//Futball – a játék, amely mindenkié
A szlovák válogatott Marek Hamsik edz a szentpétervári Zenit stadionban, készülve az Európa-bajnoki mérkőzésekre 2021. június 10-én #moszkvater

Futball – a játék, amely mindenkié

MEGOSZTÁS

Kezdődik a várva várt, a globális vírushelyzet miatt egyszer már elhalasztott 2020-as futball Európa-bajnokság. A részben Budapesten rendezett tornára a magyar válogatott mellett sikeresen kvalifikálta magát a volt keleti blokk nagy része. Ezért, mintegy felvezetésként érdemes visszatekinteni e páratlanul népszerű sportág szigetországi kezdeteire. Röviden annak is utánajárunk, hogy a térség csapatai milyen kilátásokkal érkeznek a világeseményre.

Vass István írása a #moszkvater.com számára

A szlovák válogatott Marek Hamsik edz a szentpétervári Zenit stadionban, készülve az Európa-bajnoki mérkőzésekre 2021. június 10-én #moszkvater
A szlovák válogatott Marek Hamsik edz a szentpétervári Zenit stadionban, készülve az Európa-bajnoki mérkőzésekre 2021. június 10-én
Fotó:EUROPRESS/Kirill KUDRYAVTSEV/AFP
Az úriemberek sportjából…

A labdarúgás olyannyira az angoloké, hogy a „football” szó is Angliában jelent meg először 1486-ban. A játék korai változatát, vagyis amit annak lehetett nevezni, annak durvasága, valamint amiatt hogy a beszámolók szerint „elvonja az ifjak figyelmét az olyan komoly testedzéstől, mint a hadi tudományok művelése”, már 1304-ben betiltotta II. Edward király. Azonban a játék fokozatos „finomodása” végül lehetővé tette, hogy Angliában az 1850-es években megalakuljanak az első futball klubok. A labdarúgás bekerült az angol iskolarendszerbe, megkezdődött egységesítése és szabályainak rendszerezése.

„A modern szabályok alapjait a 19. század közepén fektették le, ekkor különválasztották a rögbit és a futballt”

Még 1848-ban jelent meg az a szabálygyűjtemény, amely a mai játéknak az alapja: a Cambridge University Football Rules. 1863-ban 11 angol futball klub megalakította az első modern labdarúgó szövetséget Football Association-t (FA).

A foci kezdeti évei nagyon kaotikusnak bizonyultak, mert sok mindenre egyszerűen nem létezett szabály, mint például döntetlen esetén mi történjen: újrajátszás, vagy hosszabbítás jöjjön?  Jól jelzi a kuszaságot, hogy majdnem minden városnak, iskolának saját szabályai voltak, ami problémássá tette a meccsek megszervezését. Az Old Etonians csapata például kétféle szabályrendszert is kidolgozott a különböző típusú pályákhoz. Ellenben a csapatok nem sokat taktikáztak, hanem támadás esetén az összes játékos előre ment. Mivel a rögbihez hasonlóan az előre passzolást tiltották, emiatt a játék jelentős része tömeges közelharcokból állt. Ekkor jellemző a 0-0-11-es felállás volt.

Aztán 1866-ban kimondták, hogy engedélyezett az előre passzolás, de csak abban az esetben, ha a gólvonal és a labdát megkapó játékos között van legalább három védekező játékos. A tizenegyesrúgás (akkori nevén: halálrúgás) lehetősége sokáig szintén fel sem merült, ami abból a felfogásból eredt, hogy az úriemberek játékában egy gentleman nem követ el szabálytalanságot.

„A hőskor csapatai megjelenésükben is az úriember mivoltukat sugallták”

A ma ismert mezek helyett általánosan elterjedt volt a kötött pulóver, hosszú flanel- vagy térdnadrág és a színes krikett sapka viselete. Néhány csapat egyszerűen a kriketthez használt ruhát viselte. Ma már elképzelhetetlen, de akkoriban a melósok bakancsban játszottak, lévén még egyáltalán nem léteztek futball cipők. További jellemző kép volt, hogy az urak meccs közben szívesen pöfékeltek a pipájukból!

 …a köznép szórakoztatásának az eszköze

Az első futball mérkőzéseken azok a különböző nagy múltú angol college-ok mérték össze az erejüket, akik a szabályrendszerét megalkották. A futball inkább úri szabadidős tevékenység volt, mintsem látványosság a köznép számára. Ezzel szemben a viktoriánus korabeli munkások, akik heti hat napot dolgoztak és gyakran nyomorral küszködtek, neki a futball meló utáni levezetést, az egyetlen örömforrást jelentette.

„Az észak-angliai iparvárosokban (Birmingham, Manchester és Liverpool) hamar felértékelődött a foci szerepe, hiszen a szürke hétköznapok után a soron következő mérkőzések örömünnepként hatottak, és erősítették a helyi közösség összetartozását”

A munkáscsapatok ölre menő meccsei hamar felkeltették az emberek figyelmét, az újságok pedig nézők hatalmas tömegéről tudósítottak már a kezdetekkor. Hogy pontosan milyen nagyságú tömegek látták az első mérkőzéseket, arról sajnos nem számolnak be a korabeli tudósítások. Mindenesetre, nem telt bele sok idő és megjelentek a pályák szélén az első szurkolók, akik már elkötelezetten szorítottak egy-egy csapatnak, főleg lokálpatriotizmusból.

Az amatőrizmus vége

Hosszú huzavona után az FA végül 1885 nyarán engedélyezte a profizmust az égisze alá tartozó csapatok és versengések körében. Ezzel mintegy legalizálva a gyakorlatot, miszerint a csapatok titokban fizetést adtak a legjobb játékosaiknak ezzel motiválva őket. Közben az az igény is megfogalmazódott, hogy egy szervezett, oda-visszavágós rendszerű, pontozásos bajnokság keretei között is összemérjék az erejüket az együttesek, ne csak a kiesős rendszerben operáló FA kupában.

„Az 1888/89-es szezonban elstartoló Football League első szezonjának a győztese – veretlenül – a Preston North End lett, és rögtön az első szezonban megvalósult az első duplázás is, ugyanis a Preston nyerte a kupát is”

A liga elindulása további szabályok bevezetését hozta magával, a nézők gyarapodásával egyre nagyobb szükség volt megfelelő létesítmények (stadionok) építésére, illetve ekkortól tűntek fel az első szponzori reklámok is a pályákon. A foci egyre gyorsabban professzionalizálódott és az angol játék elindult a világhódító útjára.

Esélylesés

Az orosz válogatott a B csoportban játszik, egyben házigazdája is a 10 országot felvonultató megaeseménynek. Oroszország néven a legjobb Eb-szereplése a 2008-as elődöntő volt (Szovjetunióként rögtön az első kiírást megnyerték és begyűjtöttek még három ezüstérmet is. Hja, a régi szép idők…). A szbornaja most a 12 évvel ezelőtti eredményét szeretné túlszárnyalni és az egységesség mellet a fegyelmezett játékukban bízhatnak. Maradt a szintén saját rendezésű VB-n már bizonyító szövetségi kapitány, Sztanyiszlav Csercseszov, aki jórészt a Premjer Ligában szereplő játékosokra épít.

„Mindössze négy légiós van a keretben, ahol a legnagyobb sztár, a harminckét éves gólvágó, Artyom Dzjuba”

A csoportjukat, amelynek tagja az örök favoritnak számító belga együttes is, valószínűleg hozzák majd, aztán egy jó sorsolással bármi lehet.

A C jelű csoport rögtön két térségbeli válogatottat is felvonultat. Az Andrij Sevcsenko vezette ukrán és nagy meglepetésre kijutott észak-macedóniait. Az ukránoknak épp napokban sikerült magukra felhívni a figyelmet a mezbotrányukkal, amiért az UEFA elmarasztalásban is részesítette a szövetségüket. Egyébként szintén összeszokott a társaságról van szó, hiszen a 26 fős keret 18 játékosa az ukrán élvonalban futballozik, tíz labdarúgót a Dinamo Kijev, hetet a Sahtar Doneck, egyet pedig a Dnipro-1 delegál. Ukrajnának eddig mindössze három EB szereplése van, igaz az mind a 2010-es évekből.

„A legértékesebb játékosuk Ruszlan Malinovszkij, magyar szál pedig Olekszandr Zubkov a Fradi játékosa”

Meglátjuk, Sevcsenko edzőként hogyan válik be az első nagy tornáján, a csoportból a továbbjutás (Hollandia mellett) szinte kötelező.

Független államként élete első nagy tornájára készül a kétmillió lakosú Észak-Macedónia. A balkáni államban a kézilabda a domináns (a Vardar Skopje kétszeres Bajnokok Ligája győztes), de a foci is zárkózik. Bár a tornára csak Grúzia pótselejtezős legyőzésén keresztül kvalifikálták magukat, azért a tavaszi VB selejtezőn, a Németország elleni idegenbeli (!)  2-1 es győzelemmel magasra tették lécet.

„Az észak-macedónok abszolút outsidernek számítnak, de ismerve balkáni mentalitást könnyen lehet belőlük sötét ló is. A csapat vezére a 37 éves, eddigi pályafutása legnagyobb részét Olaszországban töltő Goran Pandev”

Keménynek ígérkezik a D jelű kvartett, amelyben Horvátország és Csehország is helyet kapott a brit csapatok (Anglia és Skócia) mellett. A világbajnoki ezüst- és bronzérmes horvát gárda a három évvel ezelőttihez képest jelentős mértékben kicserélődött – többen lemondták a válogatottságot (Mandzukic, Rakitic, Subasic), vagy visszavonultak (Corluka, Strinic), azért még van egy fix mag, amelynek tagjaira Zlatko Dalic kapitány bátran támaszkodhat, főleg hogy a középpálya motorja, Luka Modric is bevetésre kész.

„A topligás játékosokat felvonultató <kockásmezesek> jobb esetben simán döntőig menetelhetnek, rosszabb esetben már a rajton beragadhatnak”

A horvátokkal ellentétben a csehek nem idézik a régi nagy generációkat, de egy jó iparos gárda, akik eddig minden második kontinens tornájukon továbbjutottak a csoportjukból, így most is továbbjutásnak kellene jönnie… Bár a csapatból hiányoznak a Poborský, Nedved, Baroš féle klasszisok, így is képesek meglepetésre, ld.: Anglia elleni hazai 2-1 még a selejtező sorozatban.

„A keret legdrágább játékosa a West Ham középpályása, Tomás Soucek, mintegy 40 millió eurós árával”

Végezetül jöjjön az E csoport, ahová Lengyelországot és Szlovákiát sorsolták, pechjükre a nagy favorit spanyolok és a szintén masszív svédek mellé. „Lewandowski + a többiek”, így jellemezhetnénk a lengyel csapatot, amelyben azért akadnak olyan nevek, mint a herthás Krzysztof Piatek, vagy a jelenleg a Marseille-t erősítő Arkadiusz Milik, illetve kapusfronton a Juvéban védő Wojciech Szczesny.

„Nincsenek könnyű helyzetben a <polákok>, ha sikerül is hozniuk szláv rangadót, és a svédek ellen is jól szerepelnek, továbbjutás esetén akár a horvátokat is kaphatják”

Az északi szomszédunknak azonban hosszú és rögös út vezetett az EB-re. A csapat a rájátszás elődöntőben drámai tizenegyes párbajban győzte le Írországot, majd az észak-íreket már új kapitánnyal fektették két vállra.

„A csehekhez hasonlóan jól védekező és sokat futó csapatuk van, a csapat ásza az utolsó nagy válogatott fellépésére készülő Marek Hamsík, rajta kívül az Inter védője, Milan Skirinar a nagy a név”

A jelenlegi forma alapján a szlovákok valószínűleg csoportutolsók lesznek, bár egyszer már rácáfoltak a papírformára, amikor a 2010-es VB-n az olaszokat megverve lettek nyolcaddöntősök.

Források:

https://www.fourfourtwo.hu/visszajatszas/futball-a-viktorianus-angliaban-fourfourtwo-hu-85153/

www.nso.hu

MEGOSZTÁS