//Erősíti a katonai jelenlétét Közép-Ázsiában Kína
„Teljesen logikus a kínai katonai jelenlét Tádzsikisztánban” #moszkvater

Erősíti a katonai jelenlétét Közép-Ázsiában Kína

MEGOSZTÁS

Újabb katonai bázist épít Tádzsikisztánban Kína. Az afganisztáni helyzetet és az Egyesült Államok térségbeli törekvéseit látva a lépés logikus. De okozhat-e feszültséget a két szövetséges, Moszkva és Peking között Kína növekvő aktivitása az orosz befolyási övezetben.

„Teljesen logikus a kínai katonai jelenlét Tádzsikisztánban” #moszkvater
„Teljesen logikus a kínai katonai jelenlét Tádzsikisztánban”
Fotó:EUROPRESS/Russian Defense Ministry Press S/ANADOLU AGENCY/AFP

Speciális bázist épít Kína Tádzsikisztán területén, a stratégiai szempontból kiemelt helyen fekvő – Afganisztánnal határos, míg e folyosó végén ott van az Ujgúr Autonóm Terület – Vahan-szorosban. Hivatalosan a szervezett bűnözés elleni harcot segítve a tádzsik gyors reagálású alakulatok számára. A tervek szerint 12 épületet húznak fel a mintegy 3,5 ezer négyzetkilométernyi területen. A beruházás értéke megközelíti a 10 millió dollárt. Mint a tádzsikok hangsúlyozzák, ez nem hitel, hanem támogatás, az építéshez behozott kínai felszerelések pedig cserébe mentesülnek az adó- és vámkötelezettségek alól. A bázisra telepítendő egységek összetételéről és a technikáról nem szól a fáma.

„Közép-Ázsiának ez a régiója egyértelműen Oroszország befolyási övezetének számít, ám Peking is egyre szorosabbra fűzi ezekkel az országokkal a viszonyát. Joggal merül fel a kérdés, hogy ezzel az orosz befolyást akarja csökkenteni, avagy a közös ellenséggel – iszlám terrorizmus és szélsőségesség, Egyesült Államok – szemben a két szövetséges inkább egymást erősíti”

A bázis építése emellett több kérdést is felvet. Elsőként azt, hogy ez már a második kínai katonai bázis-e Tádzsikisztánban? Dusanbe és Peking tagadják, hogy már öt éve működne egy bázis, a nyugati sajtó azonban már műhold felvételeket is közölt a gyéren lakott murgabi járásban lévő objektumról. A másik, hogy Tádzsikisztán az ODKB (Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete ) tagja, és területén ott van a legkorszerűbb fegyverekkel felszerelt 201-es orosz katonai bázis, így a kis közép-ázsiai ország teljes védelmet élvez az iszlám szélsőséges csoportokkal szemben. Vagy a kínai bázis létesítését nem ez a szempont motiválja? De talán a legfontosabb az a már említett kérdés, hogy a kínai bázis(ok) mennyire egyeztethetők össze a már régóta itt lévő orosszal? Nem kérdőjelezi-e meg mindez az ODKB biztonságpolitikai monopóliumát Közép-Ázsiában? Nem billenti-e fel a régióban meglévő nagyhatalmi erőegyensúlyt? S végül, mit szól Moszkva ehhez az egészhez? A válasz nem egyértelmű.

„Az biztos, hogy bár az érdekeik ütköznek, de a térségben legaktívabb három nagyhatalom – Oroszország, Kína, Egyesült Államok – érdekei egymással kisebb vagy nagyobb mértékben ütköznek, ám a céljaik hasonlóak. Az is feltűnő, hogy Oroszország nyilvánosan nem kommentálta a kínai bázisról szóló hírt, aminek bizonyára megvan a magyarázata”

Ami pedig a többi kérdést illeti, az egyértelmű, hogy Kína érdekét is szolgálja Tádzsikisztán biztonsága. Így az aligha zavarja Pekinget, hogy a terroristák és szélsőségesek régón kívül tartása érdekében Oroszország mindent megtesz.  Kína szintén érdekelt az Afganisztán feletti ellenőrzés megtartásában, hiszen sok pénzt fektetett már be oda. Mint ahogy meg kell védenie a tádzsikisztáni befektetéseit is. Dusanbe adóssága 1,5 milliárd dollár Kínával szemben, amely Tádzsikisztán legnagyobb kereskedelmi partnere. Peking tehát a befolyás kiterjesztését összeköti a befektetések védelmével.

„Így tehát teljesen logikus a kínai katonai jelenlét Tádzsikisztánban”

Ennek kapcsán a sajtóban már megjelentek olyan hírek, hogy Dusanbe kész átadni a teljes ellenőrzést a már a területén lévő kínai bázis fölött. A katonai segítségért cserébe Tádzsikisztán lemond a bérleti díjról és kínai tulajdonba adná a bázist. Tádzsikisztán egyébként folyamatosan tart közös hadgyakorlatokat Oroszországgal és Kínával is. Mint ahogy mindkét ország részt vesz a határőrizet infrastruktúrájának finanszírozásában. Egyértelmű tehát, hogy Moszkva és Peking érdekei egybeesnek, és egyelőre jól megférnek egymás mellett. A két nagyhatalom törekvései egyelőre jól kiegészítik egymást, és erősítik a robbanásveszélyes térség biztonságát.

„Az orosz katonai jelenlét pedig jelenleg Tádzsikisztánban annyival nagyobb, mint a kínai, hogy ebben a helyzetben még nem lehet közöttük kiéleződő versenyről beszélni”

Jelen pillanatban tehát még nem kell az erőegyensúly felborulásától tartani, az orosz katonai bázis és az ODKB védőernyője egyértelmű prioritás Dusanbe számára, az azonban egyértelműen kirajzolódik, hogy Kína a jövőben mind gazdasági, mind pedig biztonságpolitikai tekintetben komoly és önálló játékossá akar válni a közép-ázsiai régióban (is).

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.