„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Győzelmi parádé nézők nélkül?

2020. márc. 25.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

A május 9-re a II. világháború befejezésének 75. évfordulójára tervezett katonai parádé előkészületei az eredeti elképzelések szerint folynak, a koronavírus-járvány kirobbanása azonban közbeszólhat.

Szinte teljesen üres a moszkvai Vörös tér a koronavírus miatt 2020. március 19-én #moszkvater

Szinte teljesen üres a moszkvai Vörös tér a koronavírus miatt 2020. március 19-én
Fotó:EUROPRESS/Yuri KADOBNOV/AFP

Járvány ide vagy oda, teljes gőzzel készül a II. világháború befejezésének 75. évfordulójára a Vörös térre tervezett győzelmi parádéra az orosz védelmi minisztérium és a diplomácia is. Washingtonban a napokban döntöttek arról, hogy az Egyesült Államokat Donald Trump nemzetbiztonsági tanácsadója, Robert O’Brien képviseli. Ugyanakkor 17 ország- közte Franciaország, India, Kuba, Venezuela és Vsehország – már bejelentette, hogy a legmagasabb szinten képviselteti magát május 9-én Moszkvában.  A katonai parádén a tervek szerint közel 400 szárazföldi és légi haditechnika vonul fel, és a nagyszabású eseményre 15 ezer embert várnak.

„Bár egyelőre minden az eredeti menetrend szerint halad, orosz sajtóértesülések szerint a minisztériumban fontolóra vették, hogy a parádét szükség esetén nézők nélkül tartják meg”

A Kreml egyelőre óvatosan fogalmaz, hangsúlyozva, egyelőre nincs arról szó, hogy a felvonulás elmaradna vagy szűkített keretek között tartanák meg. Mint Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő fogalmazott, a helyzet rugalmas hozzáállást igényel, és minden lehetőséget megfontolnak. Jelenleg Moszkvában tilos minden 50 főnél nagyobb rendezvény megtartása, és a járvány a várakozások szerint még ezután fog tetőzni, így aztán egyáltalán nem garantált, hogy május elejéig a járványügyi intézkedéseken könnyíteni lehet. Ugyanakkor a Győzelem Napja az orosz identitást tekintve szimbolikus jelentősséggel bír, a jelenlegi kiélezett nemzetközi helyzetben ráadásul a katonai parádé üzenet értékű.

„A szándékok szerint demonstrálni hivatott Oroszország ereje mellett azt is, hogy az országot nem lehet sem megkerülni, sem pedig elszigetelni. Így aztán a parádé megtartása mellett a Kreml a lehetőségek végső határáig ki fog állni”

Kazahsztán már most bejelentette, hogy nem rendezi meg május 9-én a katonai felvonulást. Oroszország a kiszivárgott információk szerint egyelőre legfeljebb azzal számol, hogy nézők nélkül zajlik majd a parádé, és elmaradhat az utóbbi években ezt követően zajló „Halhatatlan ezred” menete. Nem egyszerű a döntés, hiszen egyrészről a hatalom eddig felelősségteljesen és sikeresen lépett fel a koronavírus terjedésével szemben, és ezt a reputációt aligha szeretné elrontani. Másrészt kétségkívül üzenet értékű lenne, ha a Kreml igazolni tudná, hogy az oroszokat semmi sem kényszerítheti meghátrálásra.

„Jelzés értékű lesz, hogy április 22-én megtartják-e a népi vélemény nyilvánító népszavazást az alkotmány módosításáról, avagy mint az egyesek tudni vélik, elhalasztják június elejére (Ezt közben már meghatározatlan időre el is halasztották)”

A technika már február óta a Moszkva melletti Alabino lőterén van, míg a személyzet és a 2,5 ezer katona március végétől kezdi meg a próbákat a parádéra. Egyes hírek szerint azonban ők a járvány miatt csak valamikor áprilisban érkeznek. A tervek szerint április 29-én és május 4-én már Moszkvában kell az utolsó simításokat elvégezni, míg a főpróba ideje május 7. A hadseregben mindent megtesznek a vírus terjedésének megakadályozására, ám minden a terv szerint halad. Nem halasztották el a tavaszi bevonulást sem.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Németország új világháborút erőltet

    2026. nov. 12.
    Az írás a német Hintergrund folyóirat novemberi számában jelent meg „Ki eszkalálja a német-orosz kapcsolatokat?” címmel. Tartalmának aktuali...

    Az egyéni terrortól a bolsevikok elleni államcsínyig

    Az 1917. november hetediki petrográdi eseményeket sokáig forradalomként ünnepelték nálunk, mostanában pedig puccsként emlegetik. Az igazság ...

    Az arabok és az oroszajkúak helye Izraelben

    2026. okt. 30.
    Az arab pártok bevonása a kormánykoalícióba hozzájárulhat Izrael és az arab államok közötti kapcsolatok javulásához. A másik nagy népcsoport...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK

    © 2018-2026 - #moszkvater