//Győzelmi parádé nézők nélkül?
Szinte teljesen üres a moszkvai Vörös tér a koronavírus miatt 2020. március 19-én #moszkvater

Győzelmi parádé nézők nélkül?

A május 9-re a II. világháború befejezésének 75. évfordulójára tervezett katonai parádé előkészületei az eredeti elképzelések szerint folynak, a koronavírus-járvány kirobbanása azonban közbeszólhat.

Szinte teljesen üres a moszkvai Vörös tér a koronavírus miatt 2020. március 19-én #moszkvater
Szinte teljesen üres a moszkvai Vörös tér a koronavírus miatt 2020. március 19-én
Fotó:EUROPRESS/Yuri KADOBNOV/AFP

Járvány ide vagy oda, teljes gőzzel készül a II. világháború befejezésének 75. évfordulójára a Vörös térre tervezett győzelmi parádéra az orosz védelmi minisztérium és a diplomácia is. Washingtonban a napokban döntöttek arról, hogy az Egyesült Államokat Donald Trump nemzetbiztonsági tanácsadója, Robert O’Brien képviseli. Ugyanakkor 17 ország- közte Franciaország, India, Kuba, Venezuela és Vsehország – már bejelentette, hogy a legmagasabb szinten képviselteti magát május 9-én Moszkvában.  A katonai parádén a tervek szerint közel 400 szárazföldi és légi haditechnika vonul fel, és a nagyszabású eseményre 15 ezer embert várnak.

„Bár egyelőre minden az eredeti menetrend szerint halad, orosz sajtóértesülések szerint a minisztériumban fontolóra vették, hogy a parádét szükség esetén nézők nélkül tartják meg”

A Kreml egyelőre óvatosan fogalmaz, hangsúlyozva, egyelőre nincs arról szó, hogy a felvonulás elmaradna vagy szűkített keretek között tartanák meg. Mint Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő fogalmazott, a helyzet rugalmas hozzáállást igényel, és minden lehetőséget megfontolnak. Jelenleg Moszkvában tilos minden 50 főnél nagyobb rendezvény megtartása, és a járvány a várakozások szerint még ezután fog tetőzni, így aztán egyáltalán nem garantált, hogy május elejéig a járványügyi intézkedéseken könnyíteni lehet. Ugyanakkor a Győzelem Napja az orosz identitást tekintve szimbolikus jelentősséggel bír, a jelenlegi kiélezett nemzetközi helyzetben ráadásul a katonai parádé üzenet értékű.

„A szándékok szerint demonstrálni hivatott Oroszország ereje mellett azt is, hogy az országot nem lehet sem megkerülni, sem pedig elszigetelni. Így aztán a parádé megtartása mellett a Kreml a lehetőségek végső határáig ki fog állni”

Kazahsztán már most bejelentette, hogy nem rendezi meg május 9-én a katonai felvonulást. Oroszország a kiszivárgott információk szerint egyelőre legfeljebb azzal számol, hogy nézők nélkül zajlik majd a parádé, és elmaradhat az utóbbi években ezt követően zajló „Halhatatlan ezred” menete. Nem egyszerű a döntés, hiszen egyrészről a hatalom eddig felelősségteljesen és sikeresen lépett fel a koronavírus terjedésével szemben, és ezt a reputációt aligha szeretné elrontani. Másrészt kétségkívül üzenet értékű lenne, ha a Kreml igazolni tudná, hogy az oroszokat semmi sem kényszerítheti meghátrálásra.

„Jelzés értékű lesz, hogy április 22-én megtartják-e a népi vélemény nyilvánító népszavazást az alkotmány módosításáról, avagy mint az egyesek tudni vélik, elhalasztják június elejére (Ezt közben már meghatározatlan időre el is halasztották)”

A technika már február óta a Moszkva melletti Alabino lőterén van, míg a személyzet és a 2,5 ezer katona március végétől kezdi meg a próbákat a parádéra. Egyes hírek szerint azonban ők a járvány miatt csak valamikor áprilisban érkeznek. A tervek szerint április 29-én és május 4-én már Moszkvában kell az utolsó simításokat elvégezni, míg a főpróba ideje május 7. A hadseregben mindent megtesznek a vírus terjedésének megakadályozására, ám minden a terv szerint halad. Nem halasztották el a tavaszi bevonulást sem.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.