„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
Szergej Karaganov
Fotó:EUROPRESS/Arif Hudaverdi Yaman/ANADOLU AGENCY/AFP
– Ahogy több írásában is fogalmaz, bibliai időket élünk. A nyugati fejlődési modell kifulladt, nincs ajánlata az új kihívásokra, és csak a fogyasztást hajszolja, amely az ember degradációjához vezet. A Nyugat folyamatosan veszít a pozícióiból, és most kétségbeesetten ellentámadásba lendült. A világ a harmadik világháború felé sodródik, ezt azonban mindenképpen el kell kerülnünk. A jelenlegi átmeneti időszak az új egyensúlyok megteremtéséről szól, és ennek természetese velejárója a feszültség. Mit gondol, milyen hosszú lesz ez az időszak, és tényleg elkerülhetetlenül konfliktusokon, háborúkon keresztül zajlik?
– Egy a jelenlegihez hasonló nagy átalakulás elképzelhetetlen ütközések, háború nélkül. Ami tehát most folyik, az teljes mértékben logikus. A kérdés igazából az, hogy megússzuk-e ezt a világrend váltást harmadik világháború nélkül. A szembenállás eszkalálódhat a Nyugat és a világ többi része között, de a megerősödő hatalmak között is kiéleződhet a verseny. Egyre nagyobb a súlya az olyan országoknak, mint például Indonézia, de az arab világon belül is új törésvonalak alakulnak. A konfliktus első számú forrása jelenleg az, hogy a Nyugat háborúk útján próbálja megállítani a térvesztését. Ukrajna most ennek az átalakulásnak a legfontosabb terepe. Moszkva Ukrajnában védi a szuverenitását, a biztonsági érdekeit, de ez a háború valójában Oroszország és a Nyugat között folyik. Oroszországra vár a feladat, hogy vereséget mérjen a Nyugatra, kibillentse eddigi pozícióiból, ezzel a viszonylag békés átmenet felé terelje az eseményeket, és megállítsa a sodródást a világháború felé. Ennek érdekében aktivizálni kell a nukleáris feltartóztatás politikáját. A nukleáris elrettentés nemcsak a Nyugat és Oroszország szembenállásában segít, hanem az új világrendben elkerülhetetlenül felmerülő, nem nyugati országok közötti konfliktusokban is.
– Mennyire tartja valószínűnek, hogy az ukrajnai háborúban Oroszország a taktikai atomfegyver bevetésére kényszerül?
– Aktív nukleáris elrettentésre van szükség, hiszen eleve a nukleáris elrettentésbe vetett bizalom hiánya vezetett 2022 februárjában „különleges katonai műveletet” indítson. Az Egyesült Államok ugyanis úgy gondolta, hogy a Nyugat proxy háborút folytathat Oroszország ellen anélkül, hogy nukleáris csapástól kellene tartaniuk. A nyugati elit elfelejtette, mi a háború, és mi az atomháború, és most már ott tartunk, hogy meg kell akadályozni a konfliktusok világháborúvá eszkalálódását. Ehhez új elrettentési stratégiára van szükség. Képesnek és eltökéltnek kell lenni a nukleáris fegyverek használatára, amikor Oroszország alapvető érdekei sérülnek. Az amerikaik már kezdik megérteni, hogy miről van szó, és óvatosabbak lettek, a háború legfőbb mozgatóját, Európát azonban akár ilyen áron is meg kell állítani, ha nem tér észhez.
– Elfogadom, hogy az Egyesült Államok hozzáállása sokkal racionálisabb, mint Európáé. Ugyanakkor nem gondolom, hogy Európa lenne a főgonosz, és az oka mindennek. Eleve függő helyzetben van Amerikától, így aztán lényegében azt teszi, amerre Washington tereli. A felelősség tehát inkább az Egyesült Államoké, nem?
– Nem! Európa húzza bele Amerikát is a konfliktusba.
– Hát…
– A brüsszeli elitnek azért kell a háború, hogy elleplezze ezzel az európai projekt összeomlását. Az Egyesült Államoknak erre nincs szüksége, ő egyszerűen jól jár a háborúval. Geopolitikai értelemben gyengíti Oroszországot és Európát is, gazdasági értelemben pedig hatalmas hasznot zsebel be a hadi ipar és az energetikai szféra.
– Európa mintha nem értené, hogy mi történik vele. Vegyük például Ukrajna integrációjának kérdését, amelyre sem az Európai Unió, sem pedig Ukrajna nem áll készen…
– Ukrajna nem lesz tagja sem az EU-nak, sem pedig a NATO-nak. Ukrajna szét fog esni, és elkerülhetetlen a kapitulációja. Oroszország területi értelemben megszerzi, amire szüksége van, a maradék Ukrajna pedig semleges lesz és demilitarizált.
– Valamiféle biztonsági garanciára azért szüksége lesz…
– A NATO semmiféle garanciát nem ad. Az 5. cikkely csak mítosz, és az Egyesült Államok akkor sem sietne Európa megsegítésére, ha mondjuk Oroszország atomcsapást mérne rá. Nem véletlen, hogy a másfél éve ekörül a téma körül kibontakozott vitában egyszer sem szólalt meg. Az amerikai társadalom nem kockáztatná emiatt a biztonságát. Egyébként a lengyelek is óvatosabbak lettek, hiszen tudják, hogy egy atomcsapás mindenek előtt őket érintené.
– Térjünk még vissza ahhoz a mondathoz, hogy Oroszország megszerzi, amire szüksége van. Optimális esetben milyen területeket jelentene ez Ön szerint?
– Optimális esetben a Dnyeper bal partját és a Fekete-tenger partvidékét, Novorossziját.
– A többivel pedig kezdjen a Nyugat, amit akar?
– A Nyugat már megkapta Ukrajnától, amit akart. Többek között az olcsó és fehér, keresztény munkaerőt.
– Említette, hogy Oroszország célja vereséget mérni mindenek előtt Európára. Ebben az úgynevezett globális Dél támogatja Moszkvát?
– Alapvetően igen, persze megvannak a saját érdekei is. Így például nem okvetlenül akarnak szembe menni az Egyesült Államokkal.
– S mennyire szilárd Oroszország és Kína stratégiai partnersége?
– Meglehetősen. Ez a partnerség kölcsönösen előnyös, és a két ország jól kiegészíti egymást a Nagy Eurázsián belül. Kína nem akar az Egyesült Államokéhoz hasonló dominanciát.
– Amikor az új világrendről beszélünk, az is egyértelmű, hogy a jelenlegi intézmények is reformra, megújításra szorulnak. Megreformálhatók ezek az intézmények, avagy újakat kellene létrehozni?
– Versenyhelyzetet kell teremteni, párhuzamos intézményeket kell létrehozni, hiszen csak így kényszeríthető ki a meglévők modernizációja.
– S mi legyen az ENSZ-szel?
– Az ENSZ jelenleg nem működik hatékonyan, ezért meg kell újítani. A titkársággal kell kezdeni, mert ez a Nyugat szolgálatában áll, és így gátolja a megváltozott erőviszonyok érvényesülését a szervezetben.
– Ahogy említette, Ukrajna manapság a globális szembenállásnak a legforróbb terepe. Hogy látja, mikor nyílhat egy ablak legalább a konfliktus befagyasztására?
– Remélem, minél előbb. Oroszországnak ugyan van ideje, ám az élőerővel takarékoskodnia kell. Ezt a háborút a leggyorsabban a nukleáris elrettentés fokozásával lehet lezárni, Európát ugyanis valahogy rá kell döbbenteni arra, hogy öngyilkos politikát folytat, mert sokakat magával ránthat a pokolba. Ezt kell megakadályozni, és ez a feladat Oroszországra vár.
– Mennyiben segítheti a kibontakozást Donald Trump győzelme?
– Nem ez a lényeg, hiszen az Egyesült Államok Kamala Harris győzelme esetén is óvatosan hátrébb lépett volna. A Fehér Ház egy ideje már egyre inkább Európára hárítja át a háború finanszírozását, és ez a folyamat még inkább fel fog gyorsulni.
– A világrend átalakulásával kezdtük a beszélgetést, fejezzük hát be ezzel. Mit gondol, mennyi ideig tarthat az új erőegyensúly kialakulása, a jelenlegi feszültséggel, háborúkkal teli átmeneti időszak?
– Még úgy 15-20 évig. Ez a folyamat már tart egy ideje, én az átalakulás kezdetét 2008-ra teszem. Ez a turbulencia elkerülhetetlen volt, a világháború azonban elkerülhető.
(A cikk eredetileg a Demokrata című hetilapban jelent meg, itt olvasható.)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
csakafidesz says:
Szergej Karaganov nem a szívem csücske. Elméletére, a figyelmeztető atomcsapás szükséges voltára már reagáltam, és szakorvosi kezelését javasoltam. Természetesen Karaganov nem bolond, sőt ellenkezőleg. Pont ezért ijesztő amit mond:
“Aktív nukleáris elrettentésre van szükség, hiszen eleve a nukleáris elrettentésbe vetett bizalom hiánya vezetett 2022 februárjában „különleges katonai műveletet” indítson”
Hmm. Hogyan lehet “aktív” a nukleáris elrettentés? Erre más lehetőség nincs, fel kell robbantani a bombát valahol. Egy csendes óceáni atoll erre a célra nem alkalmas. Már volt néhány ilyen távoli robbantás, de csak a halászok háborodtak fel rajta. Főképp azért, mert a Geiger Müller készülék alapfelszerelés lett a halpiacokon. Azért mégis bosszantó dolog tonnaszámra tengerbe önteni a zsákmányt.
Mi legyen Karaganov Úr ötleteinek sorsa? Megvalósításuk több okból sem látszik célszerűnek. Első ok az, hogy az atombomba öl. Ha valahol az Északi Sarkon, a Novaja Zemlja végében robbantják fel akkor csak a fókák sínylik meg az “aktív” elrettentést. (Valahogy a ‘Cár bomba’ sem rettentette al kellőképp a NATO-t.) Lakottabb vidékek már komoly emberáldozatokat jelentenének. Valójában ezzel lehetne demonstrálni, és látványos pusztítást kell hozzá produkálni.
Amúgy magam és embertársaim nevében tiltakozok az ellen, hogy két tucat forrófejű “tanácsadó” miatt bárki meghaljon.
Joe says:
Nem tudom, mennyire precíz ez a fordítás, de szerintem az ENSZ-nek nem a “titkárságára” , hanem inkább a Biztonsági Tanácsára gondolhatott a főelvtárs. Pont a jelenlegi ENSZ-főtitkár az, aki rendkívül nehéz helyzetben, folyamatosan és durván támadva Nyugatról és Izraelből, próbál kettős mércétől mentes egyensúlyt teremteni. És pont ugyanezek bénítják és lehetetlenítik el az ENSZ szakosított szervezeteit is. (Békefenntartás, FAO, UNESCO, nemzetközi bíráskodás , )