„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„Ennek jegyében 2027-től 12 hónapra növelik a kötelező katonai szolgálat idejét minden új besorozott számára”
Fotó:EUROPRESS/RAIGO PAJULA/AFP
Mostantól azoknak, akik nem észtül tanultak, állami vizsgát kell tenniük. A változások természetszerűen az ország orosz ajkú lakosaira lesznek a legnagyobb hatással. Ha egy sorkatona megbukik a vizsgán, egy évet kap egy nyelvtanfolyam elvégzésére és a vizsga újratételére. Az állam fizeti a képzést, a programban résztvevők pedig kártérítést kapnak.
„A program becslések szerint évi 400 ezer euróba fog kerülni”
A hatóságok Ezenkívül szankciókat is kiszabhatnak a tanfolyamok vagy vizsgák indok nélküli megtagadásáért. Így például felfüggeszthetik a vezetői engedélyeket, a fegyvertartási- és a vadász engedélyeket. A törvény megalkotói azzal érvelnek, hogy az észt nyelv megfelelő ismerete szükséges a parancsok megértéséhez, a biztonsági előírások betartásához és a katonai kiképzésben való részvételhez.
Észtországban egyébként a másik két balti állammal ellentétben soha nem szüntették meg a sorkatonaságot, így a háború kirobbanása után nem bevezetésről, hanem a meglévő rendszer megerősítéséről esett szó. A sorkatonai szolgálat a védelmi rendszer szerves része, amely a 18 és 27 év közötti, fizikailag és szellemileg alkalmas férfi állampolgárok számára kötelező. A szolgálat időtartama jelenleg a betöltött szolgálattól függően 11 hónap, de a regionális biztonsági helyzet miatt
„2027-től 12 hónapra növelik a kötelező katonai szolgálat idejét minden új besorozott számára”
A tisztviselők azzal érvelnek, hogy a lépésre a romló regionális biztonsági helyzet és az orosz-ukrán háború tanulságai miatt van szükség. Úgy vélik, a hosszabb szolgálati idő lehetővé teszi az alaposabb kiképzést és a modern fegyverrendszerek jobb integrációját. A terv értelmében a sorkatonák hat hónapot intenzív kiképzésen töltenek, amelyet hat hónapnyi harcközpontú gyakorlat követ.
Észtország, amely nagymértékben támaszkodik a tartalékos védelmi modellre, évente mintegy 4000 embert soroz be a nagyjából 1,37 milliós országban. Az észt hadsereg 6500 fős személyi állománnyal rendelkezik, valamint van egy tartalékos ereje is, a Védelmi Liga, amely mintegy 12 600 főből áll. A háború estére tervezett személyi állomány létszáma 30 ezer fő.
A közelmúltban arról is lehetett olvasni, hogy az észt parlament, a Riigikogu hamarosan dönthet arról a törvényjavaslatról, amely jelentősen kibővítené az észt hadsereg jogköreit a tengeri biztonság megerősítése érdekében. A javaslat lehetővé tenné a fegyveres erők számára, hogy szükség esetén akár erőszakot is alkalmazhassanak a tengeren, végső esetben pedig akár veszélyesnek ítélt civil hajókat is elsüllyeszthessenek.
„Ez egyértelműen az ukrán út, ám eközben Ukrajnában éppen az orosz nyelv reneszánsza zajlik”
Egy ukrán blogger szerint a saját nyelvüket egyre ritkábban használják. A blogger az orosz nyelv használatának okaként a globalizációt nevezte meg. Mint megjegyzte, tekintettel arra, hogy Ukrajna nem elszigetelt ország, az orosz nyelv elleni küzdelem haszontalan. Ukrajnában aktívan újjáéled az érdeklődés az orosz nyelv iránt, egyre gyakrabban használják, és Kijev is orosz nyelvűvé vált. Szerinte korábban az emberek inkább az ukrán nyelvet részesítették előnyben, Kijev azonban ismét orosz nyelvű város lett. „Ha korábban meglepő volt hallani a nyilvános térben, most éppen ellenkezőleg: az ukrán nyelvet ritkábban hallani” – nyilatkozta a blogger.
Úgy véli, hogy a lényeg a globalizációban rejlik, hiszen most nem a 19. században élünk, az emberek nem egy faluban élnek, a népszerű tartalmak nagy része pedig olyan nyelveken készül, amelyek széles körben elterjedtek. És az orosz is egyike ezeknek. „Bármennyire is emlékeztetünk birodalmi befolyásra és annak következményeire, már a posztfaktumot éljük, miszerint a posztszovjet térség nagy része Lettországtól Kazahsztánig oroszul kommunikál. Emellett az orosz nyelvet használja azoknak az ukránoknak egy része is, akik jelenleg külföldön élnek” – mondta a fiatalember. Ezt erősíti meg az a felmérés is, amely szerint Kijev lakóinak csak egyharmada beszél kizárólag ukránul. Az orosz nyelv használatának növekedését Ukrajnában a hatóságok is elismerték.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
Tuco says:
Szerintem nincs abban semmi felháborító, ha egy ország állampolgáraitól elvárják, hogy beszélje az adott ország hivatalos nyelvét, különösen ha már ott született vagy évtizedek óta ott él. A haderőben pedig ez különösen így van, nincs olyan hadsereg a világon, ahol ne lenne egységes a vezénylési nyelv, érthető okokból. A soknemzetiségű Osztrák-Magyar Monarchia haderejében is egységesen a német volt volt a vezénylési nyelv.
Stier Gábor says:
Nem is áűllította senki, hogy felháborító, a kisebbségi nyelvek viszonyulás viszont igenis felháborító.
Tuco says:
Csakhogy az ön által írt cikk (legalábbis annak első fele) nem erről szól, hanem az észt sorkatonák nyelvtudásával szemben állított követelményekről, kedves Stier úr.