//Felelős-e a NATO a háborúért?
Az oroszok 50 százalékának a haza kapcsán a büszkeség, 43 százalékának a hazaszeretet jut az eszébe, míg 38 százaléknak az, hogy hisz Oroszországban #moszkvater

Felelős-e a NATO a háborúért?

MEGOSZTÁS

Miközben a háborúban szemben álló orosz és ukrán társadalmat még fűti a harci tűz, addig az európai lakosság a politikai elittel ellentétben már nem olyan lelkes. A közvélemény-kutatások ugyan ilyen helyzetben mindenütt torzítanak, nagy vonalakban azonban tükrözik a társadalmi hangulatot.  Az oroszok kiállnak az elnök mögött, az ukránok biztosak a győzelemben, több európai országban pedig a lakosság egyre árnyaltabban látja a helyzetet, és és Ferenc pápához hasonlóan a NATO-t is felelőssé teszik a háború kirobbanásáért.

Az oroszok 50 százalékának a haza kapcsán a büszkeség, 43 százalékának a hazaszeretet jut az eszébe, míg 38 százaléknak az, hogy hisz Oroszországban #moszkvater
Az oroszok 50 százalékának a haza kapcsán a büszkeség, 43 százalékának a hazaszeretet jut az eszébe, míg 38 százaléknak az, hogy hisz Oroszországban
Fotó:EUROPRESS/NATALIA KOLESNIKOVA/AFP

Elhűlve, mondhatnám azt is, hogy szégyenkezve tálalta az ellenzéki sajtó azt a friss közvélemény-kutatást, amely szerint Magyarországon egyre kevesebben tartják agressziónak az Ukrajna elleni orosz inváziót. A Népszava felkérésére a Publicus Intézet által készített felmérésből kiderül, hogy két hónapja még 64, jelenleg azonban már csak 56 százalék tartja Oroszországot agresszornak a február 24-én indított invázióban. A trend folyamatos csökkenést mutat, hiszen egy hónapja 58 százalékot mértek. Ezen belül 25 százalék azok aránya, akik egyenesen védekezésnek tartják azt, amit Oroszország Ukrajnában végez. Két hónapja még csak 15, egy hónapja pedig már 28 százalék vélekedett így.

„A Népszava mindezt kizárólag a hatékony állami propaganda eredményének tulajdonítja. Természetesen az elvitathatatlan, hogy Oroszország támadta meg Ukrajnát, így agresszor. Ám a kutatás értékelőiben az fel sem merül, hogy a társadalom egyre árnyaltabban látja a háborúhoz vezető utat, és ebben az Egyesült Államok szerepét”

Azon az elmúlt hónapok után aligha lepődhetünk meg, hogy látványosan eltér a kormánypárti, valamint az ellenzéki beállítottságú választok értékelése. Míg a Fidesz-KDNP szavazóinál csak 42 százalék tartja „inkább agressziónak” Ukrajna megtámadását, addig a demokratikusnak nevezett ellenzékiek 85 százalékban tartja így.

Látványos a különbség abban is, hogyan viszonyulnak az Oroszországot érintő szankciók kérdéséhez. A kormánypártiak 93 százaléka utasítja el, hogy olyan szankciót vezessenek be nemzetközi szinten, amely miatt drágulhat az energia ára, míg az ellenzékiek körében ez a mutató csupán 34 százalékos. Utóbbiak körében 44 százalék kifejezetten támogatna egy ilyen, Oroszországnak súlyos bevétel kiesést, a szankció kivetőinek viszont drágulást hozó döntést, míg a Fidesz-KDNP támogatóinak csak 5 százaléka gondolja így.

„A magyar társadalomnak a háborúhoz viszonyulásáról a Századvég is készített kutatást, amelyből kiderül, hogy a magyarok szerint a konfrontáció valójában a nyugati hatalmak (Egyesült Államok, NATO, Európai Unió), valamint Oroszország között zajlik, melyek ütközőzónájává vált Ukrajna”

A magyar társadalom többsége azt is felismerte, hogy az érintettek egyike sem a béke felé tesz lépéseket, így magyarok is felismerték ezeket a folyamatokat, így a háborúban érintett vezető politikusok megítélése folyamatosan romlik. A felmérés rámutat, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnökről kedvezőtlen véleményt megfogalmazók aránya a 2022 februárjában mért 68 százalékról 72 százalékra nőtt, míg a Joe Biden amerikai elnökről negatívan vélekedők aránya 4 százalékponttal (58-ról 62 százalékra) emelkedett. Az elmúlt időszakban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megítélése romlott a legjelentősebb mértékben. Míg 2022 februárjában a megkérdezettek 52 százaléka volt negatív véleményen Ukrajna elnökéről, májusban már 65 százalékuk.

„A megkérdezettek fele szerint Oroszország és Ukrajna egyaránt felelős a fegyveres konfliktus elmérgesedéséért”

A magyarok 28 százaléka szerint Oroszországot terheli nagyobb felelősség a konfrontáció eszkalálódásáért, míg 21 százalékuk úgy gondolja, hogy inkább a Zelenszkij vezette Ukrajnát. A megkérdezettek fele (50 százaléka) Oroszországot és Ukrajnát egyaránt felelősnek tartja a kialakult helyzetért. Két hónapja Oroszországot még a válaszadók 32 százaléka, Ukrajnát mindössze 13 százaléka tartotta felelősnek a konfliktus kiéleződéséért, vagyis májusra 8 százalékponttal nőtt azoknak a tábora, akik szerint inkább a Zelenszkij vezette Ukrajnát terheli nagyobb felelősség a háborús helyzetért.

„A magyarok kétharmada (66 százaléka) az orosz–ukrán háború elhúzódásával számol, ezzel szemben 30 százalékuk úgy látja, hogy a konfliktus a közeljövőben lezárul”

A válaszadók 89 százaléka úgy látja, hogy az Oroszországra kivetett gazdasági szankciók az Európai Uniónak, illetve az európai gazdaságnak is ártanak, továbbá 71 százalékuk ellenzi, hogy az említett szankciók az energiahordozókra, így a földgázra és a kőolajra is kiterjedjenek. A magyar közvélemény egyértelműen elzárkózik attól, hogy hazánk fegyvereket küldjön Ukrajnába, a Századvég kutatása szerint a válaszadók 79 százaléka ellenzi ezt a felvetést.

„Még kevésbé kell hüledezni a magyar adatokon, ha megnézzük a brit YouGov piackutató cégnek a háborúért viselt felelősséget szondázó szintén friss felmérését”

Eszerint a magyarországi megkérdezettek 17 százaléka véli úgy, hogy a NATO-é a nagyobb felelősség, ami nem sokkal magasabb az európai átlagnál (Olaszország 14, Németország 12 százalék). De a mindkét felet egyformán hibáztatók aránya (16 százalék) sem magasabb az európai értéknél, hiszen az olaszok 19, a spanyolok 15, és a franciák 14 százaléka vélte úgy, a felelősség megoszlik”

A 17 országban, készített, így majdnem összeurópai felmérés alapján a bolgár és a szlovák társadalom leginkább NATO-ellenes, és véli úgy, az orosz-ukrán háború kirobbanása miatt az észak-atlanti szövetséget terheli a felelősség. A ma7.sk portál által ismertetett közvélemény-kutatás szerint a szlovák válaszadók majdnem harmada szerint a NATO vagy inkább a NATO tehető felelőssé azért, hogy kirobbant a háború.

A felmérés alapján kijelenthető, hogy az európai polgárok túlnyomó többsége ugyan egyértelműen Oroszországot tartja felelősnek a háborúért, néhány országban azonban számottevő azok aránya, akik a nyugati berendezkedést is hibáztatják azért, hogy a konfliktus háborúvá fajult. Mindez összecseng Ferenc pápa szavaival, miszerint „talán az Oroszország kapujában ugató NATO kényszerítette Putyint, hogy szabadjára engedje az ukrajnai inváziót”.

„Bulgáriában és Görögországban a válaszadók több mint fele gondolta úgy, hogy a NATO-t terheli nagyobb felelősség vagy legalábbis mindkét fél egyformán osztozik ebben (Bulgária 44 és 13 százalék, Görögország 28, illetve 29 százalék)”

A szlovák mutatók ennél valamivel alacsonyabbak, a válaszadók 31 százaléka szerint inkább vagy teljesen a NATO hibája, míg 14 százalékuk mondja azt, kettőn áll a vásár.

Hasonló tendenciák figyelhetőek meg a többi kérdésben is. Szlovákia, Görögország és Bulgária egyértelműen inkább “oroszpárti” válaszokat adott, míg a magyar társadalom, az EU-s átlaghoz jobban közelítve, de attól némileg így is eltérve válaszolt.

Az unió polgárai meglehetősen eltérőn vélekednek a háború kapcsán hozott intézkedésekről is. Míg az ukrán menekülteknek nyújtott segítség kapcsán egyértelmű a konszenzus, addig a gazdasági embargó, a fegyverszállítás vagy a katonai segítség kérdésében már messze nem ekkora az egyetértés. Az európai válaszadók 58 százaléka támogatja a haditechnikai segítségnyújtást, 49 százalékuk Ukrajna EU-csatlakozásának felgyorsítását, 42 százalékuk hajlandó elfogadni a szankciók miatt megemelkedő közüzemi számlákat is, de mindössze 31 százalék támogatná, hogy katonai segítségnyújtásra is sor kerüljön.

„A számokból világosan kiderül, hogy például a szlovák társadalom sem akar belekeveredni a háborúba”

A szlovák válaszadók 68 százaléka nem támogatja, hogy a kormány fegyvereket küld Ukrajnába, 65 százaléka pedig Ukrajna uniós csatlakozásának felgyorsítását sem. Emellett 78 százalék nem hajlandó elfogadni, hogy a gazdasági szankciók miatt megemelkedjenek az energiaárak, 82 százalék pedig ellenzi a nyugati közösség katonai beavatkozását.

„Ebből is látszik, hogy a sokat emlegetett uniós egység valójában nem létezik. Az is egyértelmű, hogy a társadalmak és az európai politikai elitek véleménye között komoly szakadék tátong. Azt is megállapíthatjuk, hogy messze nem a magyar társadalom a leginkább „oroszpárti”, csak másutt a kormányok akár a lakosság véleményével szembe menve is átviszik az európai politikai fősodor akaratát”

S ha már a számoknál tartunk, nézzük meg, hogyan vélekednek a háborúról a két közvetlenül érintett országban. A megkérdezettek 61 százaléka látja úgy, hogy a „különleges katonai műveletek” erősítették a társadalom egységét, és az erősíti az országot (70 százalék) annak soknemzetiségű mivolta. A háborút egyébként 80 százalékban támogató oroszok 50 százalékának a haza kapcsán a büszkeség, 43 százalékának a hazaszeretet jut az eszébe, míg 38 százaléknak az, hogy hisz Oroszországban. A döntő többség (89 százalék) úgy véli, hogy Oroszországnak a saját útját kell járni, és nem kell a Nyugat véleményére tekingetni.

„A megkérdezettek 81 százaléka gondolja úgy, hogy a gazdasági és humanitárius szankciók közepette össze kell zárni az elnök mögött”

A szankciókról egyébként azt gondolják, hogy azok inkább az egészséges átalakulás, a megújulás, semmint az összeomlás felé lökik a gazdaságot. Az orosz és a nyugati értékeket összehasonlítva egyértelmű különbséget látnak a két világ között, és úgy vélik, hogy a nyugati társadalmi-politikai modell nem illik az orosz társadalomhoz. Az oroszok kétharmada (64 százalék) viszonyul negatívan az Európai Unióhoz, s figyelemre méltó, hogy ez az arány 2021-ben 27 százalék volt. A társadalom kevesebb, mint fele (46 százalék) gondolja úgy, hogy közeledni kellene a Nyugathoz, míg ez az arány 2018-ban még 74 százalék volt.

„De optimisták az ukránok is, hiszen a Rejting közvélemény-kutató intézet felmérése alapján 95 százalékuk most is inkább reményteljesnek látja a jövőt, és még ennél is többen (97 százalék) hisznek Ukrajna győzelmében”

A megkérdezettek 34 százaléka úgy látja háború heteken belül véget ér, míg 31 százalék szerint az év végéig befejeződik. Csupán 4 százalék számol azzal, hogy a háború évekig elhúzódik. Az ukránok 67 százaléka szerint a leginkább Lengyelország támogatja a háborúban országukat, 56 százalék úgy véli, hogy a legtöbb segítséget Nagy-Britanniától kapják, míg 54 százalékuk szerint a legbiztosabb támaszuk Amerika. A NATO-hoz a megkérdezettek 59 százaléka csatlakozna, míg 14 százalék egyértelműen a tagság ellen van. A felmérésben részt vevők 48 százalékának él rokona Oroszországban, míg 39 százalékuknak már az Európai Unióban. A hadsereg tevékenységét a lakosság 98, míg az elnökét 94 százaléka támogatja.

„A többség (54 százalék) úgy látja, hogy a háborúban Ukrajna visszaállítja az 1991-es, 22 százalék szerint pedig visszatér a február 24. előtti határokhoz”

A megkérdezettek 16 százaléka szerint visszafoglalják a Donbasszt, de a Krímet nem. Az ukránok 37 százaléka a háború befejezése érdekében lemondana a NATO-tagságról és elfogadná a semlegességet, 8 százalék államnyelvvé tenné az oroszt, 6 százalék lemondana a Donbasszról, míg 5 a Krímről, 44 százalék pedig semmilyen engedményre nem hajlandó.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.