalább egy, minimálisan sikerként bemutatható hadmozdulatra. Egyszerűen nincsen sem elég élőereje, sem pedig haditechnikája Ukrajnának ahhoz, hogy az Andrejevka-Szuhoj Sztavok kiszögellésből kitörve egyáltalán Davidov Brodot elérje, nemhogy az eredeti hadműveleti célként kitűzött Novaja Kahovkát. Ami pedig az Ingulec folyón történő átkelést illeti, ott hiába építi újra folyton Kijev a pontonhidakat, az orosz légierő, illetve tüzérség azokat elkészültük után nem sokkal ismét felrobbantja, gyakorlatilag teljesen kaotikussá téve a logisztikát.
A nyikolajevi front állása 2022. szeptember 7-én
Forrás:Rybar
„Bizonyos jelentések szerint a herszoni ellentámadás idején az egész Ukrajnában naponta ellőtt orosz tüzérségi lőszerkészlet esetenként meghaladta a 150 ezres értéket, amely gyakorlatilag 2,5-szerese a leghevesebb donbasszi harcok során tapasztalt számoknak. Ennek többsége pedig épp Andrejevka térségében csapódott be”
A logisztika kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a problémák ugyanúgy, ha nem nagyobb mértékben érintik az ukrán felet. Bár műhold felvételek alapján a kahovkai vízerőműhöz tartozó közúti híd egy szakasza a folyamatos ukrán HIMARS támadások hatására leszakadt, illetve a herszoni Antonov átkelő is csak csökkentett kapacitással képes üzemelni, az orosz logisztika képes volt adaptálódni a megváltozott helyzethez. Helyi jelentések alapján Moszkva jelentős mértékben támaszkodik a pontonhidak mellett a kompok használatára, amelyekkel még az említett átkelők kiesése esetén is részben biztosítható az orosz csapatok ellátása.
„Eközben ukrán oldalról katonai teherautók, illetve megfelelő mennyiségű csapatszállító jármű hiányában az élőerő, valamint az utánpótlás mozgatása civil járművek segítségével történik”
Nagyon sok esetben találkozhatunk a kilőtt technika közt az egykoron hazánkban szintén gyakori civil kék-fehér festésű ZiL-131 teherautókkal, de az élőerő mozgatása során még iskolabuszok is feltűntek. Egyúttal ahogy Kijev az orosz, úgy Moszkva az ukrán logisztikai infrastruktúrára mér csapásokat. Így például kedd reggelre virradóan több egymás követő csapás érte Krivoj Rog üzemanyag tároló, valamint feldolgozó infrastruktúráját, jelentős károkat okozva az ukrán logisztikában. Ugyanis Krivoj Rog pont a leghevesebb harcok színhelyéül szolgáló Viszokopolje környéki ukrán csapatokat látta el üzemanyaggal, amelynek akár részleges kiesése is nagyobb változásokat indukálhat a fronton. Üzemanyag hiányában a gépesített egységek sem képesek az elvárt módon részt venni az összecsapásokban, előnybe hozva az orosz felet.
Ukrán csapatok szállítása iskolabuszokkal
„Eközben az ukrán veszteségek felettébb súlyosak”
Az orosz védelmi minisztérium által közölt adatok szerint augusztus 29. és szeptember 6. között Ukrajna csak a herszoni front mentén több, mint 3100 katonát, 152 harckocsit, 151 gyalogsági harcjárművet, 110 csapatszállítót, 11 repülőgépet, illetve 3 helikoptert vesztett. Amerikai jelentések az élőerő szempontjából az orosz veszteségeket az ukrán ötödére, azaz jelen helyzetben nagyjából 600-650 fő körülire teszik, míg a haditechnika esetében az orosz veszteségek drasztikusan kisebbek. Figyelembe véve, hogy Kijev egy nagyjából 15 ezer fős kontingenssel kezdte meg az ellentámadást, nagyjából az élőerő ötödének elvesztése gyakorlatilag katasztrofális veszteséggel ér fel. Nem véletlen, hogy a kijevi kormányzat hírzárlatot rendelt el saját újságírói részére, lényegében megtiltva a veszteségek, mind az esetleges hadmozdulatok közlését. Bár az sem egy bizalomgerjesztő lépés, hogy az ukrán parancsnokság saját közlése szerint nem hozza nyilvánosságra az ellentámadás során elfoglalt települések nevét, nehogy azokat Oroszország megtámadja. Szintén logikus nemde? Már rég hatalmas problémák lennének abból, ha az orosz hadvezetés pusztán az ukrán közleményekből tájékozódna. Arról nem is beszélve, hogy ezt a kommunikációs lépést klasszikusan egy sikertelen művelet során hajtja végre az adott fél.
„Amit tudni lehet ukrán oldalról, hogy a nyikolajevi, odesszai és egyéb környékbeli kórházakba folyamatosan érkeznek a fronton megsérült katonák”
Továbbá a július eleji támadási kísérlethez hasonlóan a helyi hullaházak is megteltek. A kárpátaljai 128. hegyivadász dandár esetében az alakulat olyan súlyos – becslések szerint 40-45 százalékos – veszteségeket szenvedett, hogy szeptember 2-re a régió vezetése gyásznapot hirdetett.
Az augusztus 29 és szeptember 6 közti ukrán veszteségek vizualizálva
Forrás:Telegram
Az Ingulec folyó mentén fekvő egyes erdős frontszakaszon esetében mindössze 3-5 haditechnikai eszköz jut egy kilométerre, amely lényegében lehetetlenné teszi további offenzív műveletek végrehajtását, és egyben az effektív védelem kiépítését is megnehezíti. Az orosz védelmi minisztérium szerdai közleménye egyenesen úgy fogalmaz, hogy az elszenvedett magas veszteségek hatására Ukrajna felfüggesztette a herszoni műveleteket. Bár ez némileg túlzó kijelentés, ám jól érzékelteti, hogy a déli front mentén Ukrajna egyszerűen kifogyott a lendületből.
„Ellenben Oroszország nem dőlhet hátra nyugodtan, mivel az ellentámadások nem álltak le. Kijev most az általunk már korábban vizsgált Harkov-Izjum front térségét igyekszik felmelegíteni”
Nagyjából egy hónapos, ám a herszonihoz képest némileg leplezettebb előkészítést követően ugyanis Ukrajna támadásba lendült Balakleja településtől északra kiindulva Sevcsenkovo, Kupjanszk és az M03 autóút irányába. Vélhetően tanulva a déli ellentámadás kommunikációs kudarcából, még az ukrán média is alig tesz említést a Balakleja környéki harcokról, így a helyzetkép kialakításában kezdetben még az olyan nagy hírügynökségek is, mint a Reuters is kénytelenek voltak azóta törölt cikkeikben orosz forrásokra hagyatkozni. Ám ezúttal a Balakleja – és általában az izjumi front – mentén zajló harcok elemzését jelentősen megnehezíti, hogy például Herszon vagy Donyeck térségéhez képest csupán minimális helyszíni információ áll rendelkezésre. Hagyományosan az itteni orosz parancsnokság szigorúan veszi a harctéri információk kiadását, illetve a haditudósítók sincsenek akkora mértékben jelen, mint más szakaszokon.
A harkovi front állása 2022. szeptember 7-én
Forrás:Rybar
„De miért épp Balakleja térségében lépett akcióba Ukrajna?”
Balakleja jelentőségét a Harkovból Csugujeven át Izjumba vezető M03-as autóút és az általunk már bemutatott 65. számú tüzérségi lőszerraktáron túl vasúti csomópont jellege is adja, mivel a Donbassz északi területeire menő vasútvonalak részben a városon keresztül futnak. Ne feledjük el május folyamán Ukrajna már próbálkozott egy kísértetiesen hasonló hadművelettel, amelynek célja akkor a Donyec folyón történő átkelésen túl Izjum, illetve a Donbasszba vezető orosz utánpótlási vonalak elfoglalása volt. Jelen helyzetben mindez kiegészül az időközben a Donyec jobb partján újonnan orosz kézre került települések – értve itt főképp a szvjatogorszki hídfőt vagy Bogorogyicsnojét – visszafoglalásával a Szlavjanszk-Kramatorszk agglomeráció védelme érdekében. Illetve ukrán szempontból egyelőre lényeg a települések közti úthálózat feletti ellenőrzés megszerzése, amellyel gátolni lehet az orosz logisztika munkáját. Az eddigi információk alapján az ukrán csapatok nagyjából 20 kilométert tudtak előrenyomulni Szemjonovka falu vonaláig, ám a Sevcsenkovo település elleni napközbeni támadás már sikertelen volt. Az ukrán haderő az éjszaka folyamán újabb támadást indított Sevcsenkovo elfoglalása érdekében, ám e sorok írásáig nem érkezett érdemi információ annak sikeréről.
„Orosz szempontból a legfontosabb prioritás most Sevcsenkovo megtartásán túl a a Balakleja-Kupjanszk autóút feletti teljes ellenőrzés helyreállítása”
Mivel utóbbi Volhov Jar térségében az ukrán ellenőrzés alá, vagy tüzérségi lőtávolságon belül került, így nem használható. Egyes jelentések szerint maga Balakleja is hadászati bekerítésbe került, ám az ott tartózkodó, főképp Roszgvargyija alá tartozó különleges – orosz és baskír SzOBR – egységek egyelőre kitartanak. Ironikus módon ukrán oldalról a további offenzívát pont a Kijev által korábban felrobbantott hidak nehezítik, mivel egyszerűen nem megoldott az átkelés a Szrednyaja Balaklejka folyón. Bár állítólag a csugujevi ukrán parancsnokság épületét orosz légitámadás érte, annak hatásai egyelőre nem jelentkeztek közvetlenül a harcmezőn.
A Balakleja környéki harcok részletes állása 2022. szeptember 7-én. Mint látszik főképp a várostól északra, a Verbovka-Volhov Jar vonal mentén ért el eredményeket az ukrán támadás
Forrás:Rybar
Vélhetően a harcok további alakulásában jelentős szerep fog jutni annak, hogy melyik fél fogja tudni gyorsabban aktiválni, illetve a frontvonal térségébe szállítani tartalék erőit. Akárcsak a herszoni ellentámadás esetében, vélhetően Balakleja környékén is az első napokban még kisebb-nagyobb ukrán területi nyereségekkel számolhatunk, ám miután az orosz védelemnek sikerül újabb erőket a térségbe vonnia, az előrenyomulás mindenképp lelassul, majd végül megáll. Továbbá ezt követően Moszkva kvázi kúszva igyekszik majd a front eredeti vonalát helyreállítani, miközben próbál minél nagyobb veszteségeket okozni az ukrán félnek.
„Herszonnal szemben a Balakleja környéki ellentámadást az ukrán fél egyértelműen létszámfölényből kezdte, bár a haditechnikát tekintve Oroszország áll inkább jobban”
A támadás előtt egy héttel orosz források nagyjából 8-9 ezres ukrán kontingensről adtak jelentést, amelyek a herszoni műveletekhez hasonlóan főképp nyugatról érkezett fegyverekkel – lengyel T-72 harckocsik variánsai, Krab önjáró lövegek stb. – lettek felszerelve. Egyúttal Kijevnek Harkov térségében nem is kell annyira széthúznia erőit, mint délen, mivel öt helyett nagyjából csak két szektorra korlátozódnak a harcok. Az utánpótlási vonalakat és logisztikát tekintve Herszonnal szemben viszont a helyzet kiegyensúlyozottabb, sőt kissé még Moszkva fele is lejt a terep. Ugyanis Herszonnal ellentétben jelen harcok gyakorlatilag az orosz határtól 1-2 órányi autóútra zajlanak, a Belgorodi terület közvetlen közelében. Ezáltal Moszkva könnyebben tud utánpótlást és újabb egységeket a frontra szállítani akár Kupjanszk, akár a szomszédos Izjum térségéből, bár utóbbi jelen helyzetet megnehezíti, hogy az M03 autóút már az ukrán tüzérség lőtávolságán belül helyezkedik el. Utóbbira már a napokban megjelent belgorodi felvételek is bizonyítékul szolgálnak, ahol a jelenleg hadrendben álló legmodernebb harckocsi, a T-90M „Proriv-3” egyes példányait vagonírozza be az orosz fél.
A lehetséges ukrán offenzíva irányai
Vélhetően mind a harkovi, mind pedig a herszoni ellentámadásoknak igazán nem a területszerzés, hanem úgymond a képességek bemutatása a célja. Avagy Ukrajna kvázi így demonstrálja, hogy további nyugati fegyverszállításokkal képes stabilizálni a frontvonalakat, sőt vissza is foglalni az elvesztett területeket. Ám ehhez a Nyugat nagyobb hozzájárulása szükséges, amely esetében épp a mai napon, azaz szeptember 8-án ülnek össze újra az érintett felek a németországi Ramstein amerikai légibázisán megtárgyalni a katonai segélyek következő etapját.
„A sokak által várt energodari atomerőműről szóló ENSZ jelentés esetében a várt módon a dokumentum gyakorlatilag mindennel foglalkozott, csak a lényeggel nem”
Avagy hiába született meg egy 52 oldalas jelentés, abban egy szó sem esik arról vajon ki lőhette az erőmű, illetve környezetének területét. Pedig Oroszország kifejezett kérésére még ballisztikai szakértők is részt vettek a vizsgálóbizottság munkájában. Persze, az IAEA saját szemszögéből nézve érthető, hogy az esetleges viták elkerülése végett inkább „egyfajta nem mondunk semmi érdemit” pozícióba helyezkedett a jelentés kidolgozása során, csak így gyakorlatilag annak semmi értelme sem volt. Mert az erőmű elleni belövéseket, a nehéz munkakörülményeket, plusz a hálózatról való lekapcsolódás veszélyét már hetek, ha nem hónapok óta tudni lehetett. Plusz az IAEA/NAÜ gyakorlatilag csak megismételte Antonio Guterres főtitkárnak, az erőmű demilitarizálásáról szóló nyilatkozatait, csak rendezettebb formában. Az ENSZ felvetésére válaszul Vlagyimir Rogov, az orosz ellenőrzésű zaporozsjei területek katonai-civil adminisztrációjának vezetője úgy válaszolt, hogy a demilitarizálás egyet jelentene Energodar feladásával, amelyet aztán az ukrán haderő egyszerűen elfoglalna. Figyelembe véve, hogy Ukrajna még egy ukrán partraszállási kísérlettel is próbálkozott az IAEA/NAÜ misszió látogatása alatt szeptember 1-jén, mindez egy egyáltalán nem valószínűtlen lehetőség.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
