„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Eurázsia Központ
„Az EU és Közép-Ázsia közötti kapcsolatok az elmúlt években egyre intenzívebbé váltak, melynek köszönhetően az EU Közép-Ázsia második számú kereskedelmi partnere, valamint a legnagyobb befektetője. Ma a régióban a befektetések több mint 40 százaléka az EU-ból származik. Ez a brüsszeli Közép-Ázsia felé fordulás elsősorban az orosz-ukrán háborút kísérő szankciós politikának, valamint annak az uniós elhatározásnak a következménye, amely zászlójára tűzte az orosz energiahordozókról történő lemondást”
Fotó:EUROPRESS/AFP/Uzbekistan’s presidential press service
Amit a szamarkandi eseménnyel kapcsolatban eddig biztosan tudni lehet, hogy a találkozó során a házigazda Savkat Mirzijojev üzbég elnök mellett mind a négy közép-ázsiai ország – Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Türkmenisztán – elnöke személyesen vesz részt, az Európai Uniót pedig Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője képviseli majd.
„Brüsszel célkitűzése, hogy Közép-Ázsia az Európai Unió fontos partnerévé váljon, amely partnerség mindkét régió számára óriási lehetőségeket rejt magában a jövőre nézve”
Az áprilisi csúcstalálkozó előkészületeivel kapcsolatban Josef Sikela, az Európai Unió nemzetközi partnerségért felelős biztosa 2025. március 12. és 18. között Közép-Ázsiába tett látogatása során részben előkészítette a találkozóval kapcsolatos minden szükséges intézkedést, amelyek mellett több bilaterális megállapodás aláírására is sor került. Sikela emellett azt is hangsúlyozta, hogy látogatásának középpontjában azok a kulcsfontosságú Global Gateway projektek állnak majd, amelyeket az EU és közép-ázsiai partnerei közösen támogatnak a minőségi munkahelyek létrehozása és új üzleti lehetőségek megnyitása érdekében.
„Az Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vezetésével kidolgozott Global Gateway program Közép-Ázsiából nézve a kínai Övezet és Út kezdeményezés európai alternatívája. E stratégia keretében az EU a Közép-Ázsiával való együttműködés négy kulcsfontosságú területére összpontosít”
– A közlekedési infrastruktúra fejlesztése, különös tekintettel a transzkaszpi-tengeri közlekedési folyosóra;
– Együttműködés a kritikus nyersanyagok terén;
– A digitális összeköttetés javítása a régióban;
– A vízügyi, energiaügyi és éghajlati ágazatok fejlesztése.
Kazahsztán
2025. március 13-án az EU nemzetközi partnerségért felelős biztosa Kazahsztánban két jelentős megállapodástis aláírt.
„Az első egy 3 millió eurós szerződés, amelynek célja az EU és a közép-ázsiai országok közötti, kritikus nyersanyagokkal kapcsolatos együttműködés előmozdítása”
A második pedig egy 200 millió eurós hitelkeretmegállapodás az Európai Beruházási Bank és a Kazahsztáni Fejlesztési Bank között, 18 millió eurós uniós garanciával, amely finanszírozás a fenntartható közlekedésbe és a megújuló energia szektorba történő beruházásokat támogatja majd.
Tádzsikisztán
Egy nappal később, 2025. március 14-én Dusanbéban Sikela szintén két megállapodást írt alá. Az elsőt a Team Europe partnerekkel, amely az uniós országokat, az Európai Beruházási Bankot (EBB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (EBRD) foglalja magában. A dokumentum szerint
„az EBRD 20 millió eurós beruházási támogatást nyújt Tádzsikisztánnak a közép-ázsiai ország villamosenergia hálózatának a korszerűsítésére, az energiaveszteségek csökkentésére és a megújuló energiaforrásokba történő beruházások előkészítésére”
A második megállapodásban pedig mintegy 10 millió eurós támogatást jelentett egy összesen 30 millió eurós költségvetéstámogatási program részeként. Ez a finanszírozás a tádzsik 2030-ig szóló nemzeti oktatásfejlesztési stratégia és a 2021-2025 közötti szakképzési program végrehajtására használható majd fel, melynek a fő célja a középfokú oktatás és szakképzés minőségének és relevanciájának javítása Tádzsikisztánban.
Üzbegisztán
Sikela 2025. március 18-i Taskentbe érkezésekor került sor a közép-ázsiai európai műholdas internetprogramról (TEI Digital Connectivity) szóló megállapodás aláírására. A megállapodás aláírói az Európai Unió, az Expertise France nemzetközi műszaki együttműködési ügynökség, a SES európai szolgáltató és az Európai Beruházási Bank voltak.
Josef Sikela európai biztos közép-ázsiai körútja fontos előkészítő szakasz a 2025. április 3-4-én az üzbegisztáni Szamarkandban tartandó EU-Közép-Ázsia csúcstalálkozó előtt.
„A csúcstalálkozó az EU és a közép-ázsiai régió együttműködésének az elmélyítésére, és az elért megállapodások megszilárdítására irányuló diplomáciai erőfeszítések csúcspontja lesz. Az elmúlt években az EU fokozott érdeklődést mutatott Közép-Ázsia iránt, és különféle együttműködési lehetőségeket kínált a régió országainak. Az EU hosszú távú érdekeit követi a régió energia- és közlekedési projektjeinek előmozdítása terén”
Az Egyesült Államokhoz hasonló érdekei ellenére az EU független irányvonalat követett Közép-Ázsia tekintetében. 2019-ben elfogadták az EU Közép-Ázsiára vonatkozó stratégiáját, amelyet a következő években többoldalú mechanizmusok és kezdeményezések mentén egészítettek ki. Később, 2021-ben az európai országok javaslatot tettek a Global Gateway kezdeményezésre, amelynek célja a régió országaival való gazdasági kapcsolatok diverzifikálása és új logisztikai láncok kialakítása. 2024 januárjában az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el az EU Közép-Ázsiára vonatkozó stratégiájáról, amely az európai politika célkitűzéseit is tükrözte a régióval szemben.
Akkor a brüsszeli esemény során a közép-ázsiai országok kormányainak képviseletében Üzbegisztánt Dzsamsid Hodzsaev üzbég miniszterelnök-helyettes, Kirgizisztánt, Bakit Torobaev a kirgiz Miniszteri Kabinet elnökhelyettese, Kazahsztánt Marat Karabaev kazah közlekedési miniszter, Tádzsikisztánt Azim Ibrokhim, a tádzsik kormány igazgató-helyettese, Türkmenisztánt pedig a közép-ázsiai ország Közlekedési és Hírközlési Ügynökségének vezetője, Batir Annaev képviselte. Az Európai Unió oldaláról a fórumon többek között Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is személyesen vett részt.
A fórumot Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke nyitotta meg, aki már nyitóbeszédében bejelentette, hogy
„a fórumon jelen lévő európai és nemzetközi pénzügyi intézmények mintegy 10 milliárd eurót különítenek el a fenntartható közlekedési kapcsolatok támogatására Közép-Ázsiában. A rendezvény talán legfontosabb bejelentésén kívül a kétnapos esemény során a résztvevők megvitattatták a kaszpi-tengeri közlekedési folyosók hatékony, Európát és Közép-Ázsiát összekötő útvonalainak alakítását célzó beruházásokat. Emellett szintén a fórum első napján a közép-ázsiai regionális projektek társfinanszírozásáról az Európai Beruházási Bank (EIB) 1,47 milliárd euró értékben egyetértési nyilatkozatot írt alá Kazahsztánnal, Kirgizisztánnal, Üzbegisztánnal”
A fent említettek mellett a Global Gateway Befektetői Fórum során megkötött fontosabb megállapodások közé tartozik:
– Az Európai Unió által finanszírozott regionális közlekedési program, amely elfogadása 2025-ben várható. Ezzel az új programmal az EU technikai segítséget kínál a meglévő és jövőbeli közlekedéssel kapcsolatos projektek közép-ázsiai, regionális előmozdításához, és hozzájárul ahhoz az 1,5 milliárd eurós alaphoz, amelyet az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank a közép-ázsiai közlekedési infrastruktúra fejlesztésének előmozdítására különített el.
– Egy Koordinációs Platform létrehozása a logisztikai folyamatok nyomon követésére, az Európa és Közép-Ázsia közötti együttműködések fokozása és a Kaszpi-tengeren átnyúló közlekedési folyosók fejlődésének az érdekében.
– Regionális jólétfókuszú program, amely 2024-ben kezdődik, és amelyet a Nemzetközi Kereskedelmi Központ és az OECD hajt végre, és a Kaszpi-tengeren átnyúló közlekedési hálózatok gyakorlati megvalósítására irányul.
Emellett megállapodásokat írtak alá vagy tárgyaltak a közép-ázsiai államokkal egy kiterjesztett partnerség létrehozásáról is.
„Az EU és Közép-Ázsia közötti kapcsolatok az elmúlt években egyre intenzívebbé váltak, melynek köszönhetően az EU Közép-Ázsia második számú kereskedelmi partnere, valamint a legnagyobb befektetője. Ma a régióban a befektetések több mint 40 százaléka az EU-ból származik. Ez a brüsszeli Közép-Ázsia felé fordulás elsősorban az orosz-ukrán háborút kísérő szankciós politikának, valamint annak az uniós elhatározásnak a következménye, amely zászlójára tűzte az orosz energiahordozókról történő lemondást”
Az első Európai Unió és Közép-Ázsia közötti találkozókra már 2022 októberében Kazahsztánban sor került, amit kevesebb, mint egy éven belül, a 2023 júniusában a Kirgizisztánban megrendezett tanácskozás követett. Emellett az elmúlt években számos miniszteri szintű megbeszélésre is sor került, legutóbb 2023-ban Luxemburgban, ahol közös ütemtervet dolgoztak ki az Európai Unió és Közép-Ázsia közötti kapcsolatok elmélyítésére. A 20. Európai Unió-Közép-Ázsia miniszteri találkozóra pedig 2025. március 4-én került sor Asgabatban, amely ülést a 2025. áprilisi szamarkandi csúcstalálkozó előkészületeinek szentelik.
Az Európai Tanács sajtószolgálata 2025. február elején jelenttete be, hogy az Európai Tanács elnöke, António Costa az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel együtt vesz részt majd az első Európai Unió-Közép-Ázsia csúcstalálkozón, melynek Üzbegisztán ad otthont 2025. április 3. és 4. között. A Szamarkandban megrendezésre kerülő eseményen az Európai Unió legmagasabb rangú vezetői mellett a házigazda Üzbegisztán, valamint Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Türkmenisztán elnöke is személyesen vesz részt.
A csúcstalálkozó hivatalos célja, hogy az EU jelezze, hogy megerősíti elkötelezettségét és együttműködését a régióval, olyan területeken, mint a regionális közlekedési infrastruktúra fejlesztése és a digitalizáció.
„Ugyanakkor a hivatalos célok mögött kirajzolódnak a találkozóval kapcsolatos valódi célok is, mégpedig az európai energiaválságra történő megoldáskeresés az olcsó közép-ázsiai energiahordozók képében, a ritkaföldfémekkel kapcsolatos kitermelési jogok, valamint a geopolitikai értelemben súlyt vesztett Európai Unió számára egy demonstratív jellegű esemény, amely azt hivatott jelezni, hogy a geopolitikai értelemben az EU még mindig a nemzetközi kapcsolatok egyik meghatározó szereplője”
Az öreg kontinens és Közép-Ázsia közötti modernkori kapcsolatrendszerének kialakulása 1992-re tehető, azt követően, hogy az öt függetlenné vált közép-ázsiai országgal – Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán – Európa országai 1991 és 1992 folyamán fokozatosan felvették a diplomáciai kapcsolatot. Például Magyarország 1991-ben európai országként (és a világon is) elsőként ismerte el Kazahsztán függetlenségét. Annak ellenére, hogy Európa országai a függetlenségük elnyerését követően azonnal felvették a kapcsolatot az öt közép-ázsiai országgal, komoly és meghatározó előrelépés az Európa és Közép-Ázsia között kialakult kapcsolatokban alig történt egész 2001-ig. Ekkor a 2001. szeptember 11-i események következtében a régióval szomszédos Afganisztánban történő amerikai és nemzetközi beavatkozás – amely során több európai ország is fegyveres csapatokat, majd békefenntartókat küldött Afganisztánba – új lendületet adott az Európa és Közép-Ázsia közötti együttműködéseknek.
„A 2000-es évek elején az európai országok és maga az Európai Unió is mindenek előtt abból a szempontból figyelte a térséget, hogy ez az a régió, amely Afganisztán és a tálib terror északi, közvetlen szomszédja, így az EU-nak meg kell akadályoznia a régió határain túlról, elsősorban Afganisztánból érkező biztonsági fenyegetések, például a kábítószereknek és iszlamista szélsőségeseknek más országokban történő tovább terjeszkedését”
Később a Közép-Ázsiával kapcsolatos európai hozzáállás fokozatosan átalakult, és a regionális megközelítés elvén alapult. Abban a hitben, hogy a Közép-Ázsia előtt álló kérdések összehangolt fellépést igényelnek, és a régió jobban teljesítene, ha az öt régiós ország jobban együttműködne. Ezen elv mentén az EU 2007-ben fogadta el első Közép-Ázsiára vonatkozó stratégiáját, melyet később több bírálat is ért amiatt, hogy Európa erőforrásait túlságosan sok prioritás között – Afganisztán, Balkán, Ukrajna és Grúzia lehetséges Európai Uniós csatlakozása – osztja el, és Közép-Ázsiát egységes régióként közelíti meg, nem pedig úgy tekint rá, mint különálló, szuverén és eltérő igényű országok közösségére.
„Az európai országok Közép-Ázsiával kapcsolatos megközelítését ért bírálatok következményeként az Európai Unió és a közép-ázsiai régió közötti kapcsolatok dinamikáját egy bő évtizeden keresztül egyfajta stagnálás jellemezte”
Azonban az „Új lehetőségek egy erősebb partnerséghez” nevet viselő új, 2019-es Európai Uniós stratégia már figyelembe vette a korábbi, a Közép-Ázsiához kapcsolódó európai bírálatokat és tanulságokat, melynek köszönhetően az Európa és Közép-Ázsiai közötti kialakulóban lévő kapcsolatrendszerben a felek három kiemelt területre kezdtek el koncentrálni. Ez a három terület pedig a gazdaság, a társadalmi felzárkóztatás és a regionális együttműködés területe volt. Mindezek mellett prioritásként kerültek még előtérbe a közép-ázsiai regionális környezetvédelmi és biztonságpolitikai kérdések is.
2024. január 17-én az Európai Parlament elfogadta az Európai Unió Közép-Ázsiára vonatkozó stratégiájának értékeléséről szóló állásfoglalást, amely az öt közép-ázsiai ország – Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán – számára jelentős mérföldkövet jelenthet az Európai Unióval történő kapcsolatok elmélyítésében, ugyanis a dokumentum az Unió és a közép-ázsiai régió közötti stratégiai együttműködésére szólít fel.
Az Európai Unió már az 1990-es évek eleje, a Szovjetunió szétesése óta tart fenn stratégiai kapcsolatokat Közép-Ázsiával. Korábban a régióval kapcsolatban a brüsszeli vezetés elsődleges célja a kulturális és humanitárius kapcsolatok megerősítése, a régióval történő partneri együttműködések előmozdítása, valamint a fenntartható fejlődésért és az emberi jogok regionális garantálásáért folytatott mechanizmusok elősegítése volt.
„Legutóbb az Európai Unió 2019-ben módosította a közép-ázsiai régióval kapcsolatos stratégiáját, amely dokumentum akkor kiemelt hangsúlyt fektetett a regionális együttműködésekre, valamint az energetika és vízbiztonság és az emberi jogok közép-ázsiai helyzetére is”
Az Európai Parlament Külügyi Bizottsága által 2024 elején kiadott állásfoglalás fő célja, hogy felvázolja az Európai Unió és Közép-Ázsia közötti kapcsolatok megerősítésének hosszútávú vízióját, kiemelve a fenntartható fejlődést az energetika, a kritikus nyersanyagok és a biztonságpolitikai együttműködések területén úgy, hogy a közép-ázsiai országokkal történő kapcsolatok rendszerét stratégiai szintre emeli. A Külügyi Bizottság által készített jelentésből az is kiderül, hogy a térségben jelentős hatást váltottak ki az olyan geopolitikai tényezők és események, mint Afganisztánban a tálibok hatalomátvétele vagy az orosz-ukrán konfliktus. Ennek fényében a dokumentum kimondja, hogy az uniónak frissítenie kell a régióra vonatkozó stratégiáját.
„A jelentés megjegyzi, hogy Közép-Ázsia „stratégiai érdekű” régió az EU számára a biztonság és a kereskedelem, valamint az energia- és erőforrás-diverzifikáció területén. Ezen kívül a dokumentum sürgeti Brüsszelt, hogy fokozza elkötelezettségét a régióban, politikai és gazdasági szinten is mozdítsa elő az együttműködést Közép-Ázsia mind az öt országával”
Brüsszelnek a nem feltétlenül a demokráciáról nevezetes Közép-Ázsiai régióval kapcsolatban kiadott új stratégiai állásfoglalása némiképp meglepő lehet. Ha azonban figyelembe vesszük Közép-Ázsiának a nemzetközi kereskedelemben és energiabiztonságban betöltött és felértékelődött szerepét, valamint azt, hogy a közelmúltban egy korábbi európai uniós ország, az Egyesült Királyság is átértékelte a közép-Ázsiai szerepvállalásával kapcsolatos hiányosságokat, és a hagyományos regionális és nagyhatalmak mellett – Oroszország, Kína, Törökország – London is Közép-Ázsiát újra fókuszba helyezi, az Európai Unió álláspontjának regionális átértékelése már sokkal racionálisabb döntésnek tűnik, ha nem szeretne kimaradni a régiós erőforrásokért folytatott versenyből.
Ma az Európai Unió olyan intézményesített párbeszédeken keresztül, mint az EU külügyi főképviselői és a közép-ázsiai külügyminiszterek tanácsa, az EU emberi jogi párbeszédei és az EU–Közép-Ázsia találkozók állandó platformjai a Közép-Ázsiával folytatott regionális együttműködéseknek.
„Ugyanakkor a közép-ázsiai országok vezetését az a kérdés is foglalkoztatja, hogy az EU a jövőben valóban társként vagy csupán energia- és nyersanyagforrásként kíván a régióra tekinteni”
A kérdés azonban az, mit is fog pontosan eredményezni az áprilisi szamarkandi találkozó.
(Az elemzést készítette: Veres Szabolcs)
(A cikk eredetileg az Eurázsia magazinban jelent meg, itt olvasható.)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
