//Eltűnőben a fertőzés Közép-Ázsiában
Látogatók nézik a Kaluga tartományban található Nikola Lenivec faluban tartott a tél végét jelző pogány ünnepen, a Maszlenyica fesztiválon a felgyújtott „oltás tornya" installáció lángolását 2021. március 13-án #moszkvater

Eltűnőben a fertőzés Közép-Ázsiában

MEGOSZTÁS

Nyugatról kelet felé haladva csökken a fertőzések száma a posztszovjet régióban. Míg Moldovában vagy Ukrajnában kimondottan rossz a helyzet, addig Közép-Ázsiában már egészen elfogadható. Sőt, a közép-európai viszonyokhoz képest az egész térség elfogadható képet mutat.

Látogatók nézik a Kaluga tartományban található Nikola Lenivec faluban tartott a tél végét jelző pogány ünnepen, a Maszlenyica fesztiválon a felgyújtott „oltás tornya" installáció lángolását 2021. március 13-án #moszkvater
Látogatók nézik a Kaluga tartományban található Nikola Lenivec faluban tartott a tél végét jelző pogány ünnepen, a Maszlenyica fesztiválon a felgyújtott „oltás tornya” installáció lángolását 2021. március 13-án
Fotó:EUROPRESS/Pavel Bednyakov/Sputnik/Sputnik via AFP

A posztszovjet térségben a legrosszabb jelenleg a helyzet Ukrajnában, ahol már a 20 ezerhez közelít a naponta újonnan megfertőződöttek száma. Az ország 12 megyéje van az úgynevezett vörös zónában, Kijevben és Lvivben pedig már a közösségi közlekedés leállítását tervezik. Kevés a vakcina is. Az AstraZeneca indiai változatával, a CoviShield vakcinával oltanak. Ám a hatóságok is elismerték, hogy az oltás fele olyan lassan halad, mint azt tervezték.

„Eddig mindössze 200 ezer embert oltottak be. No, nem mintha sokat számítana, ha a 40 milliós országban már 400 ezren megkapták volna legalább az első vakcinát”

Moldovában még ennél is rosszabb állapotok uralkodnak, Belaruszban ugyanakkor sokkal jobb a helyzet. Ott a járvány december végén, január elején tetőzött, jelenleg pedig masszívan 2 ezer alatt van a napi növekedés. Ez a lakosság arányában nézve háromszor jobb mutató, mint Ukrajnában, de valamivel elmarad az oroszországitól.

„Litvániában viszonylagosan jó a helyzet, hiszen a 100 ezer lakosra jutó napi 25 fős növekedés nem nevezhető tragikusnak a magyarországi több százas hasonló adathoz képest”

Ez a szám Észtországban a Baltikumban a legrosszabb, már 120-130 fő, míg Lettországban nagyjából az ukrán helyzetnek megfelelő, az észtnél 2-3-szor jobb a helyzet.

A 140 milliós Oroszországban nagyjából akkora, valamivel 10 ezer alatti a növekedés, mint a 10 milliós Magyarországon, és ezzel a járvány már a tavaly szeptemberi szinten van. Az éttermek nyitva, az élet zajlik, ám a maszk viselése kötelező. Már Vlagyimir Putyin is elhagyta a Novo Ogarjovo-i „bunkerét”, ahol a járvány kitörése óta tartózkodott.  Az oltás ugyanakkor csak a nyár végére érheti el a megfelelő szintet, hiszen jelenleg úgy 12 millió embert oltottak be.

„Egyelőre szűkös a gyártási kapacitás, de beindul a Szputnyik V előállítása Dél-Koreában, Kínában és Indiában is, így aztán az orosz piacra is jut majd elég”

Kirill Dmitrijev, az orosz oltóanyagok fejlesztését finanszírozó, és külföldi gyártását menedzselő Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezérigazgatója elmondta, hogy az RFPI tíz országból húsz gyártóval állapodott meg eddig a Szputnyik V kibocsátásáról. Oroszországban a vakcinát hét gyártó állítja elő. Dmitrijev a külföldi gyártási helyszínek kiemelte Indiát és Dél-Koreát és megjegyezte, hogy több gyártó április folyamán fogja csúcsra járatni kapacitásait. Megítélése szerint júniusig minden oltásra jelentkező orosznak be lehet adni a Szputnyik V-t. Jelenleg naponta átlagosan mintegy 290 ezer embert oltanak be Oroszországban.

Grúziában napi 300-500 az újonnan fertőzöttek száma, ami elfogadható szám, és már a turista szezonra készülnek. Abban bízva, hogy nem ismétlődik meg a tavalyi év, amikor az ágazat bevétele az előző évi nyolcadára esett. A szomszédos Örményországban már dupla annyi a megbetegedések száma, mint Grúziában, és ez egyáltalán nem megnyugtató.

„Azerbajdzsánban úgy március közepéig egészen jól mutattak a számok, aztán  bezuhantak, és a helyzet a grúz és az örmény közé tehető”

Közép-Ázsiában ugyanakkor mintha eltűnőben lenne a fertőzés. Tádzsikisztánban január közepétől egyetlen új esetet sem regisztráltak, és 100 ezer lakosra Kirgizisztánban is csak 1-1,5 fertőzött jut. Üzbegisztánban ugyan az elmúlt napokban megugrott a fertőzöttek száma, ám ez a szám nem éri el az egyet. Türkmenisztánban szokás szerint nincs fertőzött.

„A régió országai közül Kazahsztánban a legrosszabb a helyzet, hiszen az elmúlt héten naponta nagyjából 1500 új fertőzöttet regisztráltak”

Ez 100 ezer lakosra kivetítve 9 fős növekedést jelent, ami szinte semmi az európai számokhoz képest, és csupán árnyalatnyival rosszabb az oroszországi állapotoknál. Erről eszünkbe juthat a járvány kezdetekor elterjedt hír, miszerint az ázsiaiak nagyobb arányban fertőződnek meg az új típusú koronavírustól. Nos, ezt a tételt mára felül kell vizsgálni, hiszen úgy tűnik, mintha az ázsiaiak védettebben lennének a kovidtól.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.