//Európa a poszt-politika világában
A Karpaczi Gazdasági Fórum utolsó napjának szakmai szempontból kiemelt záróeseményét jelentette Mateusz Morawiecki lengyel, Janez Jansa szlovén és Gyenyisz Smigal ukrán miniszterelnökök panelbeszélgetése #moszkvater

Európa a poszt-politika világában

MEGOSZTÁS

Európa jövője miniszterelnöki szemmel. A Karpaczi Gazdasági Fórum utolsó napjának szakmai szempontból kiemelt záróeseményét jelentette Mateusz Morawiecki lengyel, Janez Jansa szlovén és Gyenyisz Smigal ukrán miniszterelnökök panelbeszélgetése. Az „Európa: Irány a helyreállítás” néven futó plenáris ülés legfontosabb témáját az idei fórum alapját is képező, az elmúlt évet meghatározó gazdasági és egyészségügyi válságból kilábalás jelentette, amely kiegészült a régiót is érintő geopolitikai kérdésekkel. Helyszíni tudósításunk Karpaczból.

A Karpaczi Gazdasági Fórum utolsó napjának szakmai szempontból kiemelt záróeseményét jelentette Mateusz Morawiecki lengyel, Janez Jansa szlovén és Gyenyisz Smigal ukrán miniszterelnökök panelbeszélgetése #moszkvater
A Karpaczi Gazdasági Fórum utolsó napjának szakmai szempontból kiemelt záróeseményét jelentette Mateusz Morawiecki lengyel, Janez Jansa szlovén és Gyenyisz Smigal ukrán miniszterelnökök panelbeszélgetése
A szerző felvétele

Kezdetként Morawiecki magát, mint a Szolidaritás generáció tagját megnevezve alapvetően a roosevelti New Deal után Polish Dealnek – lengyelül Polski Ład – keresztelt csomag előnyei mellett foglalt állást, amely szerinte a növekedés beindítása mellett hozzájárul a társadalom alapját képező középosztály megerősítéséhez.

„Úgy vélte az egyenlőbb és igazságosabb társadalmi-gazdasági rend érdekében szakítania kell a kontinensnek a neoliberális alapokon nyugvó, az államot, mint szükséges rosszat minél jobban visszanyeső, míg az adókat csupán összegként, és nem közjóként látó gazdaságpolitikával”

Morawieckit kiegészítve Janza főképp a Szlovénia előtt álló problémákat, és az országára az uniós elnökség következtében háruló kettős terhet ecsetelte. Lengyelországot pozitív példaként felhozva úgy vélte, Varsóhoz képest Ljubljana a rendszerváltás utáni kevésbé sikeres gazdasági átalakulás, valamint a válságok idején tapasztalható lassabb szlovén reakciók hatására rosszabb pozícióból indul.

Krynica átlátszó #moszkvater

A lengyel programhoz felettébb hasonló tervet vázolt Morawiecki ukrán kollégája. Ez szintén a középosztály megerősítésén, az egészségügyi kiadások növelésén, illetve a főképp közlekedési infrastruktúra bővítésén alapuló állami beruházásokon alapul. Bár jól jelzi a pénztelenség uralta ukrán gazdasági realitásokat, hogy Smigal kiemelt hangsúlyt helyezett a regionális, illetve határokon átnyúló gazdasági programokra. Érdekes mód hasonlóan ukrán részről került elő a környezetvédelem kérdése is, amelynek részeként 2030-ig az 1990-es bázisértékhez képest Kijev 65 százalékkal kívánja visszafogni CO2 kibocsátását.

„Viszont azt már a papíron impresszívnek tűnő értékek mellett Smigal kellemesen kihagyta, hogy az elmúlt évtizedek folyamán önmagát szisztematikusan felszámoló ukrán ipari kapacitások mellett nem lesz nehéz feladat a kitűzött célok teljesítése”

A beszélgetés nagyját kitöltő gazdasági kérdéseken felül a régiós, illetve a globális geopolitika sem maradhatott érintetlenül. Arra a kérdésre válaszul, hogy vajon a pandémia elhozza-e a globális hatalmi erőegyensúly átalakulását, Morawiecki a Távol-Kelet példájával válaszolt, amely szerinte egy több évtizedes gazdasági növekedési periódust követően vált a világ motorjává, és ezen folyamatot a járvány csupán felgyorsította. Huntington és Fukuyama példájával élve a lengyel miniszterelnök úgy vélte, előbbi jóslatai közelítették meg jobban a jelen realitásait, és

„a poszt-politikai világ eljövetelével alapvetően a konfliktus alapú hatalmi átalakulásra kell Európának felkészülnie”

Noha nyíltan nem nevezte meg, de az „ördög nincsen messze” szófordulat célkeresztjében egyértelműen Oroszország jelent meg, mint az európai fejlődésre legnagyobb fenyegetést jelentő veszély. A Moszkvával szembeni konszenzus mellett viszont abban már kevésbé volt egyetértés, hogy a belarusz határon zajló migrációs vészhelyzet, a napokban kezdődő Zapad-2021 hadgyakorlat, és a kibertámadások fényében vajon igazán Ukrajna vagy Lengyelország a keleti határok igazi védelmezője. Érdekes feltevésként hangzott el Morawiecki azon felvetése, amely szerint mivel más országokkal szemben – értve itt Nyugat-Európát – Lengyelország a NATO előírásokat túlteljesítve GDP-jének több mint két százalékát fordítja védelmi kiadásokra, ennél fogva annak uniós szinten, a Varsóval szembeni bánásmódban is meg kéne nyilvánulnia.

„Vélhetően ezen kikacsintás az igazságügyi reform kapcsán Varsóval szemben belebegtetett uniós pénzbüntetéssel szembeni visszavágás volt”

Oroszországot illetően természetesen nem hiányozhatott a hibrid háború, mint az új generációs fenyegetés intézménye, ahol a felek ismét csak az európai, illetve NATO-n belüli együttműködés fontosságát hangsúlyozták. Nem maradhatott ki az ukrán NATO tagság ígéretének sokadik felemlegetése sem, ám ahogy a múltban, úgy most is pár ország erőteljes fantáziáján túl mindez csupán újabb sablonszöveg Kijev anyagi elköteleződéssel nem járó verbális támogatására.

„A lengyel-ukrán egyetértés mellett szlovén részről a hangsúly Oroszországgal szemben inkább Kína felemelkedésén, és a migráción volt, ám kollégáival egyetértve Janza is felhozta az európai erőkivetítés képességének hiányát.”

A német választások fényében Smigal kiemelte, hogy a jelentős lengyel, balti és ukrán ellenállás mellett is végül üzembe helyezett Északi Áramlat gázvezeték Oroszország kezében lényegben a hibrid háború egyik újabb eszköze Lengyelország, Ukrajna, illetve igazából egész Európa ellen. Ám a vezetékpár második ágának napokban történő üzembe helyezésével Kijev lehetséges opciói jócskán visszaszorultak, így érthető az ukrán diplomácia jelenlegi offenzívája a projekt ellenében.

Végezetül a beszélgetés egyik nem várt érdekességét jelentette az ukrán kormányfő egész panel alatti lengyel felszólalása. Bár ezen sorok írójának tapasztalatai szerint az amúgy népes – ha nem épp legnagyobb – külföldi delegációként jelen lévő ukrán kifejezetten magas szinten beszéli a vele szomszédos országok nyelvét, így a nyelvtörvény miatt belföldön hivatalosan száműzendő oroszt is.

„Noha egyik részről lehet akár Smigal lengyel nyelvű felszólalását a fogadó ország irányába tett kedves gesztusként is felfogni, ám a politikai-gazdasági realitások fényében mindez inkább egyfajta provinciális hangulattal párosult, ahol Kijev és Varsó kapcsolatában utóbbi hordja a nadrágot”

Összességében a miniszterelnökök találkozója pár apró részleten túl a közönség számára sok újdonságot nem nyújtott, így nem is csoda, hogy a harmadik nap miatt egyes fáradtabb kollégák szemhéja a beszélgetés második felében többször inkább volt csukott, mint nyitott állapotban.

MEGOSZTÁS

1997-ben született, jelenleg is tanulmányait folytató nemzetközi kapcsolatok szakértő. Érdeklődési körének középpontjában Oroszország, az orosz fegyveres erők, az orosz és globális geopolitika, biztonságpolitika, valamint alapvetően a haditechnikával összefüggésben felmerülő témák állnak. Mindezeken túl aktívan figyelemmel kíséri a globális világrend fokozatos átalakulását. Diplomáját nemzetközi tanulmányok szakon szerezte, angolul, oroszul és németül beszél.