„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Eurázsia Központ
„Az elmúlt években az EU fokozott érdeklődést mutatott Közép-Ázsia iránt, és különféle együttműködési lehetőségeket kínált a régió országainak. Az EU hosszú távú érdekeit követi a régió energia- és közlekedési projektjeinek előmozdítása terén”
Fotó:EUROPRESS/Vyacheslav OSELEDKO/AFP
A csúcstalálkozót különösen fontossá tette az a tény is, hogy Szamarkandban az EU csúcsvezetése – köztük António Costa, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is – személyesen képviseltette magát, ugyanis az EU részéről a legfelsőbb vezetés jelenléte a közép-ázsiai országok irányába azt hangsúlyozta, hogy (lehet) ez nem csupán egy újabb diplomáciai fórum, hanem stratégiai lehetőség az együttműködés elmélyítésére két olyan régió között, amelyek érdekei, kihívásai és törekvései bizonyos területeken hasonlóak.
A stratégiailag Európa és Ázsia kereszteződésében elhelyezkedő Közép-Ázsia hagyományosan olyan régió, ahol az Európai Unió másodlagos szerepet játszik olyan regionális hatalmak hátterében, mint Oroszország, Kína vagy Törökország. Ugyanakkor az ukrajnai háború rendezése kapcsán <geopolitikai törpének> mutatkozó EU a szamarkandi találkozóval is igyekszik bizonyítani, hogy egyre jobban növeli a jelenlétét a globális világpolitikai ügyekben.
„Közép-Ázsiában a 27 országot tömörítő blokkot gyakran tekintik olyan kulcsfontosságú szereplőnek, amelyre az öt „sztán” – Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Türkmenisztán – támaszkodhat Kína és Oroszország közötti valamilyen erőegyensúly ellensúlyozásában”
Ugyanakkor Brüsszelnek a jelenlegi Közép-Ázsiával való együttműködés erősítésére irányuló törekvése azon kísérletnek tekinthető, hogy csökkentse Oroszország befolyását a régióban. Az Ukrajnában elakadt Moszkva befolyása ugyanis lassan, de biztosan gyengül a Kreml geopolitikai pályáján hagyományosan belül lévő Közép-Ázsiában. Ennek eredményeként Kínának sikerült jelentősen növelnie gazdasági jelenlétét mind az öt közép-ázsiai országban. Az EU most ugyanezt próbálja megtenni.
„Brüsszel számára azonban további problémát az jelenti, hogy Kína – Közép-Ázsiához való közelsége miatt Pekingnek már 12 éve volt arra, hogy a BRI révén erősítse a gazdasági kapcsolatokat a régióval”
Ennek eredményeképpen 2024-ben Kína teljes forgalma Közép-Ázsiával elérte a 94,8 milliárd dollárt, ami majdnem kétszerese az EU és a régió 2022-es 47 milliárd dolláros kereskedelmi forgalmának. Emellett 2024-ben a világ második legnagyobb gazdasága felváltotta Oroszországot Kazahsztán legnagyobb kereskedelmi partnereként. A szomszédos Üzbegisztánban továbbra is a legfontosabb kereskedelmi partner, míg Tádzsikisztánban az elmúlt 18 évben Kína vált a tengerparttal nem rendelkező ország gazdaságának elsőszámú befektetőjévé. Ugyanez vonatkozik Tádzsikisztánra és Kína szomszédjára, Kirgizisztánra is.
„Az elmúlt években az EU fokozott érdeklődést mutatott Közép-Ázsia iránt, és különféle együttműködési lehetőségeket kínált a régió országainak. Az EU hosszú távú érdekeit követi a régió energia- és közlekedési projektjeinek előmozdítása terén”
Az Egyesült Államokhoz hasonló érdekei ellenére az EU független irányvonalat követett Közép-Ázsia tekintetében. Így 2019-ben elfogadták az EU Közép-Ázsiára vonatkozó stratégiáját, amelyet a következő években többoldalú mechanizmusok és kezdeményezések mentén egészítettek ki. Később, 2021-ben az európai országok javaslatot tettek a Global Gateway kezdeményezésre, amelynek célja a régió országaival való gazdasági kapcsolatok diverzifikálása és új logisztikai láncok kialakítása.
„Az Európai Parlament 2024 januárjában állásfoglalást fogadott el az EU Közép-Ázsiára vonatkozó stratégiájáról, amely az európai politika célkitűzéseit is tükrözte a régióval szemben”
Akkor a brüsszeli esemény során a közép-ázsiai országok kormányainak képviseletében Üzbegisztánt Dzsamsid Hodzsaev üzbég miniszterelnök-helyettes, Kirgizisztánt, Bakit Torobaev a kirgiz Miniszteri Kabinet elnökhelyettese, Kazahsztánt Marat Karabaev kazah közlekedési miniszter, Tádzsikisztánt Azim Ibrokhim, a tádzsik kormány igazgató-helyettese, Türkmenisztánt pedig a közép-ázsiai ország Közlekedési és Hírközlési Ügynökségének vezetője, Batir Annaev képviselte. Az Európai Unió oldaláról a fórumon többek között Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is személyesen vett részt.
A fórumot Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke nyitotta meg, aki már nyitóbeszédében bejelentette, hogy a fórumon jelen lévő európai és nemzetközi pénzügyi intézmények mintegy 10 milliárd eurót különítenek el a fenntartható közlekedési kapcsolatok támogatására Közép-Ázsiában.
A rendezvény talán legfontosabb bejelentésén kívül a két napos esemény során a résztvevők megvitattatták a kaszpi-tengeri közlekedési folyosók hatékony, Európát és Közép-Ázsiát összekötő útvonalainak alakítását célzó beruházásokat. Emellett szintén a fórum első napján a közép-ázsiai regionális projektek társfinanszírozásáról az Európai Beruházási Bank (EIB) 1,47 milliárd euró értékben egyetértési nyilatkozatot írt alá Kazahsztánnal, Kirgizisztánnal, Üzbegisztánnal.
A fent említettek mellett a Global Gateway Befektetői Fórum során megkötött fontosabb megállapodások közé tartozik:
– Az Európai Unió által finanszírozott regionális közlekedési program, amely elfogadása 2025-ben várható. Ezzel az új programmal az EU technikai segítséget kínál a meglévő és jövőbeli közlekedéssel kapcsolatos projektek közép-ázsiai, regionális előmozdításához, és hozzájárul ahhoz az 1,5 milliárd eurós alaphoz, amelyet az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank a közép-ázsiai közlekedési infrastruktúra fejlesztésének előmozdítására különített el.
– Egy Koordinációs Platform létrehozása a logisztikai folyamatok nyomon követésére, az Európa és Közép-Ázsia közötti együttműködések fokozása és a Kaszpi-tengeren átnyúló közlekedési folyosók fejlődésének az érdekében.
– Regionális jólétfókuszú program, amely 2024-ben kezdődik, és amelyet a Nemzetközi Kereskedelmi Központ és az OECD hajt végre, és a Kaszpi-tengeren átnyúló közlekedési hálózatok gyakorlati megvalósítására irányul.
Emellett megállapodásokat írtak alá vagy tárgyaltak a közép-ázsiai államokkal egy kiterjesztett partnerség létrehozásáról is.
„Az Európai Unió és Közép-Ázsia közötti kapcsolatok az elmúlt években egyre intenzívebbé váltak, melynek köszönhetően az EU Közép-Ázsia második számú kereskedelmi partnere, valamint a legnagyobb befektetője Ma a régióban a befektetések több mint 40 százaléka az EU-ból származik. Ez a brüsszeli Közép-Ázsia felé fordulás elsősorban az orosz-ukrán háborút kísérő szankciós politikának, valamint annak az uniós elhatározásnak a következménye, amely zászlójára tűzte az orosz energiahordozókról történő lemondást”
Az első Európai Unió és Közép-Ázsia közötti találkozókra már 2022 októberében Kazahsztánban sor került, amit kevesebb, mint egy éven belül, a 2023 júniusában a Kirgizisztánban megrendezett tanácskozás követett. Emellett az elmúlt években számos miniszteri szintű megbeszélésre is sor került, legutóbb 2023-ban Luxemburgban, ahol közös ütemtervet dolgoztak ki az Európai Unió és Közép-Ázsia közötti kapcsolatok elmélyítésére. A 20. Európai Unió-Közép-Ázsia miniszteri találkozóra pedig 2025. március 4-én került sor Asgabatban, amely ülést a 2025. áprilisi szamarkandi csúcstalálkozó előkészületeinek szentelik.
Az Európai Tanács sajtószolgálata 2025. február elején jelentette be, hogy az Európai Tanács elnöke, António Costa az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel együtt vesz részt majd az első Európai Unió-Közép-Ázsia csúcstalálkozón, melynek Üzbegisztán ad otthont 2025. április 3. és 4. között. A Szamarkandban megrendezésre kerülő eseményen az Európai Unió legmagasabb rangú vezetői mellett a házigazda Üzbegisztán, valamint Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Türkmenisztán elnöke is személyesen vesz részt.
Miközben az Egyesült Államok egy új globális biztonsági és világgazdasági architektúra létrehozására törekszik, a nemzetközi színtér más jelentős szereplői azon dolgoznak, hogy javítsák pozícióikat az újradefiniált nemzetközi kapcsolatok rendszerében.
„A geopolitikai befolyását tekintve gyakran – és jogosan – alábecsült Európai Unió figyelme – részben korábbi elhatározásának, hogy diverzifikálja energiaszükségleteit, részben a trumpi vámoknak is köszönhetően – 2025 elejére egy olyan posztszovjet térségre irányult, amely stratégiailag a Kína és Európa (vagy Kelet-Nyugat irányú) közötti kereskedelmi kapcsolatok kulcsfontosságú szereplője lehet”
Brüsszel számára a kritikus ásványkincsek a földgáz és a kőolaj mellett talán a legfontosabb szerepet játsszák a Közép-Ázsiát érintő stratégiájában. A 27 országot tömörítő blokk már aláírt egyetértési nyilatkozatot Kazahsztánnal és Üzbegisztánnal a nyersanyagokról, és szorosabb energetikai kapcsolatokat kíván kialakítani a gázban gazdag Türkmenisztánnal is. Az EU célja, hogy „segítse” Asgabatot a regionális és globális kereskedelmi hálózatokba való integrációban, és részt vegyen az ország infrastruktúrájának modernizálásában.
„Ugyanakkor a szép szavak mögött más szóval az is kikristályosodik, hogy az EU közép-ázsiai céljai nem sokban különböznek Donald Trump amerikai elnök azon törekvéseitől, hogy hozzáférést szerezzen Ukrajna természeti erőforrásaihoz”
Az amerikai vezetővel ellentétben azonban az Európai Unió nincs abban a helyzetben, hogy ultimátumokat adjon a közép-ázsiai régió országainak, melynek tudatában az EU igyekszik növelni puha hatalmát a régióban.
Ezen túlmenően, tekintettel az USAID alapvető „átalakulására” az EU-nak most lehetősége nyílik arra, hogy esetleg új nyugati szereplőként betöltse az amerikaiak által hátrahagyott űrt. Az Euronews Türkmenisztánnal való média-együttműködés fejlesztésére irányuló törekvései ebbe az irányba tett egyik első lépésként értelmezhetők.
Mindazonáltal a közép-ázsiai nemzetek az Európai Uniót a régióban növekvő kínai gazdasági dominanciával szembeni ellensúlyként tekintik. Számukra a 27 országot tömörítő országgal való együttműködés lehetőséget jelenthet arra, hogy diverzifikálják külkereskedelmüket, és további befektetéseket vonzzanak az infrastruktúra és gazdaságuk más kulcsfontosságú ágazatainak fejlesztésére.
„Pekingben tisztában vannak azzal, hogy hosszú távon az EU nem lesz Kína legfőbb versenytársa Közép-Ázsiában, így egyelőre nem is ellenzik Brüsszelnek például a Transzkaszpi Közlekedési Folyosó (Middle Corridor) fejlesztésére vonatkozó terveit. Sőt az útvonal – amely Kínából indul és Kazahsztánon, a Kaszpi-tengeren, Azerbajdzsánon és Grúzián keresztül vezet Európába – fejlesztésével kapcsolatos európai fejlesztési tervek gyakorlatilag megegyeznek a Kína által hangoztatott állásponttal, amely a Kína és Európa közötti kapcsolatoknak javítását emeli ki”
Ugyanakkor éppen a Middle Corridorral kapcsolatban igen érdekes fejlemény, hogy ukrán tisztviselők azt állítják, a Kínából érkező áruk egy részét Ukrajnán keresztül, a kaszpi-tengeri közlekedési folyosón keresztül fogják Európába szállítani. Ennek eredményeként a Kremlnek a jövőben nehéz dolga lehet, hogy megőrizze hagyományos befolyását Közép-Ázsiában, ahol az EU és Kína akár egy egész valószínűtlen geopolitikai csatát is kezdhet a dominanciáért.
(A gyorselemzést készítette: Veres Szabolcs)
(A cikk eredetileg az Eurázsia magazinban jelent meg, itt olvasható.)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
