//Fej-fej mellett Duda és Trzaskowski
„Ember legyen tehát a talpán, aki a kiélezett versenyben megmondja, hogy ki lesz a befutó a lengyel elnökválasztáson” #moszkvater

Fej-fej mellett Duda és Trzaskowski

Egyenlő esélyekkel vág neki a második fordulónak a hivatalban lévő államfő Andrzej Duda és ellenzéki kihívója Rafal Trzaskowski. Mivel a közvélemény-kutatók mérése alapján a különbség a két jelölt között a hibahatáron belül van, jósolni ebben a helyzetben rendkívül nehéz. Az elemzők többsége azonban a 0,9 százalékkal vezető Duda győzelmére valamivel nagyobb esélyt lát.

„Ember legyen tehát a talpán, aki a kiélezett versenyben megmondja, hogy ki lesz a befutó a lengyel elnökválasztáson” #moszkvater
„Ember legyen tehát a talpán, aki a kiélezett versenyben megmondja, hogy ki lesz a befutó a lengyel elnökválasztáson”
Fotó:EUROPRESS/Bartosz SIEDLIK/AFP

Kemény, néha durva kampánnyal eltelt két hetet hagyott maga mögött az első forduló után állva maradt két lengyel elnökjelölt. Közvetlenül egyetlen vitában sem találkoztak, így jobb híján csak üzengettek egymásnak. A közvetlen vita elmaradása elsősorban a társadalom és a média mély megosztottságával magyarázható.

„Mindegyik fél a saját pályáján akart megmérkőzni, ehhez azonban a másik érthető módon nem volt partner”

Andrzej Duda mindenek előtt azokra a vajdaságokra koncentrált, ahol jók az esélyei, ám az átlagtól elmaradt a részvételi arány. A hajrában a nemzeti konzervatív kormány elmúlt öt évére hivatkozva a szociális témákat helyezte előtérbe. Azt ígérte, hogy a jelenlegi bruttó 1160 eurós átlagfizetés 2025-re 2000 euróra emelkedik. A szociális biztonság sokaknál nagy súllyal eshet latba olyankor, amikor egy friss felmérés alapján a társadalom 77 százaléka tart a koronavírus-járvány második hullámától, és ez a félelem 55 százalékuknak a mindennapi döntéseit is meghatározza.

„Emellett pedig Duda azt sulykolta, hogy az államfő és a kormány szembenállása nem szolgálja Lengyelország érdekeit”

A baloldali liberális Rafal Trzaskowski most is az ideológiai kérdéseket helyezte inkább előtérbe, és új politikát valamint új szolidaritást ígérve a kormányzó Jog és Igazságossággal (PiS) elégedetlenek mozgósítására koncentrált. Ezzel csupán az a baj, hogy Kaczynsiékat – mint a PiS támogatottsága is mutatja – még nem unták meg annyian, hogy csupán ez elég legyen a sikerhez. No, és a gazdaság és a szociális szféra szempontjából komoly eredményeket is fel tud mutatni a kormány. Arról nem is beszélve, hogy a Polgári Platform (PO) kormányzását, mindenek előtt szociális érzéketlenségét és a korrupciós botrányokat még sokan nem felejtették el.

„Így aztán – mint az ismert politikai elemző Antoni Dudek fogalmazott a Do Rzeczy címűhetilapnak – két, Lengyelországról vallott elképzelés csap össze. Az egyik mögött elsősorban a falvak és a kisvárosok, míg a másik mögött a nagyvárosok állnak”

Ehhez még hozzátehetjük, hogy a nagygyűléseken Duda, míg a médiában Trzaskowski volt a népszerűbb. A lakosság körében kiegyenlített a helyzet. Az IBRiS közvélemény-kutató a baloldali hetilap, a Polityka megrendelésére készített utolsó felmérése alapján Dudára a megkérdezettek 48,7, míg Trzaskowskira 47,8 százaléka szavazna. Nem döntött még 3,5 százalék, a részvételi arány pedig akár a két héttel ezelőtti 64,51 százalékosnál is magasabb lehet.

Duda mellett szó, hogy a részvételi arány nagyon már nem fokozható, a saját oldalán pedig Trzaskowski már lényegében „lenyelte” Wladyslaw Kosiniak-Kamysz és Robert Biedron táborát. Szymon Holownia szavazói inkább rá fognak szavazni, ám eleve nem biztos, hogy mindannyian elmennek a második fordulóra. Főképp azért, mert nemcsak a kormányzó PiS-ért biztosan nem, de az ellenzéki Polgári Platformért sem lelkesednek.Tehát ennek a tábornak eleve maximum a 70 százalékára számíthat Trzaskowski, míg Krzysztof Bosak szavazói közül még kevesebbre. Igaz, a libertariánusok a PiS-t sem nagyon szeretik.

„Trzaskowskinak ráadásul a kiesők választáson megjelenő szavazóinak legalább a 75 százalékát meg kellene szereznie ahhoz, hogy beérje Dudát. Szóval, bármi lehet, de Duda esélye picit nagyobb”

Főképp azért, mert vidéken és a lecsúszók körében az ő támogatottsága a nagyobb, és a falvakban nagyobb az előnye, mint a hátránya a nagyvárosokban. Emellett a kormányzó erő tábora egységesebb, míg az ellenzéki tábor növekszik ugyan, de mind a koordinációval, mind a lelkesedés hiányával problémái vannak.  Annyira még nem elégedetlenek a lengyelek a Jaroslaw Kaczynski vezette nemzeti konzervatív oldallal, hogy megforduljon az állás. Már csak azért is, mert

„hiába gondolják egyre többen, hogy épp itt lenne az ideje annak, hogy a PiS veszítsen egy választást, a PO nem tanult a hibáiból, és a többség számára nem szimpatikus”

Ők inkább Holowniára szavaztak. Ráadásul Trzaskowski varsói, amely a lengyel társadalomban, még a vidéki nagyvárosokban sem előny. De ennél is fontosabb az, hogy mindkét jelöltnek nehéz lesz már új szavazókat szerezni. Így Duda előnye is elég lehet a megfelelő mozgósítás esetén.

„Ember legyen tehát a talpán, aki a kiélezett versenyben megmondja, hogy ki lesz a befutó a lengyel elnökválasztáson”

Az első kört 43 százalékos eredménnyel megnyerő hivatalban lévő államfő, Andrzej Duda, vagy kihívója, a fő ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) vezette Polgári Koalíció jelöltje, a 30,3 százalékot szerző Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester. Az ellenzéki jelöltnek a kiesők táborában nagyobbak a tartalékai, így az esélyek teljesen kiegyenlítettek. A választók aktivitásán viszont – úgy tűnik – aligha fog múlni a siker.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.