„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Elit sport, ma minden másképp van

2024. aug. 19.
Vendegoldal

MEGOSZTÁS

Kedves Földeák Iván! Hatalmas nosztalgiával olvastam a soraidat. A „Misi néni” varrta fürdőnadrágok, a brüggölő a Csasziban, a „köpenyes nénik” a Sportuszodában – fiatalkori emlékeim közé tartoznak. Levél és válasz Földeák Ivánnak a portálunkon Fésületlen gondolatok az olimpiáról címmel megjelent cikkére. Gondolatok kissé lehiggadva az olimpiát kísérő kommunikációs viharok után.

Jády György írása a #moszkvater.com számára

„Az olimpiai ökölvívás részvételi szabályzata nem tér ki annak a precíz meghatározására, hogy ki indulhat a női versenyeken” #moszkvater

„Az olimpiai ökölvívás részvételi szabályzata nem tér ki annak a precíz meghatározására, hogy ki indulhat a női versenyeken”. Az algériai Imane Khelif a párizsi olimpia női bokszban megnyert aranyérmével 2024. augusztus 9-én
Fotó:EUROPRESS/MOHD RASFAN/AFP

Az újkori olimpiai mozgalom történetét át meg átszövik különböző politikai és gazdasági hatások. Már a Játékok születése sem vonatkoztatható el politikai eseményektől. A német hadsereg 1870-ben vereséget mért a franciákra, és bevonult Párizsba. Ez a háború is lényeges előzmény volt, hogy az ókori olimpiai béke hagyományát hirdetve létre jöhessen az újkori olimpia. Hamar megjelent a gazdasági és a marketing szál is. 1900-ban a párizsi világkiállítás mellék eseménye volt az olimpia, a versenyek után nem volt eredményhirdetés sem.

„Ahogy nőtt az olimpia presztízse, úgy <repült rá> a politika is”

Fontos dátum az olimpia átalakulásának szempontjából 1984. Az 1976-os, montreali olimpia szervezése során a kanadai szövetségi kormány visszavonta pénzügyi garanciáját a játékok finanszírozására. Az összes költség az olimpia szervező bizottságára, és Montreal városára hárult. A bevételek az összköltségek mindössze 5 százalékát fedezték, a fennmaradó 95 százalékot más forrásokból kellett kifizetni. A költségek jelentős részét a városi és tartományi adófizetők pénzéből, sőt külön adóból kellett fedezni. Az adósság összegére jellemző, hogy az utolsó törlesztő részlet kifizetését a 2005/06-os pénzügyi évre ütemezték.

„Az addig érdeklődő városok levonták a következtetést, vonakodtak jelentkezni. Végül, 1984-ben a Los Angeles-i olimpiát teljesen magán tőkéből fedezték”

Az 1984. évi olimpia pozitív pénzügyi mérlege – 250 millió dollár nyereség – újfent számos város érdeklődését keltette föl. Napjainkban rengeteg pénz áramlik az olimpiai sportba, de ennek ára van. 1984. óta maximálisan figyelembe kell venni a finanszírozók érdekeit. Az olimpiai játékok szervezőinek elemi érdeke lett, hogy minél drágábban adhassák el a reklámidőt. Ez akkor valósítható meg, ha nézettség az egekbe szökik. Ennek érdekében a módosítani kellett a versenyszabályokat, minél látványosabb, pörgősebb versenyeket kell szervezni. Minél több híres, emblematikus sportolót kell bevonni a versengésbe.

„Ezek a változtatások fokozatosan, nagy ellenállások leküzdésével valósultak meg, mivel a sport szakma helytelenítette a gazdasági érdekeket szem előtt tartó, a sportági érdekeket háttérbe szorító intézkedéseket”

A nézettség további fokozására a 2020-as, tokiói olimpiától fogva a sport programba új sportágakat iktattak be, leginkább az úgynevezett városi sportok köréből. Ide tartozik többek között a sportmászás, a gördeszkázás és a breaktánc is. Ugyanis a felmérések azt mutatták, hogy a fiatalabb nemzedékek érdeklődését a hagyományos sportok már nem keltik fel a kívánatos mértékben. Mint tudjuk, az olimpia életében is rendkívül fontosak a nézettségi indexek.

„A párizsi olimpia számos csodálatos élménnyel gazdagította a szurkolókat. Ugyanakkor a vitathatatlan siker mellett esetenként a szervezők felelőtlenségükkel csorbították az olimpiai eszme hitelességét, és az ötkarikás játékok megvalósításának sportszakmai értékét”

Az első súlyos hibát szinte azonnal, a megnyitó műsor programjába ágyazva követték el. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság többször kommunikálta, hogy a játékok egyszersmind a béke, az egység és a szolidaritás megtestesítője a mai, ellentétekkel és konfliktusokkal terhelt világban. A játékok eszméje alapján megengedhetetlen, hogy a megnyitóban olyan jelenetek kerüljenek színre, amelyek megoszthatják a sport közönséget. Márpedig a hírhedt Utolsó vacsora LMBTQ-ra szerelt jelenete valóban embertömegek ellenérzését váltotta ki. Lehet hivatkozni a „sokszínűségre”, de az Olimpiai Charta, azaz olimpia alkotmánya kimondja: „Bármely országgal, személlyel, fajjal, vallással, politikával, nemmel kapcsolatba hozható vagy bármely egyéb megjelenési formában megjelenő diszkrimináció összeférhetetlen az Olimpiai Mozgalommal.” Ugyan egy vallási érzületet sértő, provokatív jelenet, mi más lehet, mint a diszkrimináció egy formája?

„Ezzel a hibával a szervezők az alapelvekben foglalt értékek komolyságára mértek csapást”

További probléma a hanyag felelőtlenség a nyílt vízi úszók és triatlonisták egészségének a védelmével kapcsolatosan. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság „ösztönzi és támogatja a sportolók egészségének védelme érdekében szükséges intézkedések meghozatalát” – határozza meg a NOB küldetése  fejezetében az Olimpiai Charta. Látványosság és kommunikáció szempontjából nagyszerű ötlet a nyílt vízi úszás megrendezése a Szajnán, de elszörnyedve tapasztaltuk a bizonytalanságot a vízminőség kérdésében.

A versenyek lebonyolításának időpontja esetlegessé vált, több napig erősen szennyezett volt a víz, aztán hirtelen kitisztult a folyó, de csak néhány órára, hogy versenyt lehessen bonyolítani, aztán újra szennyezetté vált és így tovább. Hírek érkeztek arról, hogy több sportoló a Szajnában úszása után megbetegedett. A szervezők nem gondoskodtak alternatív helyszínről, ha a vízminőség nem megfelelő. A marketing legyőzte a sportszakmai meggondolásokat és az egészségvédelmet. Ugyanakkor a marketing is csak az előbbi, említett tényezőket gyűrte maga alá, valójában vesztessé vált, mivel meglehetősen rossz hírek jelentek meg e két sportág versenyeivel kapcsolatosan.

A” férfias nők vagy éppen a <transz nők>, azaz az átoperált férfiak részvétele a nők számára kiírt versenyeken nem új keletű téma”

Ezek a vitatott kérdések már megjárták a Nemzetközi Sportdöntőbíróságot is. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a részvételi szabályozást a nemzetközi sportszövetségek hatáskörébe utalta, így például az atléták és az úszók részletes szabályokkal rendelkeznek arról, kik és milyen feltételekkel indulhatnak a nők versenyein. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság felfüggesztette az együttműködését Nemzetközi Ökölvívó Szövetséggel a sportszervezet átláthatatlan gazdálkodására, a vezetés súlyos szabályszegéseire és etikai problémákra hivatkozva. Azóta egy, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által kinevezett bizottság szervezi az ökölvívó versenyeket az olimpián.

„Az olimpiai ökölvívás részvételi szabályzata nem tér ki annak a precíz meghatározására, hogy ki indulhat a női versenyeken”

Az, hogy e szabályzat nem rendelkezik a nemiség kérdésköréről, súlyos mulasztásnak és szakmaiatlanságnak tűnik. Természetesen az említett, érzékeny témákra a maga heves stílusában „rárepült” a média. Remélhető, hogy az elkövetkezendő olimpiákon ezek a hibák nem ismétlődnek meg.

„Ahogy mi is változunk, az olimpia sem maradt változatlan”

A Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak számos érdeket, elvárást kell összeegyeztetnie, ügyesen kell lavíroznia a bonyolult, változékony nemzetközi helyzetben az olimpiai játékok töretlen sikeressége érdekében.

(A szerző a testnevelés doktora)

MEGOSZTÁS

Vendegoldal
Más oldalaktól kapott tartalom.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK