„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Makronóm Intézet
„Donald Tusk lengyel miniszterelnök a találkozót követően jelezte Friedrich Merz német kancellárnak, hogy Varsót ugyanúgy be kell vonni az Ukrajna és a régió jövőjéről szóló tárgyalásokba, különben bármely, a részvételünk nélkül létrejött megállapodást nem fogunk elismerni, így az számunkra nem lesz kötelező érvényű”
Fotó:EUROPRESS/Wojtek RADWANSKI/AFP
A június 17-i megállapodás egyrészt azt jelzi, hogy Berlin igyekszik megvalósítani azt a tervét, hogy Európa legerősebb hadseregét fejlessze 2039-re, másrészt hogy Varsó védelmi ráfordításai – amelyek a NATO-ban tavaly a legnagyobbak voltak, GDP-arányosan 4,3 százalékkal – kifizetődnek. Ezen kívül arra is rámutat, hogy Közép- és Kelet-Európa stratégiai szerepe felértékelődik a jelenlegi biztonságpolitikai helyzetben, különösen az ukrajnai háború kezdete óta. A paktum a Baltikum védelméhez kapcsolódó terveket tartalmaz, valamint részletezi az együttműködés formáit a katonai mobilitás és infrastruktúra, a kibervédelem és az új technológiák terén.
„A német-lengyel viszonyt számos történelmi sérelem terheli, de az Ukrajna elleni orosz invázió óta a kapcsolatot a pragmatizmus jellemzi, ezért a biztonság fenntartása érdekében mindkét fél együttműködésre törekszik”
E közeledéshez az is hozzájárulhat, hogy az Egyesült Államok a geopolitikai fókuszváltása miatt csökkenti a szerepvállalását Európában, holott az amerikai jelenlét és technológia jelentette a német, valamint a lengyel biztonság, illetve a katonai képességek egyik pillérét. Az együttműködéssel Németország keleti irányú hatalomkivetítése is növekedhet, ami összhangban van a kormány azon céljával, hogy a Bundewehrt Európa legerősebb hadsereggé tegye, ezzel stratégiai súlyt szerezve és vezető pozícióba lépve a NATO európai szárnyának biztonsági rendszerében. Ez a katonai szövetség stratégiájába is illeszkedik, hiszen az országnak központi szerepe van a Baltikum, valamint Közép- és Kelet-Európa katonai mobilitásának és infrastrukturális rendszerének biztosításában. Ebben a szerepben a lengyelekkel való együttműködés logisztikai bázisként szolgálhat – mint ahogyan az Ukrajnába irányuló katonai támogatások esetén már bizonyította ezt -, emellett elősegítheti a hadseregfejlesztést.
„Ezek az adottságok egyenrangú partnerré teszik Varsót, ha a keleti szárny védelméről van szó”
Ezek mellett a védelmi kapacitásokra is jelentős forrásokat fordítanak a Belarusszal és Oroszországgal közös határokon, főként az úgynevezett Keleti Pajzs projekt keretében, amit 2024-ben indítottak azzal a céllal, hogy a keletről érkező katonai műveleteket a megfigyelés, a mobilitás és a fizikai védelmi képességek fejlesztésével képesek legyenek minél hatékonyabban megakadályozni.
„A program keretében egy háromrétegű védelmi rendszert építenek ki”
Az első vonalban egy négy méter mély tankelhárító árokkal, a másodikban beton tankelhárító elemekkel, a harmadikban pedig álcázott bunkerekkel, amelyekben páncélozott járművek is elhelyezhetők. Sőt, tavaly júliusban Varsó az 1999 óta hatályos, a gyalogsági aknák alkalmazását tiltó ottawai egyezményből is kilépett annak érdekében, hogy szükség esetén ezeket az eszközöket is alkalmazhassa a megerősített határain. Ugyanígy tett egyébként a három balti állam, valamint Finnország is. A Keleti Pajzs céljainak megvalósításához az új megállapodás keretében Németország is hozzájárulhat, hiszen Közép- és Kelet-Európa katonai mobilitásában központi szerepe van az Allied Joint Support and Enabling Command (JSEC) révén, amelynek az egyik központja Ulmban található, és ez a keleti irányú NATO-logisztika egyik kulcseleme.
„Berlin és Varsó között azonban gyakran felszínre törnek a történelmi sérelmek. A mostani együttműködés is csak egy minisztériumközi megállapodás, nem pedig olyan klasszikus kétoldalú szerződés, mint amilyen Lengyelország és az Egyesült Királyság, illetve Franciaország között áll fenn”
Ahogyan Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter rámutatott, a konzervatív-szuverenista Jog és Igazságosság (PiS) párt által támogatott Karol Nawrocki elnök nem egyezne bele egy ilyen megállapodásba Németországgal. A feszültségeket jól példázza, hogy a korábbi PiS-kormány (2015–2023) 1,3 ezermilliárd dollár jóvátételt követelt Berlintől a második világháborús megszállásért.
A másik, amit Lengyelország sérelmez, hogy az európai biztonsági architektúrában növekvő fontossága ellenére Németország rendre mellőzi a fontosabb biztonsági kérdésekben, így például az Ukrajnával vagy Iránnal kapcsolatos döntéseket Franciaországgal és az Egyesült Királysággal együtt hozták meg. Június 7-én például Londonban fogadták Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy megvitassák, milyen szerepet játszhatnak az Oroszországgal folytatandó esetleges béketárgyalásokon.
„Donald Tusk lengyel miniszterelnök a találkozót követően jelezte Friedrich Merz német kancellárnak, hogy Varsót ugyanúgy be kell vonni az Ukrajna és a régió jövőjéről szóló tárgyalásokba, különben bármely, a részvételünk nélkül létrejött megállapodást nem fogunk elismerni, így az számunkra nem lesz kötelező érvényű”
Az új lengyel-német megállapodás a NATO azon törekvéseibe illeszkedik, miszerint a keleti szárnyon többrétegű védelmi és elrettentési képességekre, valamint ahhoz kapcsolódó iparra van szükség. Ebben az együttműködésben Németország a hadiipari eszközeit, Lengyelország pedig a földrajzi elhelyezkedését adja, ami megerősítheti, valamint gyorsabbá és hatékonyabbá teheti Kelet-Európa és a Baltikum védelmét. Emellett körvonalazódni látszik, hogy az Egyesült Államok európai katonai szerepvállalásának csökkentésével a két állam együttműködése úgy is erősödhet, hogy pótolni vagy legalább ellensúlyozni tudja a kieső amerikai támogatásokat mind szakmai, mind technológiai szinten.
Magyarország és Lengyelország között létezik katonai együttműködés, de inkább csak szakmai és képzési téren. Tekintve Varsó növekvő szerepét az európai védelemben, valamint a magyar-német ipari és haditechnikai összefonódásokat, hazánknak érdemes lehet mindkét állammal mélyítenie a védelmi és biztonsági kapcsolatait. A hazai ipari kapacitások és beszállítói láncok jó kiegészítői lehetnek a lengyel-német együttműködésnek, cserébe profitálhatnánk a két ország katonai és stratégiai tudásából, tapasztalatából. A lengyel hadsereg fő erőssége a tömeg mellett a tüzérségi, a rakéta- és a légvédelmi rendszerekben rejlik, míg a sokoldalú platformintegráció terén vannak nehézségeik.
„Magyarország ezt a high-tech, logisztikai és informatikai képességeivel tompíthatja, és segítheti, a mélységi csapásmérő képességek, a lég- és rakétavédelem területén pedig profitálhatna a lengyelekkel való együttműködésből”
A V4 kontextusában nézve a védelmi kooperációnak van egy formális és tartalmi váza, méghozzá a 2020-ban frissített Long Term Vision program, amely többnemzeti alakulatok létrehozását, a védelmi tervezés harmonizálását, valamint közös kiképzési és gyakorlati struktúrát irányoz elő. A 2022-ben frissített akcióterv külön említi a NATO-elrettentés és a védelem erősítését, a V4 EU Battlegroupot, a védelmi ipart, a kiber- és a hibrid fenyegetéseket. Ugyanakkor a politikai-stratégiai viszony 2022 után jelentősen romlott, főleg az ukrajnai háború megítélése miatt. A mostani biztonságpolitikai helyzetben hazánknak ezen a területen is érdemes lehet visszatérnie a V4-együttműködéshez.
Az írást jegyezte: Páczi Zsolt
(Az írás eredetileg a makronom.eu blogon jelent meg, itt olvasható.)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
Murányi József says:
Ez azt jelenti, hogy szeptember 1- én 3.30-kor német alakulatok fogják átlépni a német -lengyel határt !? 😮