„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„De Karol Nawrocki győzelme az elnökválasztáson nemcsak a lengyel belpolitikára, hanem az államfő kiterjedt jogkörei miatt a külpolitikára is hatással van. Sőt, ez az eredmény a patrióta erők további európai térnyerését is jelzi”
Fotó:EUROPRESS/Sergei GAPON/AFP
Lengyelországban maradnak az amerikai katonák, és ha a lengyelek úgy kívánják, Washington akár növelheti is a kontingens létszámát. Erről Donald Trump amerikai elnök beszélt Washingtonban, a Karol Nawrocki lengyel elnökkel tartott találkozójának kezdetén.
Kérdésre válaszolva kifejtette, az amerikai kormányzat soha nem gondolt arra, hogy Lengyelországból visszavonná fegyveres erőit. „Más országokra vonatkozóan ezt fontolóra vesszük, de Lengyelországgal folyamatosan vállvetve járunk” – fogalmazott Trump, utalva a lengyel-amerikai kapcsolatok rendkívüli jellegére. Lengyelországban jelenleg – derül ki az MTI tudósításából – mintegy 10 ezer amerikai katona állomásozik, többségük úgynevezett állandó rotációs jelleggel. Karol Nawrocki ezzel összefüggésben elmondta, a 20. és a 21. századi lengyel történelemben először fordul elő, hogy a lengyelek örülnek külföldi katonák jelenlétének, amelynek köszönhetően biztonság honol lengyel földön. „Ez a jelenlét jelzést jelent Oroszország felé is, hogy összetartunk, hogy nem ingyen akarunk NATO-tagok lenni” – érvelt Nawrocki. Mint rámutatott, Lengyelország a GDP-jének 4,7 százalékát költi védelemre, és azt ígérte, hogy ezeket a kiadásokat 5 százalékra emelik. A zárt ajtók mögött folytatott, több mint kétórás kétoldalú megbeszélést követően Nawrocki az amerikai kormányzat vendégházában, a Blair House-ban rendezett sajtóértekezleten a lengyel média képviselőinek kiemelte,
„az amerikai csapatok európai átcsoportosításáról szóló viták fényében azt tekinti a találkozó egyik legnagyobb sikerének, hogy Trump biztonsági garanciákat adott Lengyelországnak, és az egyeztetés során hangsúlyozta a lengyel-amerikai katonai szövetségi együttműködést”
A TV Republikának adott interjúban Nawrocki később kifejtette: Trumppal egyrészt az amerikai kontingens esetleges bővítését vitatták meg, másrészt pedig a katonai jelenlét állandóvá tételét és az ezzel összefüggő „nagy projektet”. Kifejtette, egyfajta támaszpont létesítéséről lenne szó, amely a lengyel-amerikai gazdasági és technológiai együttműködést is előmozdítaná. Beszéltek olyan gazdasági kérdésekről is, amelyek a Trump elnök támogatását élvező Három Tenger Kezdeményezéssel összefüggésben fontosak – közölte Nawrocki. Elmondta továbbá, Trump meghívta őt a jövő évi, a floridai Miamiban tartandó G20-csúcstalálkozóra.
Donald Trump nyilatkozatát az amerikai katonai jelenlét fenntartásáról Donald Tusk lengyel kormányfő és Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter is üdvözölte az X-en. Mindez azért figyelemre méltó, mert az utat megelőzően a látogatás kapcsán is összecsapott az elnök és a kormányfő csapata. A két oldal egymást kioktatva dilettánsozta le a másikat amiatt, ahogy Nawrockit felkészítették a találkozásra Trumppal. A Tusk-kormány és az elnök között eleve nem túl baráti a kapcsolat, viszont eddig külpolitikai kérdésekben közös nevezőn voltak.
„Ahogy az várható volt, Lengyelországban feszült a viszony a Tusk-kormány és Karol Nawrocki elnök között”
Az államfő egy hónap alatt hat elé beterjesztett törvényt is megvétózott, többet, mint elődje Tuskék hatalomra kerülése óta. Elnökként az első vétója a szélerőmű parkokról és az áramárak befagyasztásáról szóló törvényt érintette. A jogszabály egyebek mellett jelenlegi 700 méterről 500 méterre csökkentené a szélerőmű parkoknak a kötelező minimális távolságát lakóépületektől. A legnagyobb vitákat azonban a háború elől menekülő ukrán állampolgárok lengyelországi tartózkodását és munkavállalását szabályozó, az eddigi szabályokat jövő év márciusáig meghosszabbító, illetve némileg megváltoztató törvény módosítására kivetett vétója gerjesztette.
„Az államfő kifogásolta, hogy a kormánykoalíció előző bejelentései ellenére a törvény nem köti munkavállaláshoz az ukránoknak járó családtámogatást. Bírálta azt is, hogy a törvénymódosítás szerint az ukránoknak továbbra is attól függetlenül jár egészségügyi ellátás, hogy fizetnek-e Lengyelországban társadalombiztosítást, vagy sem”
Nawrocki egyúttal az ukrán állampolgárok tartózkodását rendező elnöki tervezetet nyújtott be a szejmnek, amelynek értelmében a családtámogatás és a térítésmentes egészségügyi ellátás csak a munkát vállaló és a társadalombiztosítást fizető ukránoknak járna.
Krzysztof Gawkowski digitális technológiákért felelős miniszter azzal vádolta az elnököt, hogy „az orosz imperializmust támogatja”, Lengyelország azonban – tette hozzá – soha nem fog csatlakozni a gonosz tengelyéhez, bármennyire is törekedjen erre Karol Nawrocki és gyűlölettől elvakult környezete. Rafal Leszkiewicz elnöki szóvivő ezt a kijelentést „hisztériának”, valamint „a tudatlanság és az empátia hiányának kifejeződésének” nevezte. Mint fogalmazott, a lengyel kormány képviselője alaptalanul vádolja a Lengyel Köztársaság elnökét az orosz imperializmus támogatásával, és ez nem más, mint veszélyes és káros manipuláció.
S hogy a fellépés milyen indulatokat gerjesztett egyesekben, azt mutatja, hogy Lengyelországban őrizetbe vettek egy ukrán állampolgárt, aki azzal fenyegetőzött, épületeket gyújt fel válaszul a lengyel elnök vétójára, amely leállította a segélyek kifizetését az ukrán menekülteknek. A lengyel média szerint a 29 éves ukrán állampolgárt először vád alá helyezik, majd hazatoloncolják Ukrajnába.
„Ezt követően a kormány is visszakozott, már olyan törvényjavaslatot készít elő, amely szerint csak a foglalkoztatott ukrán menekültek kaphatnak kifizetéseket”
Ezt Tusk miniszterelnök jelentette be, megjegyezve, hogy a kormány nem fog vitatkozni, az új törvényjavaslat pedig gyakorlatilag kész. Egyébként a Tusk vezette Polgári Platform elnökjelöltje, Rafal Trzaskowski szintén ígéretet tett arra, hogy csak a foglalkoztatott külföldiek kaphatnak kifizetéseket. A sietség azzal is magyarázható, hogy ez a törvény Lengyelországnak az ukrán Starlinkért fizetett befizetését is érinti, amelynek jelenlegi hatálya októberben lejár.
„De Tuskéknak a társadalom változó hangulatára is figyelnie kell, hiszen három év alatt jelentősen visszaesett Ukrajna uniós és NATO-csatlakozásának támogatottsága Lengyelországban”
Az IBRiS felmérése alapján jelenleg a lengyeleknek csupán a 33,5 százaléka támogatja ezt a politikát. Az ilyen megoldással szembenállók aránya 52,7 százalék, míg 13,8 százaléknak nincs véleménye. A kormánypárt híveinek 59 százaléka támogatja Kijevvel szemben ezt a politikát (29 százalék ellenzi), míg az ellenzék (PiS, Konfederacja, Razem) hívei közül 74 százalék ellenzi. Az orosz-ukrán háború 2022-es kitörésekor Lengyelország lakosságának 85 százaléka látta volna szívesen az ország délkeleti szomszédját az Európai Unióban, míg 75 százaléka a katonai szövetségben. A Kijevnek szánt támogatásokat három évvel ezelőtt a megkérdezettek 52 százaléka tartotta helyesnek, most azonban csak 35, míg 44 százaléka helytelennek. Ugyanakkor a lengyelek több mint fele – 50,5 százaléka – nem szeretné, ha Volodimir Zelenszkij ukrán elnök engedményeket tenne Oroszországnak. Ezt bizonyítják a Rzeczpospolita újság megbízásából a Társadalom- és Piackutató Intézet (IBRiS) által végzett felmérés eredményei. A lengyelek 37,4 százaléka ezzel ellentétes álláspontot képvisel. Ernest Wyciszkiewicz politológus, a Mieroszewski Központ igazgatója mindezt kommentálva elmondta,
„ezek a számok azt mutatják, a lengyelek nem akarnak konfliktusba keveredni, és félnek attól, hogy egy esetleges háború esetén katonai segítséget kellene nyújtaniuk Ukrajnának”
Az elemző szerint az eredmény a lengyelek ukránokkal szembeni általános hozzáállásának változásáról árulkodik, mintsem a NATO-tagság kérdéséről. Mint megjegyezte, nem meglepőek ezek a számok, amikor a politikában ukránszkeptikus licitálás folyik, a közbeszédben és a közösségi médiában pedig az ukránellenes szent felháborodás uralkodik. Stanisław Koziej nyugalmazott tábornok, a Nemzetbiztonsági Iroda korábbi vezetője ugyanakkor nem rejti véka alá meglepettségét a kutatás eredménye kapcsán, és emlékeztet, nyilvánvaló, hogy Ukrajna NATO-tagsága Lengyelország legfontosabb stratégiai érdeke. A tábornok szerint az agresszív ukránellenes propagandaoffenzíva hatásait látjuk. Koziej szerint a kutatások pesszimista következtetése az lehet, hogy a lengyelek stratégiai tudatossága romlik, ami hosszú távon oda vezethet, hogy „mintha saját lábukba vagy térdükbe lőnének, és meggondolatlanul aláásnák a saját biztonságukat.
„S ha már a lengyel társadalom hangulatánál tartunk, a lengyelek körülbelül fele úgy véli, hogy a PiS visszatérhet a hatalomba”
A lengyelek közel 49 százaléka Jarosław Kaczyński pártjának politikai visszatérését jósolja a 2027-es választások után. A felmérés szerint ezek a várakozások különösen erősek a 24 év alatti fiatalok körében. Az Onet megbízásából végzett felmérés eredményei szerint a Jog és Igazságosság (PiS) párt visszatérését valószínűsíti a felmérésben résztvevők 48,8 százaléka így vélekedik. A válaszadók negyede (26,1 százalék) ellentétes véleményen van, 25,1 százalék pedig még nem döntött a válaszról.
„A közhangulat változásával és a lengyel-ukrán történelem kérdéseiben keményebb álláspontot képviselő ellenzék erősödésével magyarázható az is, hogy Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter meglebegtette, Lengyelország blokkolni fogja Ukrajna EU-csatlakozását, amíg a volhíniai tragédia körüli vita nem rendeződik”
„Ha Ukrajna nem rendezi a volhíniai mészárlás, a volhíniai népirtás kérdését, nem hajt végre exhumálásokat és nem örökíti meg az emléket, akkor nem lesz esély az Európai Unióhoz való csatlakozásra. Nagyon világos és határozott tiltakozásomat fejeztem ki azokban az esetekben, amikor Lengyelország jó hírnevét bármilyen módon sértették, vagy Bandera dicsőítésére törekedtek. Erről nagyon világosan és határozottan beszéltem” – mondta Kosiniak-Kamysz.
Nawrocki elnök egyébként korábban egyenesen azt javasolta, hogy börtönözzék be azokat az ukránokat, és tagadják meg tőlük a lengyel állampolgárságot, akik nyilvánosan támogatják az UPA-t (Ukrán Felkelő Hadsereg) és a szintén szélsőséges nacionalista OUN (Ukrán Nacionalisták Szervezete) vezetőjét Sztepan Banderát”
Nawrocki fellépését a belorusz zenész, Max Korzh koncertjén az UPA zászlaja miatt kirobbant botrány váltotta ki. Ezt követően a lengyel elnök börtönbüntetést szorgalmazott az OUN-UPA szimbólumok nyilvános használata miatt. Ezt követően a lengyel média arról számolt be, hogy Lengyelország megkezdte azoknak az ukránoknak a deportálását, akiket Max Korzh varsói koncertje után őrizetbe vettek.
A nacionalista akciót a varsói ukrán nagykövet is elítélte, Kijev azonban tiltakozott, és következményekkel fenyegette meg Lengyelországot az elnök javaslata miatt, amely szerint betiltanák az UPA szimbólumait az országban. „Bármilyen politizált döntés, amely az ukrán szimbólumokat a náci és kommunista szimbólumokkal egyenrangúvá teszi, fokozhatja a negatív hangulatot az ukrán társadalomban, és az ukrán fél részéről reakciót válthat ki” – üzenték Varsónak. Ukrán részről szintén vizsgálják a lengyelországi ukránok megsegítésének lehetőségét.
„De Karol Nawrocki győzelme az elnökválasztáson nemcsak a lengyel belpolitikára, hanem az államfő kiterjedt jogkörei miatt a külpolitikára is hatással van. Sőt, ez az eredmény a patrióta erők további európai térnyerését is jelzi”
Ennek kapcsán természetesen a globalista woldalon megkezdődtek az aggódó találgatások. Ezt mutatja a Gazeta Wyborcza egyik írása is, amelyben Bartosz T. Wieliński politológus arról értekezik, hogy Trump Európában keresi a trójai falovát. Mint fogalmaz, a vele baráti viszonyban lévő Orbán nem igazán alkalmas erre a szerepre, mert gyengül, és a felmérések szerint akár ellenzékbe is szorulhat a jövő évi választások után. Van azonban egy új jelölt – írja Wieliński – egyértelműen Nawrockira utalva. A lengyel elnök egyébként első hivatalos külföldi útja egyébként a napokban Washingtonba vezet, ahol fogadja őt Donald Trump.
„De aggódik Donald Tusk pozícióinak gyengülése miatt a Financial Times is. Mint a lap megjegyzi, Lengyelország lesz a gyenge láncszem a <hajlandók koalíciójában>”
Mateusz Mazzini, a Civitas Egyetem előadója feltűnőnek nevezi, hogy Donald Tusk nem volt a Fehér Házban Európa nehézsúlyú politikusai között, pedig ő két éve még sok liberális számára a reménysugár volt, hogy sikerül megfordítani a politikai hullámot a földrészen. Csakhogy úgy fest, a politikus odahaza csupán közjáték lesz két populista-nacionalista kormány között. Így nemhogy a kontinenst, de még saját országát sem képes megmenteni. Illúziónak bizonyult, hogy sikerül majd kiirtania a PiS-uralom írmagját is. Az elemző kritikusan megjegyzi, hogy a koalíció annyira ki akarta egyenlíteni a számlát Kaczynskiékkal szemben, hogy közben elfelejtett kormányozni. Fontos törvényjavaslatok sosem készültek el, ellenben egymással civakodtak a szövetségesek, kisebb botrányok pattantak ki, de a legrosszabb az, hogy mennyire nem hatékony a hatalomgyakorlás. Most legalább két évig a politikai bénultság állapota következik az új elnök miatt, mert ő blokkol minden reformot.
„A patthelyzet Mazzini szerint megingatja Lengyelország nemzetközi pozícióit is”
Fennáll a veszélye annak, hogy a nemzet a teljes érdektelenségbe süllyed, és mivel elhallgat az egyik legerősebb ukránbarát hang, a következmények komorak lesznek Kijev számára is, vonja le a következtetést az elemző.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
HandaBandy says:
A szabadok szövetségében egy szabad tag azt mondhatja amit szabad.